Magazin

Az ökológia négy informális törvénye

Sokat megtudhatunk az emberi társadalomnak a természet rendjével való konfliktusáról Barry Commoner nagyhatású és sokat idézett, a The Closing Circle (A bezáruló kör) címû, 1971-ben megjelent könyvébõl (sajnos jelenleg csak antikváriumban elérhetõ). Barry Commoner zoológus, molekuláris biológus az amerikai zöld mozgalom egyik nagy öregje.
Comonner könyvében felállítja az ökológia négy informális törvényét, ami szerint a természet ciklusa mûködik. Alapállása, hogy az emberi társadalmak ezeket vagy nem ismerik, vagy pedig – ami még súlyosabb – eltekintenek tõle, és ezzel helyrehozhatatlan károkat okoznak nem csak a természetnek, hanem magának az emberi életnek is. Commoner szerint a természetben egyszerûen minden mindennel összefügg. Ez az elsõ törvény. A természet egy egységes rendszer (ezt már korábban is bemutattuk): az élõ organizmusok, a fajpopulációk és állati és növényi egyedek, valamint a fizikai és kémiai környezetük között egy komplex viszony van. Ez a biológiai lánc: minden elem között hatás-visszahatás és kölcsönös függés van. Ha valamelyik elem változik, akkor az egész rendszer módosul, a természet azonban mûködése során adott paraméterek között korrigálja a változásokat: egy dinamikusan önszabályzó rendszer, mi az egyensúly visszaállítását célozza; ellenkezõ esetben összeomolhat. Bármilyen emberi beavatkozás az egyensúly megbontását eredményezheti; különösen, ha ez erõteljes és folyamatos. 






















Fotó: Kazinczy Gyöngyvér



A második törvény szerint minden megy valahová. Commoner szerint ezt a törvényt hajlamos a társadalom leginkább figyelmen kívül hagyni. Ez a törvény a fizikában érvényes energia-megmaradás törvényével rokonítható. A természetes ökológiai rendszerben egyszerûen nincsen olyan, hogy hulladék. A komplex táplálékláncban az egyes egyedek outputjaként megjelenõ végtermék egy másik számára táplálékot (inputot) jelent, feldolgozásra kerül (ami nem jelent táplálékot, az a talajban alkotóelemeire bomlik fel). Ebben a körben minden szerves, és folyamatos átalakulásokon esik át. Az emberi eredetû hulladékok ebben a ciklusban fölöslegesek, károsak. A természetnek nincsen szüksége rá, pluszban van mindaz, ami az egyensúlyt felborítja. A szerzõ szemléletes példával él: egy eldobott galvánelem által tartalmazott ólom végül az ember szervezetében köt ki, hiszen az elembõl hússzú idõ múltán kikerülve fokozatosan bekerül a légkörbe, az esõ a tavakba viszi, ott kicsapódik, majd a halak szervezetébe kerül, ami elfogyasztva az emberi szervezetbe kerül, betegségeket okozva. Több káros anyag pedig még több betegséget okozhat.

A természet jobban tudja
törvény szerint a természet az évmilliók során alakulva azokat a szerves kombinációkat tartalmazza (a szén, oxigén, hidrogén és nitrogén között) a végtelen kombinációk közül, amelyek a lehetõ legjobbnak bizonyultak úgymond. Az evolúció és az adaptáció a természetben a leghatékonyabb verziókat termelte ki és tartotta fenn. Magyarán, Commoner szerint bármilyen szerves anyagnak megvan a természetben a maga jól meghatározott szerepe, illetve meg van az az enzim is, ami azt lebontja, alkotóelemeire szedi (hogy a körforgás fennálljon). Ha ebbe az ember beleavatkozik, akkor mindent elronthat. Commoner az óra példáját hozza fel: az óra azért olyan, amilyen, mert az órás és az „óratudomány” már sokszor kipróbálta és igazolta, hogy abban a formában a lehetõ legjobb. Nos, ha az ember beleavatkozik a természetbe, akkor ahhoz hasonló, mint amikor az ember az óramûbe egy ceruza hegyével belenyúl. Nagyon kicsi az esélye, hogy jót tegyen, majdnem biztos, hogy azt elrontja. Így van a természettel is, hiszen a természet jobban tudja. 
























Fotó: Kazinczy Gyöngyvér



Végül, a negyedik törvény igazán tanulságos. Eszerint nincsen olyan, hogy ingyen ebéd. Mindennek ára van: a természetbe való sorozatos beavatkozásnak is. A természet által szolgáltatott erõforrás- és lakóhely funkció túlzott kihasználásának az ára a globális ökológiai probléma, Commoner logikája szerint. 

Nem ártana ha könyvébe idõnként a szekértõk és a politikusok is belenéznének…



Forrás: http://peterlaci.blogspot.com/2009/05/erdekes-konyvek-bezarulo-kor.html

 

Kapcsolódó cikkek

2015-ben is elindul a Humánökológia tanfolyam

Veszélyes mértékben átalakítottuk bolygónkat. Az éghajlat gyors változása, az élővilág sokszínűségének rohamos csökkenése, a szennyezések garmadája, valamint számos további környezeti probléma mindnyájunk életminőségének drasztikus romlásával fenyeget. Mit tehetünk ellene?
Az ökológiai gazdálkodás elláthatja a Föld lakosságát

Az ökológiai gazdálkodás elláthatja a Föld lakosságát

Gyakori érv a biogazdálkodás széleskörű elterjesztése ellen, hogy nem képes kielégíteni a Föld lakosságának élelmiszerigényét; így aztán nem válthatja ki - a környezetkárosító - intenzív mezőgazdaságot. Ezt azonban egy nemrégiben publikált tanulmány megkérdőjelezi.

2014-ben is indul Humánökológia tanfolyam

Éghajlatváltozás, környezetszennyezés, az élővilág sokszínűségének csökkenése... az emberiségnek számos komoly problémával kell szembenéznie. Ezt a cselekvést igyekszik előmozdítani a Kisközösségi Program Humánökológia tanfolyama, mely 2014.09.18-tól indul. Jelentkezés: szeptember 10.

Humánökológia tanfolyam: ökológiai válság és kiútlehetőségek

Veszélyes mértékben átalakítottuk bolygónkat - ezzel a ténnyel szembe kell néznünk, cselekednünk kell. E cselekvést igyekszik előmozdítani a Kisközösségi Program 10 hónapos Humánökológia tanfolyama, amely 2012.09.18-tól. A tanfolyamra szeretettel várnak minden érdeklődőt!

Ökológiai túllövés napja 2012

Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség mára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani. Innentől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait.
Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

Könyvünk a „Végül is mennyi embert képes eltartani a Föld?” kérdésre keresve a választ bolygónk eltartó képességét új szempontból vizsgálja, azt kutatva: „mekkora területet kell elvennünk a természettõl ahhoz, hogy egy adott emberi populáció (ország) számára megtermelje mindazt, amit elfogyaszt és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse.” Ez az alapja az új mérõszám, az ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit számításoknak. Kiadja: Föld Napja Alapítvány (2001)
Kapcsolódó termékek
- 12Takács-Sánta András: Paradigmaváltás?!Takács-Sánta András: Paradigmaváltás?!
nem rendelhető
900 Ft790 Ft 790 Ft/db