Magazin

Az optimális* homlokzati hõszigetelés kiválasztása

A környezetszennyezés legfõbb forrása az energiafogyasztás, ebbõl adódóan épületeink hõszigetelésének szükségessége ma már nem kérdés. A legjobb eredmény elérése érdekében azonban nem mindegy, hogy milyen vastagságú és anyagú hõszigetelés mellett döntünk.
 

*Energetikai, környezetterhelési és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével megválasztott legjobb hõszigetelési megoldás.

A környezetszennyezés legfõbb forrása az energiafogyasztás. Minthogy az épületek a társadalmak legnagyobb energiafogyasztói, következésképpen globálisan a legnagyobb mértékben szennyezik a környezetet, ezért az építészetben különös figyelmet kell kapnia a kérdés megoldásának, tehát épületeink hõszigetelésének szükségessége ma már nem kérdés. A legjobb eredmény elérése érdekében azonban nem mindegy, hogy milyen vastagságú és anyagú hõszigetelés mellett döntünk.


A hõszigetelés és hõtárolás kérdése


A hõszigetelõ anyagoknak a hõszigetelés, a falazatoknak pedig a teherhordás a szerepük, így téves út az, amikor a „kettõt az egyben” szeretnénk letudni. A jó hõszigetelõ képességûnek eladott vázkerámiákból készült falazatok „u” értéke (0,38-0,41 W/m²K) is messze alul marad egy energiatakarékos ház falazatától elvárt u értékétõl (0,14-0,17 W/m²K), így belátható hogy még vázkerámia falazat esetén is szükséges a megfelelõ vastagságú hõszigetelés.
Bár az érvényes hõtechnikai szabályozásban (7/2006. (V.24.) TNM rendelet) jelenleg leírt (de hamarosan szigorodó) külsõ falra vonatkozó hõátbocsátási tényezõ silány (lobbi érdekek által felállított) követelményértéke (u= 0,45 W/m²K) elfogadhatónak tartja a szigetelés nélküli vázkerámia falazatok hõszigetelõképességét, ezt érdemes figyelmen kívül hagyni, és szigorúbb, az ún. alacsonyenergiájú vagy passzív házakra jellemzõ (u ≤ 15 W/m²K) értéket szem elõtt tartani, hogy valóban energiatakarékos szerkezetet hozzunk létre.

Az alábbi, hõkamerával készült fotón egy Poroherm 38-as vázkerámiából épült családi ház látható. A képen valamennyi hõhídként mûködõ fuga kivehetõ, jól mutatva azt, hogy a falszerkezet hõszigetelés nélkül nem felel meg a mai elvárásoknak.































Megfelelõ vastagságú hõszigeteléssel a teherhordó falazat anyagának hõszigetelõképessége elhanyagolható mértékben játszik szerepet a teljes falazat u értékének alakulásában. Így a könnyû vázkerámia helyett érdemesebb nagy tömegû, nagy hõkapacitású falazó anyagot választani (pl vályog, mészhomoktégla, tömör tégla, bontott tömör tégla – ahol ráadásul a falazóelem legalább két életciklust képes kiszolgálni, így a beépített energiatartalom (környezetterhelés) felezõdhet) 30-38 cm vastagságban, aminek tömege elégséges és megfelelõ a hõtároláshoz, hõcsillapításhoz. Ezáltal a belsõ térben a hõmérséklet ingadozása kiegyenlítettebbé válik.


A hõszigetelés vastagságának optimuma

Az alábbi diagramon 0-35 cm-ig vizsgáltam a hõszigetelés vastagságának hatását a falazat u értékére. Látható, hogy az elsõ 5 cm hõszigetelés hatása drámai, de 18-20 cm-ig még mindig meredeken esik a görbe. Leolvasható az is, hogy minél rosszabb hõszigetelõ a fogadó szerkezet, a hõszigetelés annál hatékonyabb.
Az optimális vastagság 20 cm-re tehetõ, aminek nem pusztán energetikai, hanem gazdasági okai is vannak: bár 20 cm felett még hoz némi energia-megtakarítást a többlet hõszigetelési vastagság, ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a belsõ hõterhelés egy idõ után túlmelegedési gondokhoz vezethet a „túlmértezett” hõszigetelés miatt. Másrészt a ma járatos (és környezettudatos szempontokat is figyelembe vevõ) hõszigetelési rendszerméretek maximuma 20 cm. Természetesen az ennél vastagabb hõszigetelés rögzítése is kivitelezhetõ, de az egyedi megoldásokkal járó többletmunka és többlet költség megtérülése kérdéses.


Falazat "u" értékének alakulása a hõszigetelés vastagságának függvényében:

























A kép jobb oldalán: Tömör tégla (38 cm), Protherm (38 cm), Mészhomoktégla (30 cm)



A 20 cm-tõl lefelé eltérni azért nem érdemes, mert a ház beállványozásával, a felerõsítéssel, a vakolással, a festéssel járó munka mennyisége a szigetelés vastagságával nem nõ vagy csökken, mint ahogyan a szigetelõanyagok ára sem nõ lineárisan a vastagságukkal (a kétszer olyan vastag hõszigetelés maximum 8–16 százalékkal emeli a költségeket), így mindenképpen érdemesebb vastagabb hõszigetelést választani.



A hõszigetelés anyagának kiválasztása


Építkezés során az építõanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet körforgásába. Az építõanyagok gyártására, szállítására, majd elbontására, elszállítására, megsemmisítésére (vagy újrahasznosítására) fordított energia szintén jelentõs. Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük, így ezt olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Így tehát egy ház tervezésénél és megépítésénél az energiahatékonyság, az esztétika, a funkció, a gazdaságosság mellett a környezetbarát (környezetünket minél kisebb mértékben terhelõ, minél kevesebb energiával elõállítható) anyagok használatára is gondot kell fordítani. Ennek szellemében vegyük sorba a Magyarországon reálisan szóba jöhetõ homlokzati szigetelõanyagokat:


1. Polisztirol (mûanyag) hõszigetelés

A hõszigetelõ anyagok közül talán a legolcsóbb (ennek köszönhetõen a legelterjedtebb), de ebben kedvezõ tulajdonságai ki is merülnek. Legnagyobb hátránya, hogy éghetõ, méghozzá mérges gázok felszabadulása mellett.
(A habosított mûanyagok az elõállítás után folyamatosan mérgezõ sztirolt bocsátanak ki magukból. A poliuretánból készített termékeknél szintén elõvigyázatosságra van szükség, ugyanis ezekbõl allergén izocianát szabadul fel.).


2. Grafitos hõszigetelõ rendszer

Szintén polisztirol alapú, azonban a hozzáadott grafit hatására növekszik a hõszigetelõ képessége, így ugyan abban a vastagságban jobb hõtani értéket érhetünk el. Hátránya: a fokozott éghetõség, illetve a magasabb ár.


3. Kõzetgyapot hõszigetelés

Számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik a mûanyag hõszigetelésekkel szemben, ugyanakkor ára annál magasabb.
  • Természetes szigetelõanyag.
  • A nyílt pórusú szerkezetbõl adódóan a vízpára gyakorlatilag akadálytalanul vándorolhat a kõzetgyapotban, vagyis kiváló páraáteresztõ képességgel bír. Ezáltal biztosítja az épületszerkezetek lélegzését, páraáteresztését, valamint az építési nedvesség eltávozását. A lakótér komfortosabbá válik, hiszen a külsõ falak belsõ felületei nem hidegek, nincs páralecsapódás, penészesedés, a mennyezet alatti szobasarkokban a kosz nem csapódik le.
  • Nem zsugorodnak, nincs hõmozgásuk, és rugalmasságuk révén képesek áthidalni az épületszerkezetek kisebb mozgásait, anélkül, hogy a külsõ vakolat megrepedne.
  • Amennyire a gyártók által közölt számításnak hihetünk, az elõállítása során felhasznált energia egy januári hónapban megtérül a fûtési energia csökkenése révén.

4. Formaldehid-mentes ásványgyapot hõszigetelés

A kõzetgyapotnál leírt kedvezõ tulajdonságokon túlmenõen a szigetelés kötõanyaga formaldehid-mentes, nem tartalmaz fenolt, akrilt, mesterséges színezõanyagokat, festékanyagot és fehérítõt.


5. Cellulóz hõszigetelés

A cellulóz szigetelést többnyire a tetõtérbe szokták ajánlani, de ma már egyszerûbben megoldható a homlokzati szigetelésként történõ alkalmazása is, a készen kapható vázrendszernek köszönhetõen A cellulóz alapanyagú hõszigetelések egy része a fakitermelés melléktermékeként keletkezõ fagyapot felhasználásával, más részük közönséges fekete újságpapír (ami ma már ólommentes) újrahasznosítása révén készül. A gyártás során alacsony a gyártási energiaigény (a Thermofloc esetében például 10 kWh/m³), nincs károsanyag kibocsátás. A papír a darálást követõen pelyhekké alakul, melyet a szigetelõ gép könnyen az üregekbe tud fújni, így a szigetelés nem csúszik el, a legapróbb hézagokat is kitölti, garantálva a hõhídmentességet. Az építkezés során hulladék nem keletkezik. A cellulóz teljesen természetes, egészségre ártalmatlan. Más használatos szigetelõanyagokhoz képest a nagy hõtárolási kapacitásával is kitûnik. Az alapanyag (fa) tulajdonságait magában hordozza, ezért egyedülállóan alkalmas a nyári hõvédelemre. A cellulózszigetelés képes nedvességet felvenni és leadni anélkül, hogy a szigetelõképessége romlana, így igen erõsen fokozza az épületben a komfortérzetet. A párafelvevõ képességgel nemcsak vízpárát, hanem más gázokat is képes megkötni és a szerkezeten keresztül a környezetbe visszadiffundálni. Légáteresztõ képessége nem helyesíti a szellõztetést, de a belsõ egészséges klíma javítását elõsegíti. Az egyik legmagasabb tûzállósági fokozattal rendelkezik.


6. Nádpalló szigetelés

Feldolgozás és károsanyag kibocsátás nélkül, minimális energia felhasználásával elõállítható szigetelõ lemez készíthetõ nádból 5-6 cm vastagságban. Ezt több rétegben kerülhet fel a falazatra. Vályog- és földfalú épületek külsõ oldali hõszigetelésére kiváló. Helyben megtalálható anyag, ára kedvezõ és a beépítése is egyszerû. A természetes, környezetbarát szigetelõanyagok sora még folytatható. De a környezetterhelésnél fontos figyelembe venni a származás helyét is, így pl. a parafa, kókuszrost (ára miatt is) elvetendõ. A birkagyapjú, lenrost lemez hõszigetelést sajnálatos módon Magyarországon még nem gyártják, így szintén nem elérhetõ kategóriát képviselnek magas áruk, és hosszú szállítási útvonaluk miatt megnövekedett környezetterhelésük okán.




Kazinczy Gyöngyvér

Okl. építészmérnök, épületenergetikai szakértõ
Környezet –és Energiatudatos Építészeti Stúdió

www.energiatudatoshaz.hu



 
Kapcsolódó cikkek
Szigeteljünk olcsóbban és hatékonyabban

Szigeteljünk olcsóbban és hatékonyabban

A szalmabálaházak építésén túl ma már egyre többször hallani a szalmabálával való szigetelés előnyeiről is. Ez a természetes építőanyag felhasználható fal, födém és tető szigetelésére is.
Hatékony házak Berlinben

Hatékony házak Berlinben

A GreenDependent Intézet 2014. március 5-én egy tanulmányutat szervezett Berlinbe, amely során három új és egy felújított alacsony energiájú épület megtekintésére nyílt mód. A tanulmányúton mi is részt vettünk. Cikkünk ennek az útnak a tapasztalatait foglalja össze.
Passzívházak környezetpszichológiája

Passzívházak környezetpszichológiája

Fenti címmel készült elemzés a mai értelemben vett passzívházak, valamint a környezet- és emberbarát ökoházak környezetpszichológiáját hasonlítja össze. Az írás számos érdekességre hívja fel laikusok és szakemberek figyelmét. 
Cellulóz, a természetes hõszigetelés

Cellulóz, a természetes hõszigetelés

A cellulóz a létezõ legrégebbi szigetelõanyagunk. Okos – a természettel összhangban élõ, azt megfigyelõ és a természettõl ellesett praktikákat közvetlen környezetében is alkalmazó – elõdeink évszázadok óta számos formáját használták. Igazán jó választás környezettudatos és energiahatékony épületszigetelés terén.
Energiahatékony lakás kialakítása

Energiahatékony lakás kialakítása

Folytatható-e fenntartható, energiatakarékos életmód a városokban? Milyen lehetõségeink vannak, hogy környezetbarát módon csökkentsük a lakások energiafelhasználását? A családi házakkal szemben bizonyos szempontból nehezebb dolgunk van, amikor egy többlakásos társasházban lévõ lakástulajdonosként energiahatékonyságra irányuló felújításra határozzuk el magunkat. Ezt a lépést azonban nem csak pénztárcánk, hanem egészségünk és a környezet védelmének érdekében is meg kell tennünk!
Energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthont szeretnék!

Energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthont szeretnék!

Manapság a csapból is a fenntarthatóbb, egészségesebb életmódra való ösztönzés folyik, ami nem csoda, hiszen a magas energiaárak, a klímaváltozást jelzõ egyre tomboló természeti erõk, a mind gyakrabban jelentkezõ betegségek (rák, allergia, stb.) mindenkit valamiféle megoldás keresésére ösztökélnek.
Kapcsolódó termékek
- 18Osztroluczky Miklós: HőszigetelésOsztroluczky Miklós: Hőszigetelés
nem rendelhető
3 995 Ft3 295 Ft 3 295 Ft/1 db