Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

- 87Népszerű
Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunkMathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

Könyvünk a „Végül is mennyi embert képes eltartani a Föld?” kérdésre keresve a választ bolygónk eltartóképességét új szempontból vizsgálja, azt kutatva: „Mekkora területet kell elvennünk a természettől ahhoz, hogy egy adott emberi populáció (ország) számára megtermelje mindazt, amit elfogyaszt és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse.” Ez az alapja az új mérőszám, az ökológiai lábnyom- és az ökológiai deficit-számításoknak.
A szemléletformáló mű magyar kiadását a Föld Napja Alapítvány gondozta.

Származás: Magyarország
Értékelések: 0/5   0 értékelés alapján »
Raktárinformáció
Raktáron
Házhozszállítás
szállítás 1-2 nap
Csomagpont
szállítás 1-3 nap
Budapesti bolt
átvehető
Veszprémi bolt
átvehető
kedvencekhez
Ár: 199 Ft (190 Ft + áfa)
Eredeti ár: 1 500 Ft Egységár: 199 Ft/db
kosárba
Termékleírás

A szerzők világszerte közismert, és számos országban figyelembe vett számításaira szakmai körökben Magyarországon is hivatkoznak, ám az alapmű, az 1996-ban Kanadában kiadott Ökológiai lábnyomunk csak 2001-ben jelent meg magyarul, kiegészítve az 1996 óta közzétett újabb számításokkal, gyakorlati tapasztalatokkal. 

„Miközben a világ népességének 20 százaléka azelőtt soha nem tapasztalt anyagi jólétet élvez, legalább egy másik 20 százalék még mindig a teljes szegénység körülményei között él. A legjobban kereső 20 százalék több mint hatvanszor annyit visz haza, mint a legszegényebb 20 százalék, s ez a szakadék kétszeresére nőtt az elmúlt 30 év során.” A könyv szerzői ezekből az arányokból kiindulva teszik fel a kérdést: Élhet-e mindenki tartósan a gazdagok életszínvonalán? A válasz kézenfekvő: nem. A szerzők felismerték, hogy a hagyományos közgazdasági mutatók, például a GDP hamis képet adnak életünknek, tevékenységeinknek a világra gyakorolt hatásairól. Ezért bevezettek egy új mutatót, az ökológiai lábnyomot (Ecological Footprint). A lábnyom kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot földterület-egyenértékre számítanak át. Ez meglehetősen bonyolult eljárást eredményezne, ezért a tudományos modelleknél megszokott módon egyszerűsítő megközelítést alkalmaznak. Az így kiszámított lábnyom a valóságosnál kisebb lesz, de a nagyságrendeket, arányokat így is jól érzékelteti. Az ökológiai lábnyom tehát az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. E számítással olyan kézzelfogható adatot kapunk, amely kifejezi, hogy egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áruk előállításához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez a Földnek mekkora részére van szükség. Emberek és csoportjaik lábnyomán túl kiszámítható egy terület, ország, de egy tevékenység, folyamat ökológiai lábnyoma is. 

A könyv csak a vitathatatlanul meglevő és hitelesen kiszámítható tényezőket veszi figyelembe: Páldául egy kanadai átlagpolgárnak felmérik az élelmiszer-fogyasztását, a lakóhelyének létrehozásához és fenntartásához szükséges erőforrásokat, a közlekedés, a fogyasztási javak és szolgáltatások forrásigényét, s kiszámítják az ezek előállításához szükséges terület nagyságát. Wackernagel és Rees számításai szerint egy kanadai polgár ökológiai lábnyoma 4,27 hektár. 

Végy még két Földet! Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán beszédessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel, a biológiai kapacitással. A számítások szerint 1995-ben a Föld egy lakójára 1,5 hektár átlagos termékenységű földterület jutott (a XX. század elején ez még 5-6 hektár volt), ezzel szemben egy átlagos észak-amerikai ember ökológiai lábnyoma 4-5 hektár volt a kilencvenes évek derekán, és az arány azóta csak romlik. Vagyis, ha mindenki úgy élne, mint az észak-amerikaiak, akkor legalább két további Földre lenne szükség az emberiség létének folyamatos fenntartásához. 

A könyv számításai szerint az ökológiai lábnyom világátlaga már 1991-ben 1,8 hektár/fő volt, tehát már az átlag is túllépte bolygónk eltartó képességét. Az ökológiai lábnyom és az eltartó képesség (biológiai kapacitás) különbsége 0,3 hektár/fő, ez az ökológiai hiány, ami azt jelenti, hogy pazarló életmódunk következményeit a jövő nemzedékekre hárítjuk. A könyv számos példát mutat arra, hogyan lehet meghatározni az ökológiai lábnyomot. 

Világunk, és ezen belül elsősorban a fejlett országok már eddig is nagy ökológiai hiányt halmoztak fel. A fejlett országok mai életmódjuk következményeit térben és időben a harmadik világba exportálják, illetve a jövő nemzedékekhez. Elvétve ugyan, de még vannak a világnak olyan térségei, amelyek biológiai kapacitása nincs teljesen lefedve (az ökológiai hiány kisebb nullánál). Magyarország lábnyoma a számítások szerint 5,01 hektár/fő, biológiai kapacitása ellenben csak 3,07 hektár/fő, tehát életvitelünk fenntartásához országunk területének több mint másfélszeresére lenne szükség. (Senki ne gondoljon itt a rossz emlékű élettér-elméletre!) Az ökológiai lábnyom legfőbb érdeme talán az, hogy számszerűsített formában fejezi ki az emberi tevékenységek miatt a környezetben bekövetkező változásokat, ily módon érzékeltetve, hogy életmódunk mennyire nem felel meg a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek. 

(Forrás: Kukabúvár, Trombitás Gábor, 2001. ősz)

A könyv tartalma:

Előszó 
Bevezetés 
Miért kell aggódni a fenntarthatóság miatt? 
Amit elérni remélünk 
Nézőpont kérdése 

1 Ökológiai lábnyomok kezdőknek
Nyilvánvaló, de mély igazság: a természettől függünk 
Mi az ökológiai lábnyom? 
Akkor mi van? – a globális összefüggés Dr. Lábjegyzet magyaráz 
A tudomány ereje 
A piac bölcsessége 
A szabad kereskedelem tana 
A bizonytalan jövő
A műszaki kátyú 
Az optimizmus mantrája A
korlátok növekedése 
Készülés a fenntartható jövőre 

2 Lábnyomok és fenntarthatóság A fenntarthatósági vita: egy egyszerű fogalom ellentétes stratégiákhoz vezet 
A fenntarthatóság kihívása 
Erős fenntarthatóság: a fenntarthatóság ökológiai alapszintjének feltétele 
A Brundtland Bizottság ajánlott válasza 
Az ökológiai lábnyom: a fenntarthatósághoz vezető tervezés eszköze 
A fenntarthatóság felé haladás mérése: mit tegyünk és mit ne tegyünk? 
Tanuljunk az ökológiától: újra az emberi teherbírásról 
A teherbírás fejtetőre állítása: emberi ökológiai lábnyomok 
Hogyan segítheti az ökológiai lábnyomok elemzése a fenntarthatóságot? 

3 Szórakozás lábnyomokkal: módszerek és alkalmazások Az ökológiai lábnyom elméletének átültetése a gyakorlatba 
Számítási eljárás 
Fogyasztási osztályok 
Föld- és földhasználati osztályok 
A fogyasztás–földhasználat mátrix 
A lábnyom a gyakorlatban: a számítási eljárás illesztése adott alkalmazásokhoz:
1) Mekkora az átlagos észak-amerikai ökológiai lábnyoma? 
2) Mekkora a vancouveri regionális lábnyom? 
3) A lábnyomméretek globális összehasonlítása – élhetne-e ma mindenki a Földön az észak-amerikaiak általános ökológiai életszínvonalán? 
4) Nagy-Britannia lábnyomozása 
5) Európai példák: Hollandia és Németország trieri térségének ökológiai lábnyoma 
6) Regionális elemzés Ausztráliából 
7) Mit jelent az ökológiai függés a kereskedelem számára? 
8) Kapcsolatban áll-e egy ember ökológiai lábnyoma a jövedelmével? 
9) A lakóhely választása befolyásolja lábnyomainkat 
10) Mennyi ökológiailag termékeny föld tartja el a kerékpáros, buszos és autós ingázást? 
11) Tudta, hogy a paradicsomok lábnyomokat hagynak? 
12) A hidak ökológiai lábnyoma 
13) Tanulás a fenntarthatóságról – iskolákban és a szabadban 
14) Jelentés a környezet helyzetéről 
15) A fenntarthatóság értelmezése: az ökológiai „Rorschach-teszt” 
16) Számítsa ki a saját lábnyomát! 
17) Ökocímkézés: fenntartható a terméke? 

4 Fenntarthatósági stratégiák nyomában A hagyományos stratégiák megkérdőjelezése 
A fenntarthatóság kialakítása 
A fenntarthatóság két sarkpontja: ökológiai stabilitás és az emberi élet minősége 
Nyertes–nyertes megoldások 
Változási kör a döntéshozatalban 
Három fárasztó csata a fenntarthatóság eléréséhez 
Egy fenntartható társadalom látomása 

5 A túllövés elkerülése: összefoglalás A társadalmi tudat megteremtése 
A fenntarthatóság kialakítása – helyileg és globálisan 

6 Lábnyomkutatás 1996 óta
Megválaszolt alapkérdések 
Mi a területegység? 
Mennyi földre van szükség a kibocsátott szén-dioxid elnyeléséhez? 
Mi a látszólagos fogyasztás? 
Fenntarthatók-e a lábnyomszámítások alapjául szolgáló hozamok? 
Mely országok fenntarthatóak? 
Technikai megjegyzések 
Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom földhasználat típusai 
A lábnyom és a biológiai sokféleség 
A nem megújuló erőforrások, a mérgező anyagok és a víz lábnyoma 

Jegyzetek 
Szószedet 
Szövegtáblák jegyzéke 
2.1. tábla. Fenntarthatóság és fenntartható fejlődés: a fogalmak némi tisztázása 
2.2. tábla. A természeti tőke 
2.3. tábla. Erős vagy gyenge fenntarthatóság? 
2.4. tábla. Az entrópia törvénye és a közgazdasági–ökológiai talány 
2.5. tábla. Az emberi teherbírás fogalmának rövid története 
3.1. tábla. Az emberi lábnyom a tengerben 
3.2. tábla. Adatforrások az ökológiai lábnyom elemzéséhez 
3.3. tábla. Néhány példa: a fogyasztás átültetése földterületre 
3.4. tábla. Hollandia lábnyomának megállapítása 
3.5. tábla. Az ipari országok ökológiai deficitje 3.6. tábla. India lábnyomának kiszámítása 
3.7. tábla. Az ingázás lábnyomának meghatározása 
3.8. tábla. Egy újság ökológiai lábnyoma 
4.1. tábla. Eredményez-e a hatékonyság javulása erőforrás-megtakarítást? 
6.1. tábla. Lépések az ökológiai lábnyom csökkentéséhez

Értékelések (0)
Ezt a terméket még nem értékelték, legyen Ön az első aki értékeli a terméket
Bővebb leírás

Szerzõ: Mathis Wackernagel, William E. Rees 

Kiadó: Föld Napja Alapítvány 

Kiadás éve: 2001 

Formátum: A/5, 232 oldal

Ajánljuk még Neked
Itt az első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés

Itt az első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés

Itt a bizonyíték, hogy a pénzünk szavazat. A 2017-ben először megjelenő Európában egyedülálló Tudatos Vásárló Piaci Jelentés azoknak a naponta meghozott vásárlói döntéseknek a piaci értékét becsüli meg, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak.
A globális túlfogyasztás napja

A globális túlfogyasztás napja

Idén augusztus 13-án volt a globális túlfogyasztás vagyis "túllövés" napja, ami azt jelenti, hogy másnaptól minden tevékenységünkkel a gyerekeink elől vesszük el a természeti erőforrásokat. Csak hogy erről a hitelről elfelejtettük megkérdezni őket.
Honnan érkezik az áru? Vissza a régi szabályt!

Honnan érkezik az áru? Vissza a régi szabályt!

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) azon munkálkodik, hogy a jövõben ismét minden áruféleség csomagolásán kötelezõ legyen feltüntetni a termék származási helyét is. A tudatos vásárlók szemszögébõl nézve ez fontos információ, hisz nem mindegy, hogy 100 vagy 1000 kilométerrõl érkezõ árut tesznek kosarukba. Sõt, az sem érdektelen számukra, hogy pontosan ki az elõállító: õstermelõ, kisvállalkozó, mamutcég, családi gazdaság…
Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

Mathis Wackernagel, William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk

Könyvünk a „Végül is mennyi embert képes eltartani a Föld?” kérdésre keresve a választ bolygónk eltartó képességét új szempontból vizsgálja, azt kutatva: „mekkora területet kell elvennünk a természettõl ahhoz, hogy egy adott emberi populáció (ország) számára megtermelje mindazt, amit elfogyaszt és az okozott környezeti ártalmakat is közömbösítse.” Ez az alapja az új mérõszám, az ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit számításoknak. Kiadja: Föld Napja Alapítvány (2001)