Gyártók szerint
Árlista letöltése
Kapcsolat

Rendelés, termék információ:

Telefon: +36 20/462 69 01

E-mail: info (kukac) zoldbolt (pont) hu

Viszonteladók:
nagyker (kukac) zoldbolt (pont) hu

Részletek
Legyen a viszonteladónk!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Energiatudatosház.hu
Pick pack pont
PostaPont
LE AZ ELDOBHATÓ PALACKOKKAL!

Le az eldobható palackokkal!

2016.11.29

A palackozott víz kereslete még a teljesen biztonságos csapvízzel rendelkező országokban is növekszik. Ez óriási mennyiségű szemetet termel, és energiát pazarol el.

2007-ben 200 milliárd liter palackozott vizet adtak el a Földön, nagyrészt Európában és az Egyesült Államokban. Ugyan a legtöbb vizesflakon teljesen újrahasznosítható polietilén tereftalátból (PET) készül, a szelektíven gyűjtött hulladék gyakran körbeutazza a világot, és végül alacsonyabb minőségű termékekben használják fel. Ez azért probléma, mert így folyamatosan egyre több kőolajra van szükség a világ műanyagpalack-igényének kielégítésére. Ha pedig nem a szelektív kukákba kerülnek, akkor vagy a hulladéklerakók mélyén pihennek évszázadokon át, vagy a hulladékégetőbe kerülve ártanak nekünk légszennyező anyagok formájában. Az is elképzelhető, hogy mindezek helyett a természetben végzik, ahol fény hatására apró darabokra esnek. A műanyagrészecskék magukba szívják a mérgező vegyi anyagokat, és elszennyezik a természetes vizeket és a talajokat. Előbb-utóbb tengeri állatok szervezetébe kerülnek, ha pedig mi megesszük az állatokat, akkor hozzánk is eljutnak.

Az óceánok védelméért küzdő szervezet, az Ocean Conservancy szerint a partokon és a vízben jelen lévő szennyezők közül a műanyagpalackok és szatyrok vannak túlnyomó többségben — a vízfelület minden négyzetkilométerén 17.760 darab műanyag lebeg. A világon termelt műanyag egytizede az óceánokban köt ki, ennek legnagyobb része pedig lesüllyed a tengerfenékre, ahol soha nem fog lebomlani.

A Kaliforniai Santa Barbara Egyetem kutatói a Science folyóiratban 2015-ben publikált tanulmányukban számszerűsítették a szárazföldről az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét. Az eredmény: minden évben 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. Hogy könnyebb legyen elképzelni: ez olyan, mintha a világ összes partvonalán öt, műanyaggal teli bevásárlószatyrot helyeznénk el 30 centiméterenként. 2025-re a becslések szerint az éves szennyezés a kétszeresére nőhet, ha nem teszünk ellene semmit.

Amikor a kezedbe veszel egy műanyagpalackot, képzeld el, hogy negyedéig áll benne kőolaj, csak a gyártás ugyanis ennyi fosszilis tüzelőanyagot igényelt. Ez rengeteg erőforrás, tekintve, hogy fejlett országokban egy teljesen felesleges termékről van szó. Ugyanakkor 783 millió embernek a Földön tényleg nincs tiszta ivóvize. Hosszútávon erre sem megfelelő megoldás a palackozott víz, hiszen annak gyártása háromszor annyi vizet igényel, mint amennyivel megtöltik a flakont. Ráadásul ez a szennyvíz a műanyaggyártásban használt kémiai anyagok miatt teljesen használhatatlanná válik, így aztán egyértelmű, hogy a palackozás csak hozzátesz a problémához, ahelyett, hogy a valódi megoldások felé tennénk lépéseket: például a vízinfrastruktúrát fejlesztenénk és megelőznénk a szennyezők bekerülését a rendszerbe.

Tovább árnyalja a képet, hogy az üdítőitalokat gyártó és vízpalackozó cégek gyakran olyan helyeken termelnek ki vizet, ahol a helyiek megélhetése függ tőle.  Sok eleve vízhiányos területen működnek ilyen gyárak. Például az aszály sújtotta Kaliforniában a Nestlé továbbra is kitermel annak ellenére, hogy az engedélye 1988-ban lejárt, mindeközben pedig a lakosságra vízhasználati korlátozásokat alkalmaznak. A legújabb tervek szerint az arizonai sivatagba is palackozóüzemet terveznek építeni. A Coca Cola eközben indiai és latin-amerikai  működésével okoz szennyezéseket és talajvízcsökkenést.

A nyugat-indiai Kaladerában például egy vízhiányos területen 1999-ben nyitott Coca Cola gyár hosszas tiltakozások után idén bezár. A működése során csökkenő talajvízszint miatt sok kút kiszáradt, rengeteg földműves feladta tevékenységét, mert nem tudta öntözni a földjeit. A munkanélkülivé vált emberek nagy része a Coca Colánál helyezkedett el, ami most kivonul, mert már olyan kevés víz maradt, hogy hosszú távon nem lenne gazdaságos az üzem. A helyiek újra munkanélküliek lesznek, a vízbázis helyreállása pedig még tovább várat magára. És ez csak egy a rengeteg botrány közül, ami a palackozóüzemeket övezi világszerte.

A kizsákmányoló cégek termékeinek vásárlásával ezeket a gyakorlatokat támogatjuk. Pedig ahogyan Dr. Michael Warhurst, az angliai Föld Barátai szervezet hulladékügyi vezető munkatársa fogalmaz: a palackozott víz megint csak egy olyan termék, amire semmi szükség: „A palackozó vállalatok erőforrásokat pazarolnak és súlyosbítják a klímaváltozást. A közlekedés az üvegházhatású gázkibocsátások leggyorsabban növekvő forrása, és a víz szállítása hozzájárul ehhez. Bárki segíthetne csökkenteni ezeket a hatásokat, egész egyszerűen azzal, hogy csapvizet iszik."

Miért fogy mégis annyi palackozott víz?

Kutatások szerint az emberek azért vásárolnak palackozott vizet, mert tudni vélik, hogy az tisztább és egészségesebb. Pedig valójában fejlett országokban a palackozott víz gyakran sem nem egészségesebb, sem nem tisztább, mint az, ami a csapból jön. Egy WWF jelentés szerint vannak palackozott vizek, amelyek konkrétan csak annyiban különböznek a csapvíztől, hogy palackba zárva, és nem pedig csövön keresztül jutnak el hozzánk. Ennek az az oka, hogy mind Európában, mind az Egyesült Államokban több szabvány vonatkozik a csapvízre, mint a palackozott vizekre. Mégis márkától függően a csapvíznél akár 100-10000-szer többe kerülhet napi ivóvízmennyiségünk palackokból való fedezése. Mivel pedig a palackozott víz árának 90%-a a csomagolásra megy el, olyasvalamiért fizetünk, amit szinte azonnal el fogunk dobni.

A palackozott vizet gyakran hosszú ideig tárolják, ezért az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy akár több mikroorganizmust tartalmazhat, mint a csapvíz. Ez az oka annak, hogy a víz, amit azzal reklámoznak, hogy ezer éven át szűrte át a természet, a palackban már maximum pár éves lejárati dátummal forgalmazható csupán. 

A kanadai Ccrest Laboratórium kutatói rávilágítottak, hogy a népszerű palackozott vizek 70 %-a tartalmazott nagy mennyiségű baktériumot, méghozzá jóval többet, mint amennyit a csapvíz. Egyes termékekben százszor nagyobb volt a baktériumszám mint amennyi megengedett. A palackozott víztől nem elvárt, hogy teljesen mentes legyen a baktériumoktól, de ez a mennyiség meglepően magas. A laboratórium egyik mikrobiológusa, Dr. Sonish Azam szerint ez még nem okoz betegséget egészséges embereknél, de sérülékenyebb csoportoknál kockázatot jelenthet, például terhes nőknél, csecsemőknél, időseknél és immunhiányos embereknél.

Egy másik aggály, ami felmerülhet, hogy valamilyen egészségkárosító adalék szivárog a vízbe a műanyagból. Ennek a veszélye akkor áll fenn, ha napsütésben, magas hőmérsékleten (például nyáron az autóban) és/vagy hosszú ideig tároljuk a vizet. A hormonrendszer megzavarására is képes ftalátokat találtak palackozott vízben, már tíz hetes tárolás után, illetve napon való tárolás után még annál is hamarabb. PET műanyagokból beleoldódhat még a vízbe etilén-glikol, acetaldehid, tereftálsav, izoftálsav is.

A másik aggályos adalékanyag az antimon, amit eddig ásványvizekből csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki. Ugyanakkor egy kutatás során a Koppenhágai Egyetem tudósai 42 féle, dán, görög és skót boltokban kapható gyümölcslevet vizsgáltak, antimon-tartalom szempontjából. A vizsgált termékek közül 36-ban az antimon tartalom az Európai Bizottság csapvízre vonatkozó határértéke alatt volt. De a maradék 6 között volt, ami 2,7-szer annyi antimont tartalmazott, mint az EU előírásai szerint a csapvízben „biztonságos” mennyiség. Azonban mivel az élelmiszerekre nem vonatkozik antimon határérték, ezért semmilyen szabályba nem ütköztek. Ettől függetlenül a kutatók szerint nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy ez a mennyiség biztonságos. Szerintük újabb kutatásokra lenne szükség, amelyek feltárják, mi a helyes határérték a gyümölcslevek tekintetében. Valószínűnek tartják, de nem tudták bizonyossággal megállapítani, hogy az antimon a csomagolásból oldódott ki. Az anyag egyébként korábbi kutatások szerint rákot, szív- és tüdőproblémákat okozhat.

Ha már az műanyagadalékoknál tartunk, fontos említést tenni a bioszfenol-A nevű anyagról is, amit BPA-ként rövidítenek. BPA-t szerencsére a PET palackokban nem használnak, de a más műanyagból készült kulacsokban igen gyakori. A 3-as, 7-es, és a PC jelölésű műanyagokra érdemes odafigyelni, amelyek polikarbonát vagy epoxigyanta alapúak. Az utóbbi években egyre nagyobb nyilvánossághoz ért el az információ, hogy a szervezetben nemi hormonként viselkedő BPA megzavarhatja a hormonműködést, és összefüggésbe hozható az elhízással, cukorbetegséggel és a rákkal. A  férfiak esetében alacsonyabb spermiumszámot, a nők esetében pedig csökkenő ösztrogéntermelést és meddőséget okoz. Éppen ezért sok gyártó elkezdett BPA-mentes kulacsokat és élelmiszertárolókat piacra dobni. Azonban voltak, akik a biszfenol-S nevű anyaggal helyettesítették, amiről hamar kiderült, hogy legalább olyan veszélyes, mint a BPA. Ha mégis használatban vannak ilyen műanyag edények a konyhádban, mindenképp tartsd szem előtt, hogy melegítés, erősen savas vagy lúgos italok tárolása, illetve fertőtlenítőszerek használata elősegíti a káros anyagok kioldódását.

Mi a megoldás?

Mindannyiunknak lehetősége van arra, hogy kiiktassa az eldobható palackokból származó pazarlást és szennyezést, ezzel hozzájárulva az emberek és bolygónk egészségéhez is. Ha átgondoljuk, mennyi előnyük van az egészséges anyagokból készült kulacsoknak, teljesen érthetetlen, hogy miért fogy még mindig annyi palackozott víz a fejlett világban.

Ha mindig hordasz magadnál egy kulacsot, akkor nem kell feladnod a kényelmet: amint elfogyott a víz bárhol újratöltheted a csapból, így nem kell az egész napi szükségletedet magaddal cipelned. Rengeteg pénzt is spórolhatsz, ráadásul csökkentheted a palackozóipar negatív hatását a környezetre és a társadalomra!

Ha szeretnél egy biztonságos anyagokból készült vizespalackot, akkor az Equát neked találták ki. Akár üveg, akár műanyag kulacsra vágysz, találni fogsz ízlésednek megfelelőt, ráadásul gyönyörű mintáik közül kiválaszthatod azt, ami legjobban illik az egyéniségedhez.  Honnan lehetsz biztos benne, hogy az Equa kulacsok nem károsítják az egészségedet? A műanyag palackjaikat Eastman Tritanból készítik, ami egy speciális kopoliészter. Az Eastman Tritánt több független laboratórium tesztelte, annak érdekében, hogy biztosra menjenek, nincs benne semmilyen endokrin aktivitású anyag. Ez annyit jelent, hogy bizonyítottan nem fogja befolyásolni a tested ösztrogén és androgén szintjét.

Ha pedig úgy döntöttél, hogy inkább semmilyen műanyagot nem használsz, akkor ajánljunk figyelmedbe az Equa üveg kulacsait. Erős boroszilikát üvegből készülnek, és a kritikus részeken ki vannak párnázva, hogy minél kisebb eséllyel törjenek össze.

© Zöldbolt.hu 2016

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ, amelyek oldalunk bizonyos funkcióihoz és minél magasabb színvonalú kiszolgálásod érdekében szükségesek.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k használatába. További információ Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatunkban.
Rendben