Magazin

Zöldet zölden - a környezetbarát kertészkedésről

A langyos tavaszi napsugarak nem csak a madarak dalos kedvére s a rügyfakadásra vannak jótékony hatással, de a lelkes kertbarátok szemére is rózsaszín ködfátylat borít. Utóbbiak ilyentájt már alig várják, hogy végre fejest ugorhassanak a zöldbe, s ásóval, metszőollóval a kezükben szaladgáljanak fűtől fáig. Munka akad bőven, amit sokféleképpen lehet végezni, így környezettudatosan is. Nem kell hozzá drága beruházás, fakszni és hókuszpókusz; csak némi odafigyelés és elhatározás.

Talán az egyik legfontosabb dolog egy kertben az öntözés. Mivel az emberiség meglehetősen sokáig tekintett – s tekint talán még most is - úgy a vízre, mint valamiféle kifogyhatatlan „alapfelszerelésre”, napjainkra már annyira megcsappantak a vízkészletek, hogy a kérdéskör globális szinten jelentkező problémává vált. Vannak olyan országok, ahol háborúk dúlnak a „folyékony aranyért”; s olyanok, ahol az önkormányzatok adókedvezményben részesítik azt, aki a vízigényes gyep helyett inkább sziklakertet telepít háza elé.

Saját házunk táján mi is sokat tehetünk a víztakarékosságért!

  • Környezettudatos kertészként takarékoskodjunk a vízzel!
  • Locsoláshoz gyűjtsünk esővizet! Hordóban, kimustrált kádban vagy akár komolyabb, tartályos rendszerben; mentsünk el minél többet ebből a természetes, s nem utolsó sorban ingyenes forrásból.
  • A „felesleget", azaz, amit gyűjtőrendszerünk már nem tud befogadni, csatorna helyett vezessük egy kerti víznyelővel (az elszivárgás megkönnyítése végett pl. kavicsokkal vagy kövekkel feltöltött mélyedés) a talajba, hogy energiaigényes szennyvízkezelő művek és csatornarendszerek közbeiktatása nélkül juthasson vissza a természetes körforgásba.
  • Ültessünk minél több szárazságtűrő, pozsgás növényt, ezeket kisebb vízigényük miatt ritkábban kell locsolni.
  • Öntözzünk reggel vagy este, mert ilyenkor kisebb a párolgásból adódó vízveszteség, mint a napközbeni melegben.
  • A csepegtetős öntözőrendszer is hasznos, hisz az közvetlenül a növények tövéhez juttatja a vizet, így utóbbiból kevesebb is elegendő.
  • Az ágyásokon, szabad földfelületen, alkalmazzunk - a természet mintájára - talajtakarást. Ezzel egy csapásra több legyet is foghatunk: a folyamatosan mulccsal (fűnyiradék, szalma, avar, ágapríték, kéreg, stb.) takart föld tovább tartja magában a vizet, lassabban gyomosodik, a lebomló mulcsréteg pedig pótolja a talaj tápanyagait.

 

A környezettudatos kertész kerüli a szintetikus műtrágya, permetszer, gyomirtó, stb. használatát. Ezek az anyagok óhatatlanul bekerülnek a természetes körforgásba, károsítják az élővilágot, s nem utolsó sorban megjelennek a táplálékláncban – azaz véső soron az asztalunkon – is.

Próbáljunk ki alternatív módszereket a kártevők féken tartására és a talaj tápanyagtartalmának gyarapítására: használjuk ki a növénytársításokban rejlő lehetőséget (bizonyos fajtákat összeültetve távol tartják egymás kártevőit); alkalmazzunk gyógynövényekből készült házi permetlevet; talajjavítóként pedig zöld- vagy állati trágyát, és házilag érlelt komposztot!

 

 A növénytársítások nem csak szépek, de hasznosak is

 

A komposztálás sok szempontból hasznos, alapvető tevékenység egy kiskertben. Részben lehetőséget nyújt a háztartásban termelődő konyhai és kerti szerves hulladék – svájci kifejezéssel élve „zöld javak” - csökkentésére, azaz helyben történő „feldolgozására”; másfelől természetes tápanyag-utánpótlást biztosít a kiskertek számára. Az ősszel nagy mennyiségben keletkező avarból, gallyakból nagyszerű lombkomposzt készülhet, ez a komposztálás legegyszerűbb, legkevesebb munkát igénylő formája. A fák, bokorok alatt, cserjés részeken ott is hagyhatjuk a faleveleket, így búvó- és táplálkozóhelyet biztosíthatunk talajlakó élőlények, madarak, rovarok számára, ezzel is gazdagítva kertünk élővilágát.

Az igazi kertbarátoknak hasznos segítséget és szemet-lelket gyönyörködtető társaságot jelentenek a madarak. Ha megfelelő körülményeket teremtünk számukra, sok munkától kímélhetjük meg magunkat a kártevők elleni küzdelemben. Telepítsünk a kertbe odúkat és ültessünk fészkelésre, táplálkozásra alkalmas sövénysort, bokor- és facsoportot a kert eldugott, csendesebb részén. Ilyen növények például a bodza, a galagonya, a mogyoró és a fagyal, vagy fák közül a lucfenyő, közönséges gyertyán, a hegyi juhar. Ha nyáron itató- és fürdőhelyet (pl. mini-kerti tó vagy egy alacsony peremű cserépedény), télen pedig etetőt helyezünk ki számukra, akkor a madarak odaszoknak s folyamatosan felkeresik majd kertünket, közben pedig összeszedegetik a gyümölcsfákon, veteményeskertben megjelenő kártevőket. Az egyik csendes zugban kis ágkupac, kő- vagy farakás formájában háborítatlan életteret biztosíthatunk gyíkok, békák, bogarak de akár sünök számára is.

 

A kihelyezett odúkkal valódi természetvédelmi munkát végzünk!



A nyári időszakban gyakori fűnyírás visszatérő problémája az, mit is kezdjünk a levágott gyeppel. Több környezetkímélő megoldás is létezik, ültessük át ezeket a gyakorlatba! Ha gyakran nyírjuk a füvet, érdemes ott hagyni, ahol keletkezett, így helyben lebomlik és szerves anyaggal gazdagítja a talajt. Kisebb adagonként a komposztba keverhető; de használható arra is, hogy a nagy melegben komposztdombra kerülő gyümölcsöt és zöldséget betakarjuk egy-egy maréknyival, így kerülve el a muslicák tömeges megjelenését. S nem utolsó sorban nagyszerű talajtakaró anyag; szórjuk hát szét ágyásokon, veteményesben, hogy megvédje a földet a kiszáradástól!

Végül pedig a környezetvédelem jegyében igyekezzünk némi figyelmet fordítani arra is, milyen munkaeszközökkel, anyagokkal, növényekkel dolgozunk házunk körül vagy a telken. Ha a külföldivel szemben inkább hazai gyártmányú szerszámokat, cserepeket, díszítő elemeket, stb. választjuk, akkor a rövidebb szállítási (beszerzési) távolságból adódóan kisebb a járulékos légszennyezés. Tárgyaink lehetőség szerint legyenek tartósak és javíthatóak, hogy minél később kerüljenek a kukába. Keressük a természetes alapanyagból készült termékeket (pl. vessző, gyékény, agyag, fa, stb.) vagy az újrahasznosított alapanyagú eszközöket!

Egy kert kiváló terepként szolgál a gyakorlati környezetvédelem megvalósítására. Használjuk ki minél inkább, minél többen... 

Kapcsolódó cikkek
7 egyszerű tipp egy természetközelibb kertért

7 egyszerű tipp egy természetközelibb kertért

Egy természetközelibb kerttel is sokat tehetsz az élővilág, a biológiai sokféleség megőrzéséért. Hogyan? Íme, néhány egyszerű és költségkímélő tipp!
Hogyan óvhatod Te is bolygónk vízkészleteit?

Hogyan óvhatod Te is bolygónk vízkészleteit?

Akár csapból folyik, akár természetes ökoszisztémák formájában találkozunk vele, a víz olyan kincs, ami egyre inkább aranyat ér. Íme néhány tipp, hogyan vigyázhatsz rá Te is!
Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

A méhek és más beporzó rovarok száma drasztikusan csökken. Vajon mit teszünk majd az asztalunkra, ha nem lesz, aki a növényeket beporozza? Segíts Te is megóvni a méheket és társaikat!
8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

Csicseregnek a madarak? Süt a nap! Előbújtak az első tavaszi virágok? Lassan itt az ideje, hogy hozzáfogjuk a kerti munkákhoz! Mivel kezdjük? Segítünk átgondolni!
300 négyzetméteren termeli meg a család szükségletét a kistokaji mérnök

300 négyzetméteren termeli meg a család szükségletét a kistokaji mérnök

Nálad mennyit terem a konyhakert?
Amit a házi komposztálásról tudni kell

Amit a házi komposztálásról tudni kell

Te próbáltad már?
Ne égessük! A diólevél is komposztálható...

Ne égessük! A diólevél is komposztálható...

Minden ősszel visszatérő téma, hogy vajon mit is csináljunk a diófáról lehulló lombbal? A kerttulajdonosok többsége a légszennyező égetést választja, pedig a diólevél is bátran komposztálható!
Madárbarát kert ősszel

Madárbarát kert ősszel

Ki ne szeretne reggel madárfüttyre ébredni? Ezért azonban még a kertes házakban élőknek is tenniük kell, a kis szárnyasok maguktól ugyanis nehezen telepszenek meg egy városi kertben. Itt az őszi ültetés szezonja, alakítsunk ki madárbarát kertet!
Palántázzunk WC-papír gurigával!

Palántázzunk WC-papír gurigával!

Hamarosan itt a palántázás ideje, lassan mindenki, aki saját maga szeretne kis kertjében zöldséget-gyümölcsöt termeszteni, már valószínûleg túl van a magok beszerzésén, s a következõ lépésre készül. Idén mûanyag cserép helyett próbáljuk ki a környezetkímélõ újrahasználatot s a lebomló anyagot egyben: kísérletezzünk WC-papír gurigával!
Kapcsolódó termékek
- 50Bio vetőmag - Paradicsom - HellfruchtBio vetőmag - Paradicsom - Hellfrucht
nem rendelhető
1 090 Ft545 Ft 545 Ft/db
Old Blue Kertész kesztyű, újrahasznosított farmerbőlOld Blue Kertész kesztyű, újrahasznosított farmerből
készleten
790 Ft 790 Ft/db
kosárba
Bio vetőmag - Rukkola - Rucola SelvaticaBio vetőmag - Rukkola - Rucola Selvatica
nem rendelhető
1 090 Ft 1 090 Ft/db
A sikeres biokertész öröknaptáraA sikeres biokertész öröknaptára
készleten
1 890 Ft 1 890 Ft/db
kosárba
Matthew Hayes: Háztáji Bio-kertészeti oktatási anyagMatthew Hayes: Háztáji Bio-kertészeti oktatási anyag
készleten
2 490 Ft 2 490 Ft/db
kosárba
- 15Heike Boomgarden: Természetes kertHeike Boomgarden: Természetes kert
készleten
3 980 Ft3 383 Ft 3 383 Ft/db
kosárba
- 18Biokertészek nagykönyve - Hogyan jussunk el a nulláról az önellátásigBiokertészek nagykönyve - Hogyan jussunk el a nulláról az önellátásig
készleten
4 995 Ft4 090 Ft 4 090 Ft/db
kosárba