Magazin

Civilek a szalmaépítésért

A szalmabála házat építeni vágyók nem félnek az egerektõl, bogaraktól vagy a tûztõl. Több mint száz éve, már az elsõ szalmaépítõk is rájöttek, józan paraszti ésszel, hogyan tudják kiküszöbölni ezeket, és a jó meleg szalmából tartós, és biztonságos épületeket építeni, melyeknek hõszigetelésével csak az utóbbi idõk passzívházai érhettek fel. A megoldások megtalálhatók a szakirodalomban. Nem ezek aggasztják hát a Magyarországon szalmaházban élni vágyókat. A figyelem középpontjában most az áll, vajon kinek lesz itthon engedélye rá?
http://egymozdulat.hu/Annak ellenére, hogy ma minden gyártó és építõipari cég elõszeretettel aggatja házaira az öko, bio szavakat, - afféle kötelezõ marketingfogás ez, melynek sajnos nem mindig van köze a valósághoz -, a szalmaházak tényleg igazi ökoházak. Legfontosabb anyagaik valódi, egyszerû természetes anyagok, a fa, a vályog, és közte a 35-45cm közönséges mezõgazdasági szalmabála, melynek hõszigetelése mégis kielégíti a passzívházakra elõírt szabványértéket is. A vályoggal vakolt szalmabála hõátbocsátási értéke (U=0,14W/m2K) 3-szorosan teljesíti az új magyar hõtechnikai elõírást, 10-szer jobb, mint ugyanolyan vastag vályog, és 2-szer jobb, mint a Porotherm hiper-szuper hõszigetelõként számontartott legújabb falazóblokkja, valamint alig marad el az ugyanilyen vastagságú, ámde lényegesen környezetszennyezõbb gyártástechnológiával készülõ mûanyaghab hõszigetelésektõl.

 

 

A szalmabálát már több mint száz éve használják házépítésre ebben a formájában (részletes cikk a szalmabálaépítészetrõl itt). Amellett, hogy egy nagyszerû környezetbarát, energiatakarékos építésmód, szakmai kuriózumnak is számít. A társadalom, (és az építésztársadalom) egy része méltatlanul utasítja el, mielõtt jobban megismerné. Tény, hogy a szalma, mint minden természetes anyag, ha a feltételek úgy adódnak, könnyen vissza is simul a természetbe. A jó hír, hogy ha nem adjuk meg ezeket a feltételeket, amelyek a lebomlásához kellenek, elsõsorban a nedvességet, vagy a kártevõk bejutását, akkor a falba épített szalma örökéletû is lehet. Legalábbis nem kevésbé tartós, mint a vasbeton, melyben meglehet, hogy a vas elõbb fog elkorrodálni, vagy mûanyag ablakaink, melyekrõl senki sem tudja, hány évig UV stabilak. Egy szalmaépület talán kicsit több odafigyelést igényel a tervezéskor, és a megépítéskor, de korántsem megoldhatatlan feladat. Az elsõ szalmaépítõk egyszerû amerikai farmerek voltak, mégis tudták hogyan építsenek tartós bálafalakat. Kis utánajárással képzett építészeinknek sem szabad, problémát okozzon. Személy szerint vallom, hogy egyszer azt is el kell fogadnunk mindannyiunknak, hogy elõbb utóbb minden hulladék lesz, ahogy mi sem élünk örökké. A házakat lebontják, átalakítják, és általában nem is az anyagok elavulása az ok, hanem az épületek erkölcsi, funkcionális avulása, mely a tapasztalatok szerint hamarabb bekövetkezik. A hulladékkal persze nem könnyû kezdeni bármit. Tehát az építõanyag tartson ki, töltse be funkcióját, ameddig elvárjuk tõle, azonban ne tartson tovább, ha már nincs rá szükség. A szalma ennek képes eleget tenni.

 

 

Mint minden jó, neadj’isten környezetbarát dolognak, a szalmaépítésnek is megvannak viszont a valódi ellenségei, melyek útjában állnak. Azonban ezek nem a rothadás, vagy a rágcsálók, akiket egyszerû praktikákkal távol lehet tartani a szalmától, hanem egyrészt a jogi szabályozás, másrészt egy profitorientált társadalom rossz beidegzõdése, a szokás, hogy mindenbõl mindenki elsõsorban pénzt akar csinálni, miközben tökéletesen elfeledkezünk másféle hasznokról. Ez történik talán éppen a szalmaházépítéssel is hazánkban. A jogi szabályozások nem teszik lehetõvé a szalma beépítését épületekbe, kivéve, ha Építõipari Mûszaki Engedély készül róla. Ennek elkészíttetése viszont roppant költséges folyamat, hozzátéve, hogy azért nem lehetetlen. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha valaki megcsinálja vállalkozásként, profitszerzés céljából az engedélyt, ahogy az meg is történt, akkor nemcsak félõ, hogy elhalványul minden filozófiai tartalom, amit a szalmaházak képviselnek, beleértve a házilagos kivitelezést, a kalákát, a helyi anyagok és munkaerõ felhasználását, az ipari termelés kikerülését…stb, de árban sem fog különbözni a többi öko-, bio-, és passzív építéstechnológiától. Amíg ez így van, addig pedig a szalmaház is csupán egy marad a sok öko-bio-divat kuriózum építésmódok közül, egy szûk társadalmi réteg számára, miközben igazi környezeti jelentõsége csak akkor volna, ha valóban el tudna terjedni. Miközben van ország, ahol ezt felismerték, és támogatott szociális lakásépítési projektet indítottak szalmabálával, addig mi itt tartunk, de azért van kiút.

 

 

Jelenleg két civil szervezet is küzd szövetségben a szalmaházépítés közkinccsé tételéért. Az Energia és Környezet Alapítvány, valamint a Magyar Szalmaépítõk Egyesülete. Az egyesület és az alapítvány közösen egy olyan mûszaki engedély létrehozásán fáradoznak, amelynek minden eredménye köztulajdon lesz, és térítésmentesen felhasználható bárki számára, beleértve magánszemélyeket és kivitelezõ cégeket is. Az engedélyhez a tervek szerint egy tervezési és kivitelezési útmutató is tartozik majd, szintén publikusan. Az építésnek jóformán egyetlen igazi feltétele ennek betartása lesz. A remények szerint ez a kettõs funkciójú dokumentum végre meghozza a várva várt eredményt, és lehetõséget azoknak, akik kacérkodnak szalmaház építésével, esetleg már el is kötelezték magukat, de a jogszabályok, vagy a legális építés költségei eddig visszatartották.


További információk:

www.szalmaepitok.hu
egyesulet@szalmaepitok.hu

írta: Karcagi Eszter
a Magyar Szalmaépítõk Egyesületének elnöke

Kapcsolódó cikkek
Szigeteljünk olcsóbban és hatékonyabban

Szigeteljünk olcsóbban és hatékonyabban

A szalmabálaházak építésén túl ma már egyre többször hallani a szalmabálával való szigetelés előnyeiről is. Ez a természetes építőanyag felhasználható fal, födém és tető szigetelésére is.
Építsünk szalmabálából?

Építsünk szalmabálából?

A környezettudatos szemlélet mára egyre több ember számára kezd fontos szemponttá vállni. A klasszikus környezetbarát építési anyagok körében sorra jelennek meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház” is.
Cellulóz, a természetes hõszigetelés

Cellulóz, a természetes hõszigetelés

A cellulóz a létezõ legrégebbi szigetelõanyagunk. Okos – a természettel összhangban élõ, azt megfigyelõ és a természettõl ellesett praktikákat közvetlen környezetében is alkalmazó – elõdeink évszázadok óta számos formáját használták. Igazán jó választás környezettudatos és energiahatékony épületszigetelés terén.
Kapcsolódó termékek
- 20Lars Nikolaisen: A szalma mint energiaforrásLars Nikolaisen: A szalma mint energiaforrás
készleten
2 995 Ft2 395 Ft 2 395 Ft/db
kosárba
- 20Medgyasszai Péter-Novák Ágnes: Föld- és szalmaépítészetMedgyasszai Péter-Novák Ágnes: Föld- és szalmaépítészet
készleten
3 900 Ft3 120 Ft 3 120 Ft/db
kosárba
- 4Gernot Minke - Benjamin Krick: Szalmabála-építésGernot Minke - Benjamin Krick: Szalmabála-építés
készleten
3 995 Ft3 855 Ft 3 855 Ft/db
kosárba