Magazin

Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

Kinek jutna eszébe elképzelni egy világot színpompás virágok, tarka mezők, zöldellő erdők, alapvető haszonnövények vagy éppen növényi alapú élelmiszerek nélkül? Leginkább senkinek. És kinek jut eszébe, hogy méhek és beporzó társaik léte, munkája nélkül mindez – egy sor más dologgal egyetemben – nem is létezhetne? Nem mindenkinek.

Pedig nem lenne szabad figyelmen kívül hagynunk az összefüggéseket. Már csak azért sem, mert a beporzó fajok jó része bajban van, s ez az ökológiai probléma hatással van ránk és a tápláléklánc többi szereplőjére is.

Általában a méhekről és más beporzást végző élőlényekről elsőre a méz és a gyümölcs jut eszünkbe. Ám annyi minden más is köszönhető a szorgos kis légtornászoknak! Nemcsak a táplálékláncban és a természetes ökoszisztémákban van kulcsszerepük, de élelmiszertermelésünk is alapvetően a méhek és egyéb beporzók segítségére támaszkodik; jelentős mértékben tőlük függ tehát, kerül-e az asztalunkra elegendő étel. Nem hiába mondta Albert Einstein, hogy ha kihalnának a méhek, az emberiség is mindössze négy évvel élné túl őket. 

 

 

A méhek kifejezetten kedvelik a kékes árnyalatú virágokat. 

 

Sajnos manapság a méhek, darazsak, lepkék és egyéb beporzók száma világszerte drasztikusan csökken, ami elsősorban az intenzív mezőgazdálkodásnak, a növényvédő- és rovarölő szerek túlzott használatának, új betegségek és kártevők megjelenésének, a légszennyezettségnek illetve az éghajlatváltozás hatásainak köszönhető. A helyzet komolyságát jól mutatja az is, hogy egyes területeken – például Kínában és az Egyesült Államokban – már olyannyira lecsökkent a méhek és a vadon élő beporzók száma, hogy a mezőgazdasági termelők kénytelenek mesterséges beporzáshoz folyamodni.

Az elmúlt években egyre több dokumentum, kutatás és kezdeményezés igyekszik felhívni a figyelmet a problémára és a lehetséges megoldásokra. A „Beporzók Napja” néven útjára indított szimpatikus hazai kezdeményezés például a szemléletformálást célozza meg, s egyben cselekvésre is ösztönöz kicsiket és nagyokat egyaránt. Az ötletgazdák március 10-ét nevezték ki a beporzást segítő élőlények napjának, s az idén először meghirdetett neves napra már programokat is szerveztek csatlakozó civil szervezetek, önkormányzatok és lelkes kisközösségek. De külföldön is sok jó példa akad; számos települési, városi önkormányzat is igyekszik a zöldfelületgazdálkodás terén figyelembe venni a beporzók igényeit: kaszálatlan virágszigeteket hagynak meg vagy éppen vadvirágok magkeverékéből ültetnek széles sávokat, ahol csak lehet.

 

 Ahol lehet, közterületen is meg kell hagyni a vadvirágokat, hogy életteret biztosítsunk a beporzóknak.

 

Nyilvánvaló, hogy a probléma megoldásához alapvetően rendszerszintű változásokra van szükség, melyhez elsősorban a mezőgazdaság valamint az élelmiszeripar szereplői, a kutatók és a döntéshozók közreműködésére, szemléletváltására van szükség. Ám, aki addig sem szeretne ölbe tett kézzel ülni, és szívesen tenne valamit a vadon élő méhek, darazsak, lepkék, pillangók és egyéb – beporzásban segítő – rovarok megmentéséért, annak is vannak lehetőségei. Sokat számít, ha minél többen, minél több helyszínen változatos élőhelyeket, táplálkozó területeket biztosítunk számukra, illetve megőrizzük azokat. Íme, néhány ötlet, amit saját házunk táján is könnyedén megvalósíthatunk!

 

1. Ültess minél több virágot!

Vidéken és városban egyaránt akad olyan udvarrész, ágyás, ablakpárkány, balkonsarok, ahol virágot ültethetünk. Lehet egynyári vagy évelő; de a kis rovarok számára a legjobbak a hosszan virágzó vagy a nagyon illatos fajták. A méhek és pillangók előszeretettel keresik fel például a levendulát, kúpvirágot, mentát, citromfüvet, kakukkfüvet, méhfüvet, vaníliavirágot, kasvirágot, méhbalzsamot, szarkalábat, mézvirágot, gyűszűvirágot, zsályát, pillangóvirágot vagy a mézontófüvet (facélia). Utóbbi az akác után a legjobb mézelő növényünk, a méhek kifejezetten szeretik; folyamatos vetés mellett csaknem két hónapig (július, augusztus) biztosít kiváló méhlegelőt és a talajra is jó hatással van. A lóhere és a lucerna szintén vonzza az apró beporzókat. A vadvirágos kertek pedig valódi oázist jelntenek (nem csak) ezeknek a szorgos élőlényeknek.

Ha tehetjük, fogjunk magot a virágokról – de cserélhetünk a szomszéddal vagy magbörzék résztvevőivel is - hogy a következő években még színesebb és változatosabb virágtengerrel segíthessük a rovarokat. A kereskedelmi forgalomban már kaphatók olyan virágmag keverékek, melyek a méhbarát kertekben üde színfoltot teremtenek – rovarok és kertészek nagy örömére. Fontos, hogy a virágokat úgy válogassuk össze, hogy egymás után, folyamatosan nyíljanak, így poszméhek, pillangók és társaik tavasztól őszig terített asztalra találhatnak nálunk. 

 

A levedula színével és illatával is vonzza a beporzókat.

 

 

2. Ültess fát, virágos cserjét!

A kertben, utcán, telken egyaránt lehet olyan cserjéket és fákat is ültetni, melyeket előnyben részesítenek a beporzók. Ilyen cserje például az illatos fagyal (melynek sötét színű termése valódi madárcsemege), a nyári orgona, az orgona, a kékszakáll, a húsos som, a bodza, a jezsámen; fák közül a hárs, a galagonya, az ezüstfa (olajfűz) és a gyümölcsfák, illetve a futónövények közül a lilaakác, a lonc, a borostyán és a vadszőlő. 

 

3. Kerüld a vegyszerek használatát! 

A megannyi növényvédő- és rovarölő szer, illetve egyéb mezőgazdasági, kertészeti kemikália túlzott használata súlyos gondokat okoz az élővilágban. Persze a probléma nem elkülöníthető az embertől, hiszen ezek a vegyszerek a táplálékláncon keresztül minket is veszélyeztetnek. Ne felejtsük el, hogy minél több vegyi anyagot permetezünk ki növényeinkre, annál nagyobb bajba sodorjuk a beporzókat és magunkat is! Érdemes próbálkozni a biológiai szerekkel és módszerekkel, az egymásnak oltalmat nyújtó növénytársításokkal, az ellenállóbb tájfajták ültetésével, a kert ökológiai egységként történő gondozásával, alakításával. Számos lehetőség adott, szakirodalom, újságcikkek, kiadványok járják körül a témát, nézzünk kicsit utána!

 

4. Fűnyíráskor is gondolj a beporzókra!

A kertben golfpálya szerű – ökológiai szempontból nézve meglehetősen sivár – fűszőnyeg helyett kialakíthatunk változatosabb, természetközelibb élőhelyet biztosító gyepet is, melyben helyet kaphat a szásszorszép, a lóhere, a pitypang vagy más, apró virágféle. Ha fűnyíráskor meghagyjuk az éppen virágzó, tarka foltokat már az is nagy segítséget jelent a táplálékot kereső pillangók, poszméhek, szenderek számára. 

 

Fű helyett virágos gyepet! 

 

5. Építs rovarhotelt!

A beporzók számának csökkenése szorosan összefügg a táplálkozásra, szaporodásra alkalmas természetes élőhelyek visszaszorulásával is. Ez mindenfelé, de főként a városokban jelent nagy problémát, hiszen a mindent felfaló betonrengetegben a magányos vadméhek, poszméhek, pillangók és más beporzók (is) csak igen nehezen találnak maguknak búvóhelyet. Ezen segíthet a nagyobb, összefüggő, zöld folyosóval összekötött és különféle növényfajokban, változatos életterekben gazdag területek, parkok, kertek létesítése, fenntartása. Udvarunkon vagy  ablakunkban kisebb-nagyobb rovarhotelek, darázsgarázsok kialakításával mi magunk is teremthetünk apró lakhelyeket, menedéket a kis kerti segítők számára. A világhálón számtalan nagyszerű példa és ötlet megtalálható, és a megvalósításhoz nem kell külön építőanyagot sem beszerezni. Lehet kicsi vagy nagy, a rovarhotel ugyanolyan kedves eleme lehet kertünknek, mint egy madárodú, madáretető  vagy aprócska kerti tó. Ha pedig igazi természetbúvárok vagyunk vagy a gyerekek érdeklődését szeretnénk felkeltni a természet iránt, készíthetünk könnyen és egyszerűen látvány-méhecskehotelt is. 

 

6. Adj nekik inni!

Bár első hallásra talán kicsit furcsa, de ezek az apró rovarok is isznak vizet. Ha egy tálka vagy egy kisebb kerti tó formájában itatót biztosítunk nekik, azzal máris sokat tettünk azért, hogy – főként a városokban – könnyebben találjanak vízlelőhelyeket maguknak a beporzók. Mivel kicsi élőlényekről van szó, a tálka aljára vagy a tó szélére tegyünk kisebb nagyobb köveket, hogy azokról biztonságosabban érhessék el a vízfelületet.

 

7. Keresd a bioélelmiszereket!

Ha megteheted, válassz biológiai módszerekkel előállított élelmiszereket. A nagyüzemivel szemben a biogazdaságokban nem használnak beporzókra ártalmas kemikáliákat

 

8. Tájékozódj, tájékoztass!

Mint minden probléma esetében, itt is fontos, hogy ismerjük az alapgondokat, az összefüggéseket és a lehetséges megoldásokat. Ha pedig ismerjük őket, akkor tovább tudjuk adni barátoknak, ismerősöknek, vagy a piacon árusító kedvenc őstermelőnknek, méhészünknek. Az információk áramlása, az ötletek megosztása egy igen fontos lépés, hiszen változásra, változtatásra ösztönöz. Legyél Te is hírvivő!

 

9. Mesélj a gyerekeknek!

A környezeti nevelés, a gyerekek szemléletformálása, természethez fűződő viszonyuk alakítása az egyik legfontosabb kérdés bolygónk jövőjét illetően. Ha beszélgetünk a gyerekekkel a beporzók életéről; megnézünk velük és átbeszélünk közösen egy filmet; rávilágítunk az összefüggésekre; mesekönyvet olvasunk nekik; az óvodában, az iskolában, nyári táborban egy-egy témához kötődő eseményt szervezünk vagy - szülőként - ajánlunk megszervezésre, akkor ez a játékos, színes ismeretterjesztés a helyes irányba indíthatja el a jövő fogyasztóit. 

 

Ha bármelyik megtetszett a fenti lehetőségekből, ne habozz – próbáld ki már idén! Tavasztól késő őszig bármikor belevághatsz… s hátha jövőre már a szomszéd is elgondolkodik a rengeteg virág vagy éppen a csinos rovarhotel láttán azon, hogy ő is beáll a beporzók oltalmazóinak lelkes táborába.

©Zöldbolt.hu

Kapcsolódó cikkek
7 egyszerű tipp egy természetközelibb kertért

7 egyszerű tipp egy természetközelibb kertért

Egy természetközelibb kerttel is sokat tehetsz az élővilág, a biológiai sokféleség megőrzéséért. Hogyan? Íme, néhány egyszerű és költségkímélő tipp!
Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

A méhek és más beporzó rovarok száma drasztikusan csökken. Vajon mit teszünk majd az asztalunkra, ha nem lesz, aki a növényeket beporozza? Segíts Te is megóvni a méheket és társaikat!
8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

Csicseregnek a madarak? Süt a nap! Előbújtak az első tavaszi virágok? Lassan itt az ideje, hogy hozzáfogjuk a kerti munkákhoz! Mivel kezdjük? Segítünk átgondolni!
A biogazdálkodás igenis el tudja látni a világot!

A biogazdálkodás igenis el tudja látni a világot!

2050-re az egész emberiség számára elegendő táplálékot állíthatna elő a biogazdálkodás.
6+1 alapvető zöld könyv, ami meg kell legyen otthon

6+1 alapvető zöld könyv, ami meg kell legyen otthon

Összegyűjtöttünk neked azokat a könyveket, melyekre szükséged lesz, ha elhatározod magad és elkezded a háztartásod és a hétköznapjaid zöldítését.
Madárbarát levélgereblyézés

Madárbarát levélgereblyézés

Tudtad, hogy ha a kert egyes részein, bokrok alatt, félreesőbb ágyásokon meghagyod a lehullott leveleket, az télen nagy segítséget jelent a környéken élő vagy telelő madárvendégeknek? Legyen a Te kerted is madárbarát!
8 „zöld” teendő az őszi kertben

8 „zöld” teendő az őszi kertben

Itt van az ősz, itt van újra - de még mindig akad tennivaló a kertben. Hogy mi is? Íme néhány ötlet a környezetkímélő kertészkedés jegyében!
Faültetési tippek

Faültetési tippek

A tavasz és az ősz a fák és bokrok telepítésének elsődleges időszaka. Ilyenkor érdemes előre tervezni és néhány csemetét, cserjét elültetni, hiszen az egyre forróbb nyarak idején nagy szükségünk van az árnyat adó zöldre. Praktikus tippek és tanácsok az ültetéshez.
Méhgarázzsal menthetjük meg a méheket

Méhgarázzsal menthetjük meg a méheket

A termesztett kultúrfajok és a vadon élő növények jelentős része nem teremhet különböző méhfajok nélkül. Sajnálatos módon az élőhelyek átalakítása egyre inkább fenyegeti ezeket a beporzó rovarokat. De tehetünk ellene!
Kapcsolódó termékek
- 100A világ helyzete 2011 - Földünk élelmezéseA világ helyzete 2011 - Földünk élelmezése
készleten
3 000 Ft1 Ft 1 Ft/db
kosárba
Méhdoktor virágkeverékMéhdoktor virágkeverék
készleten
339 Ft 17 Ft/1 g
kosárba
Ökoflóra Bio búzalisztekÖkoflóra Bio búzalisztek
készleten
390 Ft 390 Ft/1 kg
kosárba
- 30Bio vetőmag - Mángold - LucullusBio vetőmag - Mángold - Lucullus
készleten
999 Ft699 Ft 699 Ft/db
kosárba
- 30Bio vetőmag - Koktélparadicsom - DonatellaBio vetőmag - Koktélparadicsom - Donatella
készleten
999 Ft699 Ft 699 Ft/db
kosárba
- 30Bio vetőmag - Cukkini - Black BeautyBio vetőmag - Cukkini - Black Beauty
készleten
999 Ft699 Ft 699 Ft/db
kosárba
- 5Barcsák Zoltán: Biogyep-gazdálkodásBarcsák Zoltán: Biogyep-gazdálkodás
készleten
2 200 Ft2 090 Ft 2 090 Ft/db
kosárba
- 16A méz - A házi gyógyászatban, a szépségápolásban és a konyhábanA méz - A házi gyógyászatban, a szépségápolásban és a konyhában
készleten
2 495 Ft2 095 Ft 2 095 Ft/db
kosárba
A méhek világa (DVD)A méhek világa (DVD)
készleten
2 499 Ft 2 499 Ft/db
kosárba
- 18Yuval Zommer: A nagy bogárkönyvYuval Zommer: A nagy bogárkönyv
készleten
3 990 Ft3 290 Ft 3 290 Ft/db
kosárba