Magazin

Az elsõ hazai közösségi kert

A közelmúltban újabb élénk színfolttal gazdagodott a hazai civil kezdeményezések tarka tárháza. A „FöldKelte” nevet választó csapat, Magyarországon elsõként, közösségi kert mûvelésébe fogott. A világszerte régóta nagy hagyományokkal bíró, milliókat megmozgató, önszervezõdõ mozgalom egyik legfiatalabb ága Békásmegyeren vert gyökeret, néhány eltökélt embernek és egy orvos házaspárnak köszönhetõen.

Röviden és tömören megfogalmazva, a közösségi kertek olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz mûvelésbe. A tulajdonos beleegyezésével kertet varázsolnak az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fûszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta; sõt, akad ahol baromfit vagy méheket is tartanak… A közösségi kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elõ; a kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására. 


Mindez inkább meseszerûnek, mint valóságosnak tûnik mai elanyagiasodott világunkban.. mégis létezik. S nem valamiféle elvarázsolt, világvégi hippitanyán, hanem számos országban.

Az ilyen kertek - a hagyományostól eltérõen - nem "csak" élelmiszer elõállításra alkalmasak, ennél jóval több elõnyt hordoznak magukban. Segítségükkel gondozatlan, parlagon heverõ terek kapcsolhatók vissza az aktív városi életbe; tevékeny közösségeket hív életre az együtt dolgozók, a környéken lakók és a kertben szervezõdõ kulturális programokat látogatók körein belül; zöld terület nélküli épületekben élõk számára is lehetõséget teremt az önellátás megvalósítására; ráadásul az élelmiszerek beszerzési költségeit is csökkenti.

































Ha pedig mindez nem lenne elegendõ, komoly környezeti elõnyöket is jelentenek. A közösségi kerteknek köszönhetõen sokszor elhanyagolt, rossz állapotú területek válnak ismét biológiailag aktívvá; az ilyen földekre visszatér a biológiai sokféleség (növénytársulások, állatpopulációk); gazdagodik a helyi élõvilág; szén-dioxidot köt meg; komposztálás révén (mely a legtöbb ilyen helyen folyik) gyarapszik a talaj tápanyagtartalma és javul összetétele.

A közösségi kertekben történõ zöldség- és gyümölcstermesztés rövidíti a távolságot elõállítás (elõállító) és fogyasztás (fogyasztó) között, minek következtében a rövidebb szállítási távolságok; illetve a kereskedelmi láncszem (csomagolás, raktározás, eladás, stb.) elkerülése javítanak a megtermelt élelmiszer környezeti mutatóin. S végül – de nem utolsó sorban - csökkenti a nagyipari élelmiszerrendszertõl való függõséget, azaz a helyi termelés, helyi fogyasztás elõremutató irányvonalát erõsíti.

A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, mikor fõlként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsen magán az ország. Ezek a Victory Gardenek, vagyis „Gyõzelmi kertek” aztán Amerikában és Európában is megjelentek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a 60-as évek mozgalmainak köszönhetõk, ekkor született meg az olyan „community garden” gondolata, ahol az élelmiszertermelés mellett a fõ cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Szép számmal mûvelnek ilyen kerteket Kanadától, Európán át egészen Új-Zélandig.

































Az elsõ hazai közösségi kertet megálmodó és létrehozó informális csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! („Vissza a földekre!”) mozgalom elsõ nemzetközi táborát követõen alakult meg. A Reclaim the Fields! mozgalom ötlete 2008-ban született a malmõi Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetõségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.

A FöldKelte csapatában a legkülönfélébb háttérrel és képzettséggel rendelkezõ emberek gyûltek össze. „Közös álmuk – írják a honlapjukon - hogy változtassanak jelenlegi életformájukon és a természethez közeli, gazdálkodó életmódot folytatva, közösséget teremtõ módon éljenek. Szeretnének utat lelni egy olyan természetes, egészséges életformához, amely alternatívákat kínál a jelen társadalmi, ökológiai és gazdasági válságban. Ismét kapcsolatba kerülni a természettel, visszatalálni a F/földhöz, és kevésbé ártón, örömtelibben élni. A kerttel – mely egyben közösségi, alkotói és kulturális tér is – valójában hidat szeretnének képezni a városi és a vidéki életforma között. A gazdasági és ökológiai válságra az egyik lehetséges válasz szerintünk a közösségi gazdálkodás.”

Miután elhatározták, hogy kertmûvelésbe fognak, felhívást tettek közzé, hogy földterülethez jussanak. A felmerülõ ajánlatokból egy békásmegyeri orvos páré volt a legcsábítóbb, akik egy nagyjából 400 négyszögöles területet kínáltak fel nekik Budapest III. kerületében, ingyenes használatra. Mindössze a termésbõl kapnak õk is egy részt. Megállapodtak abban, hogy a tulajdonos anyagi ellenszolgáltatás nélkül bízza a csoportra a kertet; cserébe õk vállalták, hogy a felmerülõ költségeket (vízdíj, eszközök beszerzése) fizetik, önellátásra termesztik a növényeket és biológiai szemlélettel gazdálkodnak. Így kelt életre az elsõ hazai közösségi kert 2010 tavaszán.

Az eltökélt csapat lelkesen kísérletezik, kiutat keresve a pazarlásból és a környezetszennyezésbõl. Vagy 30 féle zöldséget, gyümölcsöt termesztettek az elsõ évben. Nagyjából 15-20 ember vesz részt folyamatosan a kerti munkában, vannak visszajáró és alkalmanként érdeklõdõ vendégek is. Vannak, akik számára aktív pihenést, felüdülést jelent egy-egy kint töltött délután; nem beszélve a közösség, az együtt-lét élményérõl, amit a közös étkezések, beszélgetõs esték jelentettek. Túl vannak az elsõ FöldKelte tábor megszervezésén is, ahol nagyon sok hasonlóan gondolkodó, a közösségi önszervezõdés iránt érdeklõdõ eszmetársra találtak; s együtt nagyszerû programokat és elõadásokat élvezhettek.

A csoport tagjai saját bevallásuk szerint rengeteg tapasztalattal, élménnyel gazdagodtak és számtalan tervet szõnek a jövõre nézve. Bárki csatlakozhat hozzájuk, honlapjukon keresztül. Jó tudni, hogy van még álom, mely valóra válhat. Csak tenni kell érte. Vajon hol nyílik meg a következõ magyar közösségi kert?



Összeállította
Lugosi Bea


A témáról további érdekességek olvashatók Rosta Gábor "A városi tanya" címû könyvében.






Kapcsolódó cikkek

Kertteremtő közösségek – beszélgetés

Megnyitotta kapuit a Művelődési Szint alkotóközpont és befogadótér (MÜSZI) a Corvin Áruház III. emeltén. A szeptember 16.-ig tartó nyitórendezvényen többek közt a városi, közösségi kertészkedésről is szó esik. Beszélgetések, kedvcsináló, élménybeszámoló, tapasztalatcsere...

ProLecsó, vegyszermentes mintagazdaság Hejőszalontán

A ProLecsó mezőgazdasági, foglalkoztatási, környezetvédelmi program célja, hogy vegyszermentes zöldségtermelést indítson be a településeken, a gazdaságot pedig helyi lakosok működtessék.
Közösségi komposztpont Budapesten

Közösségi komposztpont Budapesten

A Vidékfejlesztés Minisztérium Zöld Forrás programjának köszönhetően a Humusz környezetvédő szervezet közösségi komposztpontot hozott  létre, ahová 2012. június 2-a óta, a XI. kerület lakosai bevihetik a háztartásukban keletkezett szerves hulladékokat.

Közösségi virágültetés a trefortzöldben

Közösségi bölcsészkertté, a belváros új zöld oázisává szeretne alakulni az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kampusz kertje, a VIII. kerületi Trefort-kert. A palántákat már kiültették.
New Yorkban virágzik a világ legnagyobb tetõfarmja

New Yorkban virágzik a világ legnagyobb tetõfarmja

Ki hinné, hogy éppen New Yorkban - az egyik legnagyobb amerikai metropoliszban - egy 1919-ben épült raktárépület tetején található az a tetõkert-gazdaság, amelyet a világ legnagyobb ilyen létesítményének tartanak.
Kapcsolódó termékek
- 5Rosta Gábor: Közösségi kertekRosta Gábor: Közösségi kertek
készleten
2 850 Ft2 695 Ft 2 695 Ft/db
kosárba