Gyártók szerint
Árlista letöltése
Kapcsolat

Rendelés, termék információ:

Telefon: +36 20/462 69 01

E-mail: info (kukac) zoldbolt (pont) hu

Viszonteladók:
nagyker (kukac) zoldbolt (pont) hu

Részletek
Legyen a viszonteladónk!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Energiatudatosház.hu
Pick pack pont
PostaPont
KIK IRTJÁK MÉG MA IS AZ ESŐERDŐT?

Kik irtják még ma is az esőerdőt?

2016.08.11

Körülbelül egy évvel ezelőtt több millió hektár élettel teli trópusi esőerdő és tőzegmocsár égett le Indonéziában, köztük az orángutánok utolsó élőhelyeinek nagy része. Vajon mit tesznek a nagyvállalatok, hogy ne folytatódjon ez az őrület?

A probléma távolinak tűnhet, pedig a mindennapi élelmiszerek, tisztító- és tisztálkodószerek jelentős része közvetlen kapcsolatban áll az indonéziai erdőtüzekkel. Az erdők rendszeres felgyújtásának célja ugyanis többnyire az, hogy helyet készítsenek pálmaolaj ültetvényeknek, ahonnan aztán így-úgy feldolgozva a fogyasztók kosarába kerül az olaj. Nem csak az ott élők, de a globális éghajlat is megszenvedi az erdőirtást: 2015 őszén sok napon át több üvegházhatású gázt bocsátott ki az indonéziai erdőtűz, mint az USA teljes gazdasága. Ez pedig nem egy egyedi eset, hanem folyamatos trend: 1990 óta egy németországnyi területű esőerdő tűnt el Indonéziából.

 

 

A Greenpeace évek óta kampányol, hogy a nagy cégek ne áruljanak többé erdőirtásból származó pálmaolajat. Két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy áttörést okozott a nyomásgyakorlás, hiszen sok jelentős vállalat – köztük a Mars, a Mondelezés a Procter & Gamble- elkötelezte magát a kampány mellett. Nemet mondtak az erdőirtásokra: megígérték, hogy csak olyan pálmaolajat használnak, ami nem kiirtott erdő, vagy tőzegmocsár helyén nőtt, és amelynek termelése során nem történtek emberi jogi vagy munkajogi visszaélések. Ez nagy lépés, hiszen az iparág óriásai hatással vannak a termelőkre, feldolgozókra és kereskedőkre is. De a munka legfontosabb része még hátra volt: leellenőrizni, mit is teljesítettek a cégek az ígéreteikből. Ezért a Greenpeace 2015 decemberében 14 vállalattal vette fel a kapcsolatot, hogy feltárja, hogy állnak a cselekvések szintjén.

A jelentésből kiderül, hogy sok cég csak vaktában ígérgetett, illetve álmegoldásokhoz folyamodott, remélve, hogy senki nem ellenőrzi le, mit tesznek valójában. Az összes vizsgált vállalat közül a Colgate-Palmolive, a Johnson&Johnson, és a PepsiCo teljesített legrosszabbul, legjobban pedig a Ferrero és a Nestlé.

A Greenpeace három szempont szerint értékelte a cégeket:

  1. Felelős beszerzés (Responsible sourcing): Gyakorlati lépések, amelyek által biztosítják ellátási láncuk erdő- és tőzegmocsárirtás, valamint emberi jogi visszaélésektől való mentességét. Ennek érdekében a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal elveinél magasabb standardokat állítanak maguk számára.
  2. Átláthatóság (Transparent reporting): Mennyire kezeli nyíltan a vállalat, hogy milyen cégektől, farmokról és üzemekből szerzi be a pálmaolajat, valamint mely földrajzi területről. Ha ezt a lépést megteszik, akkor könnyebb továbbhaladni az egyes ültetvények vizsgálatára, hogy vajon kötődik-e hozzájuk erdőirtás.
  3. Iparági reform (Industry reform): Mennyire vesz részt a cég a teljes iparág megreformálásában.

Az összesített értékelésénél (ending deforestration) a felelős beszerzés kritérium nagyobb súllyal szerepelt, mint az átláthatóság és az iparági reform, mivel ez a legfontosabb mind közül. Az infografikán pirossal jelölték a rosszul teljesítőket, akik nem tartják be ígéreteiket (failed promises), sárgával, akik tettek néhány lépést, de nem elegendőt (getting there), és zölddel azokat, akik jó úton járnak (on track).

Kattints a nagyobb képért!

Egyetlen cég sem tudta garantálni, hogy a termékeik teljesen erdőirtásmentesek, sőt többnyire még azt sem tudják, hogy beszállítóiknak mekkora része felel meg a cég saját irányelveinek. Kizárólag a Ferrero tudta megmondani az általa felhasznált pálmaolaj 100%-áról, hogy az melyik ültetvényről származik, miközben a legtöbb vállalat még az üzemig sem tudja visszakövetni azt. Egyik cég sem adta közre teljes beszállítólistáját, és azokét sem, akikkel azért szakították meg a kereskedést, mert nem feleltek meg az irányelveiknek. Márpedig amennyiben komolyan veszik a saját szabályaikat, akkor bizonyosan lettek volna ilyen szerződésbontások. A legtöbb vizsgált vállalat még nincsen független harmadik fél által hitelesítve, így nem lehetünk biztosak abban, hogy betartják a saját beszerzési irányelveiket. Sokan még mindig olyan hamis megoldásokhoz folyamodnak, mint a GreenPalm minősítés, ahelyett, hogy gondoskodnának róla, hogy maga az olaj, amit fizikailag használnak fenntartható legyen. A GreenPalm a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal minősítése, amit a Greenpeace álmegoldásnak tart. Habár a kerekasztal tagjai rendszeresen megszegik az egyébként sem túl szigorú elveket, mégis nagyon ritka, hogy ennek bármilyen következménye van. A GreenPalm minősítés mintegy kvóta-szerűen működik: a gyártók minősítést vesznek fenntartható termelőktől, így feltüntethetik a terméken a fenntartható pálmaolajara utaló címkét, miközben a termékeikbe továbbra is beazonosíthatatlan eredetű pálmaolajat tesznek. Ehelyett a Greenpeace szerint inkább a konkrét beszállítók fenntarthatóságáról kéne meggyőződnie a vállalatoknak. Mivel a kerekasztal standardjai nem segítik elő kellőképpen a visszakövethetőséget, ezért a megoldás nem elégséges.

A vállalatok nagyobb része csak 2020-ra ígér teljes erdőirtásmentességet, de helyzet az, hogy nincs időnk ilyen lassú változtatásokra. Annak ellenére, hogy egyre több ember tud a pálmaolaj körüli problémákról, az indonéziai erdőirtási ráta továbbra is nő.

Úgy tűnik, a jelentés hatással volt néhány cégre. A Colgate-Palmolive több ígéretet tett a jelentés óta.  Egyrészt felülvizsgálják a beszerzési irányelveiket, bár egyelőre nem tisztázták ez pontosan mit jelent. Másrészt megszakítják a kereskedést a hírhedt beszállítóval, az IOI-val, aminek nemrég még a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal tagságát is felfüggesztették, mert erdőirtáson és egyéb visszaéléseken kapták őket. Harmadrészt pedig nem használják tovább a GreenPalm minősítést.

A Johnson&Johnson 2014-es irányelvük bevezetése óta először posztolt a témában a blogjára. Igaz csupán annyit, hogy az ellátási lánc feltérképezése a „fülbe súgós” gyerekjátékhoz hasonlatos, amiben a gyerekek sorba rendeződnek, az első gyerek belesúg a második fülébe egy szót, az továbbadja súgva a harmadiknak, és így tovább, mire a végére érnek, általában teljesen más lesz az szó. De mi tudjuk, hogy ez nem csupán egy gyerekjáték, ezért addig kell ösztönözni a vállalatokat, amíg el nem köteleződnek a 100% felelős pálmaolaj mellett.

Mondd meg nekik te is, hogy hagyják abba a környezetpusztító pálmaolaj használatát!

 

Mire figyelj oda, ha el szeretnéd kerülni a pálmaolajat?

A termékek címkéin magyarul pálmaolaj, pálmazsír vagy pálmamagolajként találkozhatsz vele, bár sokszor csak annyit tüntetnek fel, „növényi olaj” ami lehet pálma is és más is.  A kozmetikumokban többek között: Palm Kernel Oil, Palm Fruit Oil, Palm Kernel, Palmitate, Palmitic Acid, Sodium Palmate, Sodium Kernelate, Sodium Palm Kernelate, Palmityl Alcohol, stb. neveken találkozhatsz vele. A teljes listáért kattints ide!

Nem csak a pálmaolajat tartalmazó összetevőket, de a termékeket is nehéz felsorolni, annyira sok helyen előfordul. Ha feldolgozott, csomagolt élelmiszert, például kekszet, csokit, csipszet, müzlit vagy mogyorókrémet vásárolsz, mindenképp olvasd el az összetevőket. Sok fritőzolajban is pálmaolaj található, kedvező hevíthetősége miatt. A tisztálkodó- és tisztítószerek címkéjén szintén gyakran találkozhatsz vele, szappanokban például széleskörben használják.

© Zöldbolt.hu 2016

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ, amelyek oldalunk bizonyos funkcióihoz és minél magasabb színvonalú kiszolgálásod érdekében szükségesek.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k használatába. További információ Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatunkban.
Rendben