Hogy egy épület mennyire barátja a környezetének, mindenekelõtt azon múlik, mennyire tud gazdálkodni az energiával. Természetesen fontos az is, hogy mibõl épül (errõl késõbb bõvebben), ám az az egyszeri környezetkárosítás, amely a létesítéshez szükséges idõvel fokozatosan elveszti jelentõségét. A meghatározó az a hatás lesz, amelyet fennállása során apránként, vagy nagy mértékben, de szüntelenül és hosszú ideig gyakorol majd a világra.
Mi köze az épületnek az energiához, az energiának pedig a környezeti ártalmakhoz?
Azok az épületek, melyeket használunk, látszólag csak állnak, valójában mûködnek. Szolgálják kényelmünket, meleget, hideget, friss levegõt, vagy fényt szolgáltatnak, amelyhez a gyakorlat szerint energiabevitelre van szükségük, épp úgy, mint akármelyik háztartási gépnek, mely csak akkor teljesíti feladatát, ha konnektorba dugják. A mai gyakorlat, hogy ezt az energiát többségében fosszilis energiahordozók elégetésével nyerjük, erõmûvekben, fûtõmûvekben, miközben szennyezõanyagok jutnak a levegõbe, melyek a klímaváltozásért felelõsek, egészségkárósítóak… stb. Nem is beszélve arról, hogy a fogyatkozó források híjján az üzemanyagok egyre drágábbak. Sokan a közlekedést, a globalizációt, vagy teszem azt a fogpiszkálógyárosokat hibáztatják a klímaváltozásért... Ismereteim alapján, személy szerint saját otthonainkra szavazok.
Mindezek alapján könnyû kitalálni milyen a jó épület: nyújtson a lehetõ legnagyobb kényelmet, tehát végezze el hatékonyan a feladatát, úgy hogy közben a lehetõ legkevesebb energiát használja fel. Ez az energiahatékonyság jó a környezetnek és jó a pénztárcának is. Valamint jó nekünk is, mert szó sincs arról, hogy megszokott kényelmünkbõl bármirõl is le kellene mondanunk… De hogyan valósítható meg mindez egyszerre?
Jó hír, hogy az energiával hatékonyabban gazdálkodó épületek építésére képesek vagyunk, csupán az a kérdés, odafigyelünk-e rá? Vannak, akik helyettünk is figyelnek, ezért születnek az egyre szigorúbb szabályozások, melyek - az egész emberiség érdekében - már nem engedik meg olyan rosszul hõszigetelt, rosszul gazdálkodó épületek felépítését, mint amelyek korábban épültek. Ennél azonban még sokkal tovább elmehetünk, ha megértettük, hogy miféle elõnyök birtokába juthatunk. .gif)
Magyarországon nemrég a külsõ falak maximális hõátbocsátását (U) 0,45 W/m2K-re korlátozták. Ez még nem elegendõ, ezért további szigorítás várható. Ráadásul csak az újépítésûekre vonatkozik, miközben a sok régi épület felújításával túl költséges volna foglalkozni. A diagramm Németországi helyzetképet mutat, ám a hazai helyzetre is körülbelül ráhúzható az elsõ két oszlop: szabályozás elõtt/ és után.
Hogy saját lakóházunk hová sorolható a fenti diagrammon, azt a számláink éves összesítõjébõl is kikövetkeztethetnénk, ha a felhasznált kWh-kat leosztjuk a ház hasznos alapterületével. Általában 150 és 200 kWh között fogyasztunk m2-enként egy évben egy szokványos régi építésû házban. Ha az épület már az új energetikai szabályozás szerint épült, ez az érték 150 alatt lehet. Ez még mindig elég magas, ha megnézzük a diagrammon szereplõ 3 további épülettípust, melyek közt az ún. „passzívház” már csak 15 kWh/m2év fûtési energiát igényel, miközben a diagrammon nem szereplõ, ám a valóságban létezõ „nullenergiás”, vagy „autonóm” házakról még szó sem esett.
Természetesen a „passzív” és „nullenergiás” házak építése több pénzbe kerül. Viszont érdemes volna mérlegelni minden építtetõnek, hogy hosszútávon valóban drágábbak-e? Esetleg kiderülhet, hogy még banki kölcsön árán is megéri tizedére csökkenteni a számláinkat? Vagy esetleg a kamatok sem kerülnének többe, mint ellenkezõ esetben a rezsi, fõleg hogy egyre nagyobb ütemben emelkedik a gáz ára?... Különösen, hogy egy ilyen döntéssel a környezetet is kímélnénk… Természetesen ezen cikk írója nem közgazdász. Ezért mindenkinek melegen ajánlom, hogy alaposan járja körül a témát, és megtérülési számításokat végezzen, mielõtt passzívház építésére adja a fejét. Viszont építészként rendelkezem néhány olyan eszközzel, tippel és „trükkel” amellyel egy energiahatékony ház építési költségei is szelidíthetõek a pénztárcához. Ezeket az ötleteket a továbbiakban igyekszem közkinccsé tenni.
Források: Csoknyai Tamás, Passzív házak elõadás, BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Passzívház konferencia 2008.
Karcagi Eszter
BME Építészmérnök hallgató
A cikksorozat többi része:
I. Építs okosan! Építkezz ökologikusan! - Elõszó
III. Építs okosan! Építkezz ökologikusan! - A napenergia az építészetben