Magazin

Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

Könyvünk a „Végül is mennyi embert képes eltartani a Föld?” kérdésre keresve a választ bolygónk eltartó képességét új szempontból vizsgálja, azt kutatva: „mekkora területet kell elvennünk a természettõl ahhoz, hogy egy adott emberi populáció (ország) számára megtermelje mindazt, amit elfogyaszt és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse.” Ez az alapja az új mérõszám, az ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit számításoknak. Kiadja: Föld Napja Alapítvány (2001)

A szerzõk világszerte közismert és számos országban figyelembe vett számításaira szakmai körökben Magyarországon is hivatkoznak, ám az alapmû, az 1996-ban Kanadában kiadott Ökológiai lábnyomunk csak most jelent meg magyarul, kiegészítve az 1996 óta közzé tett újabb számításokkal, gyakorlati tapasztalatokkal.

„Miközben a világ népességének 20 százaléka azelõtt soha nem tapasztalt anyagi jólétet élvez, legalább egy másik 20 százalék még mindig a teljes szegénység körülményei között él. A legjobban keresõ 20 százalék több mint hatvanszor annyit visz haza, mint a legszegényebb 20 százalék, s ez a szakadék kétszeresére nõtt az elmúlt 30 év során.” A könyv szerzõi ezekbõl az arányokból kiindulva teszik fel a kérdést: élhet-e mindenki tartósan a gazdagok életszínvonalán? A válasz kézenfekvõ: nem. Számszerûsített változások A szerzõk felismerték, hogy a hagyományos közgazdasági mutatók, például a GDP hamis képet adnak életünknek, tevékenységeinknek a világra gyakorolt hatásairól. Ezért bevezettek egy új mutatót, az ökológiai lábnyomot (Ecological Footprint). A lábnyom kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot földterület-egyenértékre számítanak át. Ez meglehetõsen bonyolult eljárást eredményezne, ezért a tudományos modelleknél megszokott módon egyszerûsítõ megközelítést alkalmaznak. Az így kiszámított lábnyom a valóságosnál kisebb lesz, de a nagyságrendeket, arányokat így is jól érzékelteti. Az ökológiai lábnyom tehát az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszõlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. E számítással olyan kézzelfogható adatot kapunk, amely kifejezi, hogy egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áruk elõállításához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez a Földnek mekkora részére van szükség. Emberek és csoportjaik lábnyomán túl kiszámítható egy terület, ország, de egy tevékenység, folyamat ökológiai lábnyoma is.

A könyv csak a vitathatatlanul meglevõ és hitelesen kiszámítható tényezõket veszi figyelembe: például egy kanadai átlagpolgárnak felmérik az élelmiszer-fogyasztását, a lakóhelyének létrehozásához és fenntartásához szükséges erõforrásokat, a közlekedés, a fogyasztási javak és szolgáltatások forrásigényét, s kiszámítják az ezek elõállításához szükséges terület nagyságát. Wackernagel és Rees számításai szerint egy kanadai polgár ökológiai lábnyoma 4,27 hektárnak adódik.

Végy még két Földet! Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán beszédessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel, a biológiai kapacitással. A számítások szerint 1995-ben a Föld egy lakójára 1,5 hektár átlagos termékenységû földterület jutott (a XX. század elején ez még 5-6 hektár volt), ezzel szemben egy átlagos észak-amerikai ember ökológiai lábnyoma 4-5 hektár volt a kilencvenes évek derekán, s az arány azóta csak romlik. Vagyis, ha mindenki úgy élne, mint az észak-amerikaiak, akkor legalább két további Földre lenne szükség az emberiség létének folyamatos fenntartásához.

A könyv számításai szerint az ökológiai lábnyom világátlaga már 1991-ben 1,8 hektár/fõ volt, tehát már az átlag is túllépte bolygónk eltartó képességét. Az ökológiai lábnyom és az eltartó képesség (biológiai kapacitás) különbsége 0,3 hektár/fõ, ez az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit a jövõ nemzedékekre hárítjuk. A könyv számos példát mutat arra, hogyan lehet meghatározni az ökológiai lábnyomot.

Világunk, s azon belül elsõsorban a fejlett országok már eddig is nagy ökológiai hiányt halmoztak fel. A fejlett országok mai életmódjuk következményeit térben és idõben exportálják a harmadik világba, illetve a jövõ nemzedékekhez. Elvétve ugyan, de még vannak a világnak olyan térségei, amelyek biológiai kapacitása nincs teljesen lefedve (az ökológiai hiány kisebb nullánál). Magyarország lábnyoma a számítások szerint 5,01 hektár/fõ, biológiai kapacitása ellenben csak 3,07 hektár/fõ, tehát életvitelünk fenntartásához országunk területének több mint másfélszeresére lenne szükség. (Senki ne gondoljon itt a rossz emlékû élettér-elméletre!) Az ökológiai lábnyom legfõbb érdeme talán az, hogy számszerûsített formában fejezi ki az emberi tevékenységek miatt a környezetben bekövetkezõ változásokat, ily módon érzékeltetve, hogy életmódunk mennyire nem felel meg a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek.

(Forrás: Kukabúvár, Trombitás Gábor, 2001. õsz)

Megrendelés >>

Kapcsolódó termékek
- 67Varga Éva: Hétköznapi kalauzVarga Éva: Hétköznapi kalauz
készleten
4 500 Ft1 490 Ft 1 490 Ft/db
kosárba
- 30Gulyás Emese: Tudatos Vásárlók KönyveGulyás Emese: Tudatos Vásárlók Könyve
készleten
2 850 Ft1 990 Ft 1 990 Ft/db
kosárba
Mindennapra kisebb (öko)lábnyomMindennapra kisebb (öko)lábnyom
készleten
2 100 Ft 2 100 Ft/db
kosárba
- 13Toby Hemenway: Gaia kertje - Útmutató a házi permakultúráhozToby Hemenway: Gaia kertje - Útmutató a házi permakultúrához
nem rendelhető
7 900 Ft6 890 Ft 6 890 Ft/db