Archívum

Az elhasznált, megunt holmik újrafelhasználásával sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen a hétköznapok során. Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk oda a felesleges dolgainkat! Az ilyen tudatos cselekedetekkel hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez.

A palackozott víz kereslete még a teljesen biztonságos csapvízzel rendelkező országokban is növekszik. Ez óriási mennyiségű szemetet termel, és energiát pazarol el.

Az ember életét lényegesen leegyszerűsíteni, nem feltétlenül őrült feladat, pusztán erős elhatározás kérdése. Hogy mennyire, az már egyéni választás kérdése.

Hazánk lakosonként - tehát nem háztartásonként! - közel száz kilogramm veszélyes hulladékot termel, ami közel 700 ezer tonnát jelent éves szinten. A veszélyes hulladékok súlyos környezetromboló és egészségkárosító hatással bírnak, ezért nem mindegy, hogy mit kezdünk velük.

A 2020-as tokiói olimpia szervezői azt fontolgatják, hogy az érmek alapanyagát az ország „városi bányáiból” szerzik majd be, vagyis milliónyi kidobott okostelefont és egyéb elektronikai kütyüt fognak felhasználni.

Budapesten rendezik meg a Nemnövekedés Hetét. A talányos kifejezés egy újszerű megközelítést takar azzal kapcsolatban, hogy egy korlátokkal határolt világban a korlátlan növekedés nem fenntartható, másrészről nem is feltétlenül szükséges. A színes programsorozat ezt a témát igyekszik közelebb hozni hozzánk.

Biztosan előfordult már veled is, hogy szükséged lett volna egy eszközre a ház körül, vagy kellékekre egy kisebb rendezvényhez, de csak egy alkalomról lett volna szó, így a megvásárlást csak pénzkidobásnak tartottad. Vagy megvettél egy eszközt, aztán ott porosodott kihasználatlanul. Mindkettőre jó megoldás a közösségi kölcsönzés!

Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre. A “Húsatlasz” címmel megjelent látványos kiadvány szemléletesen mutatja be, milyen hatással van bolygónkra a túlzott fogyasztás és az intenzív hústermelés.