Közélet

Sok a kacat és nem tudod hová vidd? Vagy éppen fillérekért lenne szükséged pár dologra? Akkor látogasd meg a budapesti Újrahasználati Központok egyikét!

Az ember életét lényegesen leegyszerűsíteni, nem feltétlenül őrült feladat, pusztán erős elhatározás kérdése. Hogy mennyire, az már egyéni választás kérdése.

Biztosan előfordult már veled is, hogy szükséged lett volna egy eszközre a ház körül, vagy kellékekre egy kisebb rendezvényhez, de csak egy alkalomról lett volna szó, így a megvásárlást csak pénzkidobásnak tartottad. Vagy megvettél egy eszközt, aztán ott porosodott kihasználatlanul. Mindkettőre jó megoldás a közösségi kölcsönzés!

„Költözz vidékre és kezdj új életet?!” Ezt a témát járja körül - már második éve - a Gyüttment Fesztivál, a vidéken újrakezdő, környezettudatos vidéki életet és értékrendet választó, tájba illeszkedő emberek éves nagy találkozója. A 2016. augusztus 25.-28. közt zajló rendezvénynek Csobánkapuszta ad helyszínt.

A Humusz Szövetség lakossági előadássorozatában ezúttal az éghajlatváltozásról esik szó. Az érdeklődő laikusok számára is közérthető formában tart előadást - és utána kötetlen beszélgetést - Mika János éghajlatkutató, egyetemi tanár, az MTA doktora. Vajon tehetünk-e bármit az éghajlatváltozás ellen?

Újabb nagyszerű kezdeményezés indult el idehaza, a könyvmegosztás. Bárki csatlakozhat, akinek otthon felesleges könyvei vannak, s - egy kényelmes, online rendszeren keresztül - kölcsönözhetővé teszi őket. Sőt, még pénzt is kereshet vele.

Egy ökológiailag valóban fenntartható társadalom kialakulásához a mainál sokkal inkább előtérbe kellene kerülnie az emberek közötti együttműködésnek. Ennek elősegítésére jött létre a Kisközösségi Program.

A Védegylet égisze alatt új gyűjtemény látott napvilágot előremutató közösségi kezdeményezésekről. A közzétett ötletadó projektek példamutatóak és mások számára is hasznos tanulságokkal szolgálnak.

A Greenpeace nemzetközi kampányt indított a sarkvidék védelmében. A kampány résztvevői - köztük számos nemzetközi híresség - azért emelnek szót, hogy tiltsák be az Északi-sarkvidéken az olajfúrást és a nem fenntartható ipari halászatot.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) azon munkálkodik, hogy a jövõben ismét minden áruféleség csomagolásán kötelezõ legyen feltüntetni a termék származási helyét is. A tudatos vásárlók szemszögébõl nézve ez fontos információ, hisz nem mindegy, hogy 100 vagy 1000 kilométerrõl érkezõ árut tesznek kosarukba. Sõt, az sem érdektelen számukra, hogy pontosan ki az elõállító: õstermelõ, kisvállalkozó, mamutcég, családi gazdaság…

A Worldwatch Institute (Világfigyelõ Intézet) több mint harminc éve kíséri figyelemmel Földünk környezeti állapotának változását, és 1984 óta évrõl évre megjelenteti A világ helyzete címû könyvsorozat aktuális kötetét az emberiség elõtt álló egyik legnehezebb feladatról: hogyan építhetünk fel egy környezeti szempontból fenntartható világot. Kiadja: Föld Napja Alapítvány (2009)

"A helyzetnek nincs semmi oka, hogy megváltozzon magától" - vallja Menyhárt Jenõ a 80-as évek legendás zenekara, az Európa Kiadó frontembere, aki úgy döntött, ideje tenni is valamit a változásért.  Kiadja: Nyitott Könyvmûhely Kiadó (2008)

Egy világhírû könyv Rachel Louise Carson tengerbiológus, ökológus írótól, mely megváltoztatta a történelmet. Megjelenése után (1962) már nem lehetett a régi módon szemlélni az ember és környezete kölcsönhatásait. Carson vészkiáltása országos vitát robbantott ki a növényvédõ szerek használatáról, a tudomány felelõsségérõl és a technológiai haladás szabályozásáról. Kiadja: Katalizátor Könyvkiadó (2007)

"Követendõ Példák - Sikeres és fenntartható energetikai beruházások a kelet-közép és dél-kelet európai országokban" elnevezéssel készített el gyûjteményt az Energia Klub környezetvédõ szervezet. Az adatbázis olyan - települések, önkormányzatok által megvalósított - sikeres projekteket mutat be, melyek célja az energiafogyasztás csökkentése. Hasznos és bíztató erejû összeállítás minden olyan önkormányzat, intézmény, cég számára, mely szeretne környezetkímélõbb módon mûködni.

Bár az EU-ban 2004 óta kötelezõ jelölni a tojáson kóddal, hogy a szárnyasokat hogyan, milyen körülmények között tartották; a vásárlók zöme még ma sincs tisztában a számsor jelentésével. Pedig ennek ismeretében tudatos vásárlói döntést hozhatna arról, hogy pénzével a - megkérdõjelezhetõ - ketreces vagy épp valamely nem ketreces tartásmódot támogatja.

A biológiai sokféleség csökkenése a növénytermesztésben is megmutatkozik. A nagyüzemi megoldások és a génmódosítás korában egyre inkább háttérbe szorul a jól bevált, ellenálló tájfajták termesztése; pedig ezek fontos elemei a természetközeli gazdálkodásnak. Megmentésükre új civil kezdeményezés indult.