Magazin

Akvapónia - a kiskerti növénytermesztés legújabb sikertörténete

A csapókerti hobbikertész olyat lépett meg, amit eddig senki. A családot zöldséggel és hallal ellátó megoldása döbbenetesen olcsó, egyszerû, egészséges és mûködik! Hóban és fagyban is... Természetes folyamatokon nyugvó termelés, környezetkímélõ módszerrel.
 


A történet egy debreceni hátsó kertben indult, ahol a rengeteg nyári esõt követõ gombabetegségek lerohasztották a zöldségeket, ám a gazda nem adta fel, és ötletelni kezdett. Végül egy zseniális megoldással rukkolt elõ, ami minimális ráfordítással a zöldség mellett a családja halszükségletét is fedezi. A mikéntjét sokszor egyetemi tanárok sem értik teljesen, pedig a megoldás a természet tiszta logikáján alapul, ráadásul az emberiség meglehetõsen homályos jövõképéhez is ad egy reménysugarat.

„Amikor elvitte a kertemet a sok gomba, elkezdtem a neten fóliasátrak után kutatni” – meséli az egyébként online-marketing menedzserként dolgozó Gönczi Péter. „Véletlenül akadtam a napfénnyel fûtött passzív üvegházra, ám errõl alig csordogáltak az infók a világhálón.” Talált viszont egy videót is, amit nem igazán értett: „halak úszkáltak egy tartályban, mellettük meg kavicsban nõtt a saláta…”


A megoldást a természet adja

A kérdõjelek hamar felkiáltójelekké változtak a 34 éves, kétgyermekes családapában, amikor rájött, hogy mire bukkant rá. A videón ugyanis a világon még alig elterjedt akvapóniát mutatták be, ami az intenzív tartályos haltenyésztés (akvakultúra) és a föld nélküli növénytermesztés (hidropónia) egyesítésébõl jött létre. Nagyszerûségét és egyszerûségét az adja, hogy a két rendszer hátrányait elõnnyé kovácsolja, ezáltal egy természetes és meghökkentõen olcsó mûködést biztosít.

Mindkét folyamat önmagában is hatékony és ennek megfelelõen elterjedt, ám mindkettõ hatalmas költségekkel jár. „A hidropóniában a növények föld nélkül vízben nevelik, az összes szükséges tápanyagot mûtrágyával viszik be a vízbe. A nagyáruházak zöldségei a sár nélküli gyökerekkel mind innen származnak, tehát mûködõképes a dolog. Viszont a több száz köbméter vizet idõnként cserélni kell, a leengedett vizet külön kezelni is kell, mielõtt a környezetbe visszaengedhetõ. Az akvakultúra is egyre terjed a tengeri halászat visszaszorulásával. Az intenzív halászatok is rendszeres vízcserével mûködnek a megfelelõ vízminõség megõrzése érdekében, sõt a tartályok vizét gyakran fûteni is kell.”

Az akvapóniában a fent felsorolt összes költségtényezõ megszûnik egy természetes körfolyamat által. „A halak ürülékét tartalmazó víz az ammóniát nitráttá alakító baktériumoknak köszönhetõen a növények számára fontos tápanyaggal telítõdik. A haltartály tehát odakerül a kavicságy mellé, és a belõle érkezõ víz öntözi a növények kavicságyát. Utóbbiak szépen növekednek tõle, ráadásul megtisztítják a vizet. A növényektõl visszaforgatott víz így a halak számára kiváló minõségû és oxigéndús lesz.”


„Ha ennyire logikus, akkor hogy a viharban nincs ilyen nálunk?!”

Ez a cikk már ezen a ponton megérdemelne egy pár perces szünetet, egy kávét és némi elgondolkodást, ám a java csak ezután jön. A debreceni hobbikertész ugyanis ezt a rendszert egyedülálló módon egy passzív üvegházban kezdte el mûködtetni.

„Az akvapónia a nálunk melegebb éghajlatú területeken jelent meg, ahol a téli mûködtetése sem jelent gondot. Én viszont akárhogy is számoltam, nem tûnt kizártnak, hogy ezen az éghajlaton is meg lehet oldani egy passzív üvegházzal.” Mivel utóbbi módszerre is csak alig-alig akad fellelhetõ példa, nem volt egyszerû elõre tervezni a folyamatot. „Számolgattam a napsugarak hajlásszögétõl kezdve, a napos órák számán át a kinti hõmérsékletingadozáson keresztül minden paramétert, mert bár valamilyen szinten le volt írva, nem volt konkrét adatsor, fõleg a mi klímánkra nem. Többször végigzongoráztam mindent, és bár halálosan logikusan összeállt a dolog, éppen emiatt gyanakodtam. Ha ennyire logikus, akkor hogy a viharban nincs ilyen nálunk?!”


Télen magát fûti!

A gyanakvást végül elsöpörte a vállalkozó kedv - „Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent, egy télen magát fûtõ, nyáron magát hûtõ üvegház a hátsó kertben, amiben nulla erõfeszítéssel halakat nevelek, és zöldséget termelek…” - idén márciusban a barátai segítségével felépítette a 22 négyzetméteres üvegházat, melynek csupán a déli oldala van üvegbõl, a többi szigetelt. A napfénybõl érkezõ hõ tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordók biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levõ 30 centis kavicságyba, és vissza. Szinte minden újrafelhasznált anyagból készült, így az elindulás nem jelentett az átlagember számára elérhetetlen beruházást.


Két-három év alatt megtérül, a munkaigénye minimális

Bár a kevés napsütés miatt a legnehezebb idõszaknak tûnõ télbõl még két hónap hátra van, a debreceni akvapónia eddig kiválóan vizsgázott, az üvegház fûtés nélkül hozta a megfelelõ klímát, mind a halak, mind a növények számára. „Kezdetben a feleségem nem igazán lelkesedett az ötletért, de azóta érezhetõen megbékélt vele, hiszen a rendszer garantáltan vegyszermentes, kiváló minõségû paradicsommal, paprikával, hagymával, retekkel, salátával, káposztával fedezi a család zöldségszükségletét télen-nyáron. Emellett fûszer- és gyógynövényeket ad, és heti egy halétkezést is biztosít.”


Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs!

A ráfordított költségek javát a szivattyú adja, az üzemeltetése havi 3500 forintra jön ki. A rendszer egyetlen külsõ tényezõjét jelentõ haltáp még ennél is kevesebbe kerül, a párolgás miatti vízveszteséget pedig esõvíz pótolja. A pisztrángok Lillafüredrõl érkeztek, és várakozásoknál gyorsabb növekedésük mutatja, jól érzik magukat. „Számításaim szerint a beruházás két-három év alatt megtérül ezekkel a paraméterekkel, a napi munkaigény pedig minimális. Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs. Az ültetés csak annyi, hogy magot a kavicságy tetejére szórod, vagy ha palánta, akkor széthúzod a kavicsokat, és bedugod a palántot, visszahúzod a kavicsot és kész. Egyébként pedig reggelente munka elõtt bejövök, beszórom a haltápot, megnézem, hogy mozog-e a szivattyú, és csókolom, másnap reggel jövök újra…”


Kínában „divat”


Gönczi Péter hangsúlyozza, hogy az akvapónia nem a haltenyésztésbõl és a föld nélküli növénytermesztésbõl fejlõdött ki, hanem sokkal inkább egy visszatérés az eredeti természetes folyamathoz. „Kínában a mai napig ráeresztik a pontyot az elárasztott rizsföldekre, hogy a kártevõket, a hulladékot és az algát takarítsa el, másrészt hogy trágyázza meg a vizet, amitõl jobban nõ a rizs. De ugyanez a folyamat mûködött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással. Az egész rendszert a természet találta ki, sõt ez maga a természet, emiatt tökéletes.” - olvasható a Cívishír internetes portálján megjelent cikkben.


A házi akvapóniáról készített képgaléria szintén a Cívishír portálján látható.

S végül: érdekfeszítõ INTERJÚ a csapókerti hobbikertésszel






 
Kapcsolódó termékek
Biogazda füzetek - Az én biokertemBiogazda füzetek - Az én biokertem
készleten
1 200 Ft 1 200 Ft/db
kosárba
A sikeres biokertész öröknaptáraA sikeres biokertész öröknaptára
készleten
1 890 Ft 1 890 Ft/db
kosárba
- 6BiokertészkedésBiokertészkedés
készleten
3 900 Ft3 685 Ft 3 685 Ft/db
kosárba