Magazin

Közösség Által Támogatott Mezõgazdálkodás

Napjainkban az élelmiszerek többsége nagyüzemi módon kerül elõállításra; esetenként több száz vagy ezer kilométert is utazik, hogy végül egy nagy üzlethálózat polcairól kerüljön asztalunkra. Ez a rendszer mind környezeti, mind egészségügyi szempontból számos problémát vet fel. Elõremutató alternatívát – többek közt – a Közösség Által Támogatott Mezõgazdálkodás jelent.

A Közösség Által Támogatott Mezõgazdálkodás (Community Supported Agriculture, CSA) gyakorlata a 60-as, 70-es években született meg. Az alapötlet Japánból ered, ahol helyi háziasszonyok - a beszerzett élelmiszerek minõsége feletti aggodalmukban - összefogtak, és közösen szerezték be a friss, egészséges élelmiszert helyi termelõktõl, akiket személyesen is ismertek. A 70-es, 80-as években a Közösség Által Támogatott Mezõgazdálkodás megjelent Észak-Európában, majd az Egyesült Államokban is, azóta pedig nemzetközi mozgalommá fejlõdött. 






























A CSA lényege, hogy a termelõk és a fogyasztók közvetlen kapcsolatban állnak egymással, és együttmûködésüknek köszönhetõen a termékek közvetlenül kerülnek értékesítésre. Az ilyen gazdálkodási forma több elõnnyel is rendelkezik. Költségtakarékosabb, segíti a gazdák kertmûvelésbõl származó jövedelemszerzését, környezetkímélõbb és nem utolsó sorban közösséget épít - amire igen nagy szükség van jelenkori társadalmunkban. A vásárló garantáltan vegyszermentes, friss terméket kap; a termelõ pedig kiszámíthatóbb módon tudja eladni a termékét.

Az élelmiszer elõállítása és fogyasztása helyi szinten történik, azaz a termék kevesebbet „utazik” ezzel is csökkentve a járulékos környezetterhelést (energiaszükséglet, levegõszennyezés, stb.). Utóbbi jelentõs környezeti problémát okoz, hiszen a modern kereskedelem részeként hatalmas távolságokra utaztatják az élelmiszereket, illetve számos ország ugyanazt a terméket egyszerre exoprtálja és importálja is (!), tovább növelve ezzel a „feleslegesen” megtett utak mennyiségét.

A CSA rendszer elsõ hazai képviselõje az 1999-ben Gödöllõn megalakult Nyitott Kert Alapítvány. A Nyitott Kert egy önkéntes, alulról jövõ kezdeményezés, melyet helyi élelmiszerhálózat kialakítására hoztak létre a Közösség Által Támogatott Mezõgazdálkodás elveire alapozva.

A civil szervezet célja az volt, hogy környezeti, társadalmi és gazdasági problémák megoldásaként segítsen - helyi és bio - élelmiszert eljuttatni a termelõtõl a fogyasztóhoz. A gyakorlatban mindez úgy valósult meg, hogy a Gödöllõi-dombság területén, a Szent István Egyetem Babat-völgyi részén létrehoztak egy 7 hektáros bemutató biokertet, melynek egész területén ökológiai gazdálkodás folyik. Életre hívtak egy helyi termesztési és fogyasztási bioélelmiszer-rendszert, munkalehetõséget is biztosítva a helyiek számára.

Az alapítvány elindította a Nyitott Kert Futár nevû kezdeményezést is, melyen keresztül biotermékeket vásárolhattak az érdeklõdõk. Jelenleg ezt a rendszert a galgahévízi Gódor Biokertészet üzemelteti tovább. Az érdeklõdõk „egységcsomagot” rendelhettek, de már kapható a vevõi igény szerint összeállított csomag is, melyet vagy házhoz szállítanak, vagy (munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, civil szervezetek irodáiban, stb. önkéntes alapon szervezõdõ) közösségi átvevõpontokon juthat hozzá a vásárló.

Utóbbi esetben olcsóbban vehetik át az árut a megrendelõk, mert ebben a formában gazdaságosabb a kiszállítás. Az Alapítvány indulását követõ elsõ években csak saját termelésû árut kínált a Futár, míg az utóbbi években már más biotermelõkkel is együttmûködik.





























A Közösség Által Támogatott Mezõgazdálkodás követendõ kezdeményezés. Ez a termelõi és fogyasztói közösségeket összekapcsoló élelmiszer-hálózat mind rövid, mind hosszútávon pozitív hatással van az élelmiszer elõállítására, elosztására és fogyasztására; s egyben jelentõs változásokat hozhat abban, hogy a mezõgazdaságban környezetkímélõbb módszereket alkalmazzanak.



Lugosi Bea





Kapcsolódó cikkek

Hogyan működik a közösségi mezőgazdaság?

Európában egyre inkább erősödik a közösségi mezőgazdálkodás mozgalma: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy segítsék egymást. A Tudatos Vásárlók Egyesülete február 22-én gyakorlati képzést szervez Vácon a téma iránt érdeklődőknek.

Beszélgetés a közösségi mezőgazdálkodás magyar példáiról

A közösségi mezőgazdálkodás mára ismert fogalom lett. A Tudatos Vásárlók Egyesülete olyan magyar kezdeményezésekkel szeretné megismertetni az érdeklődőket, melyek követendő példát nyújthatnak. A december 13-i, ingyenes programra minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Szakmai műhelymunka a közösségi mezőgazdálkodás érintettjeinek

A Tudatos Vásárlók Egyesülete idén ősszel újra lehetőséget kapott egy fórum megszervezésére azoknak a gazdálkodóknak és közösségszervezőknek, akik a közösség által támogatott mezőgazdálkodással foglalkoznak. Az ingyenes műhelymunkára jelentkezőket várnak!

Közösségi mezőgazdálkodás - programok

Európában egyre inkább erősödik a közösségi mezőgazdálkodás mozgalma: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A Tudatos Vásárlók Egyesülete tavasszal több helyszínen szervez ebben a témában előadásokat, workshoppokat, beszélgetéseket. Jelentkezőket várnak!

Beszélgetés a közösségi mezőgazdaságról

"A közösségi mezőgazdálkodás Európában és Magyarországon" címmel február 22-én a TVE svájci és magyar kezdeményezéssekkel ismerteti meg az érdeklődőket. Szó esik a közösségi mezőgazdálkodás elméleti hátteréről, és olyan európai dobozrendszerekről, amelyek követendő példát nyújthatnak.

Hogyan működik a közösségi mezőgazdálkodás?

Termelőként vagy fogyasztóként érdekel a közösségi mezőgazdaság? Szeretnél dobozrendszert indítani? Vagy arról álmodozol, hogy minden héten megbízható forrásból származó, friss élelmiszer vár? Jelentkezz a TVE február 23-i workshopjára!