Magazin

ReSzütyő pályázat

Egy nylonzacskót átlagosan 25 percig használunk, annyi ideig, míg hazaérünk a bevásárlásból. Ám miután kidobjuk, további 300-400 évig szennyezi környezetünket. A nemzetközi Nejlonzacskómentes Nap alkalmából a Humusz Szövetség ReSzütyő pályázatot hirdetett.

A Nejlonzacskómentes Nap alkalmából a Humusz táskakészítésre buzdít mindenkit, aki érez magában egy kis kreativitást, és szeretne a jó ügy mellé állni, felhívni a figyelmet a nejlonzacskók okozta környezetszennyezésre. Indul a ReSzütyő pályázat!

Nem kell más csak egy kis fantázia és elszántság! Idő van rá, egész nyáron dolgozhatsz a műalkotáson. Nézz körül a lakásban, biztos találsz majd rengeteg olyan dolgot, ami jó alapanyaga lehet egy divatos táskának. A táska készülhet szinte bármiből, vagyis minden olyan dologból, amit már feleslegesnek hittél, vagy kidobásra szántál. Ha nem tudsz varrni az se baj, egy előre elkészített vászontáskát is dekorálhatsz saját ízlésed szerint. Ha elkészültél nincs más dolgod, mint a táskádról készült fotót elküldeni az iroda@humusz.hu e-mail címre (névvel, és elérhetőséggel és a táskakészítés lépéseivel, rövid leírással), a Humusz pedig feltölti a Facebook oldalára, ahol 2013. októberében lesz a mindent eldöntő szavazás.

A három legtöbbet like-olt műalkotás ötletgazdája biciklire szerelhető, újrahasznosított molinóból készült, környezetbarát táskát nyer a Cangira nagyvonalú támogatása jóvoltából. Az első tíz helyezettre pedig a Zöldbolt felajánlásának köszönhetően további apró környezetbarát meglepetések várnak. A legjobban sikerült munkákból készült kiállítást a budapesti Szatyor bár fogadja be, a díjátadóra is itt kerül sor.

Beküldési határidő: 2013. szeptember 30.

Facebook szavazás: 2013. október 1-31.

Eredményhirdetés: 2013. november hónap folyamán

 

 

Nejlon helyett vászon

Fogyasztói társadalmunk egyik szimbólumává vált a nejlonzacskó. Gondoljunk csak bele, hogy egy átlagos bevásárlás alkalmával milyen sok nejlonzacskót viszünk haza magunkkal, amelyek ahogy hazaértünk a kukában végzik. Megdöbbentő, de átlagosan egy zacskót körülbelül 25 percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket.

A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik: az eldobált nejlonzacskók mellett, a lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyaggal való szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek, amelyek az óceánok közepén keringenek.

A számok tükrében

2007-ben hazánkban naponta 1.300.000 darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 Ft-ot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogén láncokból állnak. A szokásos jelölés a termékeken, hogy LDPE, HDPE, illetve az újrahasznosíthatóságot jelző körbe nyilas háromszögben a 02 (LD) és a 04 (HD) számok utalnak a PE alapanyagra. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak, amelynek hiányával egyre jobban küzd az energetikai ipar. Akkor mégis, miért pazaroljuk olyasmire, amiből negyed óra alatt szemét lesz??

Kitekintő

Napjainkban a Föld műanyagszatyor kibocsátása havonta kb. 38 mrd db, vagyis napi 500 millió. A világon percenként 1 millió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai 500 db nejlonszatyrot használ el egy év alatt. Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angeles teljes tilalmat vezettek be az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskók ellen, ugyanis évente 2 millió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról. Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz, a biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották nem lebomló társaikat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskók esetében ténylegesen bekövetkezik-e a mikroorganizmusok és enzimjeik által végzett biológiai átalakulás. A kukoricakeményítőből, vagy pl. tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak. Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.

Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabbak lehetünk egy egyedi dizájnos táskával, mint az áruházak, boltok önreklámozó nejlonszatyraival.

Idén július 3-án ismét megrendezésre került a Nejlonzacskómentes Nap, amelyen a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives nevű szervezet irányításával, számos ország civiljei és hatóságai szerveznek kampányokat. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei vállalták, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos életmód ezen elemi szintű követelményére. A nemzetközi kampány oldala itt elérhető: www.plasticbagfreeday.org