Magazin

Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában

Venezuela dzsungeleiben egy fiatal amerikai felkeresi a ma is kõkorszaki körülmények között élõ jekána indiánokat. Ezeknek a "vadembereknek" a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyûgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél. Kiadja: Kétezeregy Kiadó (2008)

Az elsõ meglepõ megfigyelése, hogy a jekánák nyelvébõl hiányzik a munka kifejezés, és ezzel együtt mindaz, amit mi munka alatt értünk: a muszájból, erõfeszítések árán végzett tevékenység, kevés élvezettel. Számukra minden tevékenység öröm, a megerõltetõ tennivalók közben vicceket mesélnek egymásnak, és jókat szórakoznak. Minden tevékenységük közben saját jól-létüket növelik. Ha a szomszédos törzsekkel üzletelnek, a jó kapcsolat megõrzése mindig fontosabb számukra, mint a jó alku.

Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemõkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemõ magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendõben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfõképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemõ azt érzi, hogy minden rendben van, hagy alapvetõen jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemõ, majd késõbb a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik.

A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törõdésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelõen történt, a csecsemõ a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be.

Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez késõbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre?

A könyv pszichológus szerzõje megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendû cél, hanem egy természetes állapot.

Megrendelés >>

Kapcsolódó cikkek
Vihar a bili körül? - A szobatisztaság csecsemőkori kezdeteiről

Vihar a bili körül? - A szobatisztaság csecsemőkori kezdeteiről

A Mindennapi Pszichológia cikkében Gyarmati Andrea körüljárja a természetes csecsemőhigiénia, másnéven Elimination Communication (EC) történeti, kulturális és pszichológiai hátterét, és eloszlatja az ehhez kapcsolódó félelmeket.
A törzsi lét a kiút?

A törzsi lét a kiút?

Daniel Quinn "A civilizáción túl" (Beyond Civilization) címû könyve érdekes szemszögbõl tekint jelenlegi társadalmi berendezkedésünkre, s annak erõsen megkérdõjelezhetõ fenntarthatóságára. Quinn szerint "az emberiség következõ nagy kalandja" lesz meglelni a kiutat, s elindulni az új ösvényen.
Kapcsolódó termékek
- 17Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomábanJean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában
nem rendelhető
3 250 Ft2 699 Ft 2 699 Ft/db