Egy átlagos teljesítményû klímaberendezés havonta mintegy 250 kilowattórával növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülõ szigetelés már az elsõ, de legkésõbb a második nyáron megtérülõ befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegõ CO2-tartalmát.
Magyarországon az elmúlt száz év alatt közel 0,7 fokkal emelkedett az átlaghõmérséklet, folyamatosan dõlnek a melegrekordok, egyre szélsõségesebb az idõjárás, mialatt energiafelhasználásunk - ennek következtében pedig széndioxid kibocsátásunk is - folyamatosan növekszik.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et, a Kárpát-medence pedig fokozottan sérülékeny terület ebbõl a szempontból, hiszen ami világszerte 2 °C hõmérsékletemelkedést jelent, az itthon 3-4 °C-ban realizálódhat a következõ századfordulóra.
Mindez egyenes arányban áll energiafelhasználásunkkal, s az ennek következtében emelkedõ CO2 kibocsátással, amelyet nyáron legnagyobb részt légkondicionálók használata idéz elõ.
Ördögi körforgásba érünk ezzel, mivel a légkondicionálók mûködtetése a legtöbb energiát igénylõ megoldás, amivel csak tovább emelkedik a légkör CO2 tartalma, mely tovább növeli az átlaghõmérsékletet és 8-10 ezer forinttal növeli a villanyszámlát.
Emellett kevesen tudják, hogy az otthonok hõmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfûtése.
A Knauf Insulation szakemberei szerint
klímaberendezések helyett árnyékolás és egy legalább 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelés révén 5-7 fokkal is csökkenhet a lakások belsõ hõmérséklete, anélkül, hogy terhelnénk a Föld energiakészletét." - olvasható a
Greenfo hírportálon.
UGRÁS AZ EREDETI CIKKRE.