Molnár László: Legyenek-e fáknak jogaik?

- 48
Molnár László: Legyenek-e fáknak jogaik?Molnár László: Legyenek-e fáknak jogaik?

Környezet-etikai szöveggyűjtemény

Származás: Magyarország
Értékelések: 0/5   0 értékelés alapján »
Raktárinformáció
Raktáron
Házhozszállítás
szállítás 4 - 7 nap
Csomagpont
szállítás 5 - 8 nap
Budapesti bolt
átvehető
Veszprémi bolt
átvehető 2 - 3 nap
kedvencekhez
Ár: 2 035 Ft (1 938 Ft + áfa)
Eredeti ár: 3 900 Ft Egységár: 2 035 Ft/db
kosárba
Termékleírás

A kötet elején a szerző három olyan katasztrófát elemez (Csernobil, Three Mile Island, Bhopal), amelyek az elmúlt 30 évben elemi erővel vetették fel a veszélyes technológiák rizikói kapcsán a társadalom, a gazdaság, a politika és a technika közti viszonyok újragondolásának szükségességét. Az esettanulmányok abból a szempontból igen fontosak és érdekesek, hogy a hétköznapi tudat számára is felkavaró példákon bizonyítják: nem szűken vett technokrata feladat a kockázatos technológiák megoldása; ugyanakkor a mindennapi tudatnak, moralitásnak is olyan korlátjai vannak, amelyek a mindennapi élet folyamataiban megfelelő mércének tűnnek, de amelyek ilyen társadalmi jelenségek esetében nem alkalmazhatóak. A fent említett katasztrófákról szóló beszámolókat megismerve merül fel, hogy szükséges valamiféle mérték, egy új etika megtalálása a nem emberi környezetbe való beavatkozás orientálására. A kötet tanulmányai felvázolják a lehetséges alternatívákat, amelyek közül az egyik a humanista etikák átdolgozott változata, a másik sajátosan új etikai világlátás kidolgozása.

 

 

Jávor Benedek
Legyenek-e a fáknak jogaik?

"A 70-es évek fordulatot hoztak a zöld mozgalmak történetében az Egyesült Államokban: először kezdték követelni, hogy a környezetet a jogi közösség részévé kell tenni.
Amikor 1972-ben a Walt Disney cég azzal a tervvel állt elő, hogy szórakoztatóközpontot kívánt létrehozni az akkor még természetes állapotú kaliforniai Mineral King-völgyben, a kaliforniai környezetvédők tiltakozni kezdtek a tervezett beruházás ellen. A John Muir alapította Sierra Club próbapert indított a Walt Disney ellen, arra hivatkozva, hogy a beruházás a terület természeti egyensúlyának szétrombolásával és az ott élő fajok eltűnésével jár. (A per idején már javában folyt a Veszélyeztetett fajokról szóló törvény vitája.)
A bíróság elutasította a Sierra Club keresetét, de nem azért, mintha helyesnek tartotta volna a beruházást, hanem azért, mert semmilyen érvényesíthető jogcímet nem találtak a panaszra, hiszen a Sierra Club érdekei közvetlenül nem sérültek. Az angolszász jogrend ugyanis alapvetően az érdekek védelmére helyezi a hangsúlyt. A Mineral Kinget azonban az állam birtokolta, és az nem látta érdekeit sérülni.
A per feljebbviteli bíróság elé került. Eközben Christopher Stone* professzor terjedelmes cikket tett közzé egy tekintélyes szakfolyóiratban Legyen-e a fáknak jogállásuk? címmel. A cikk hatalmas sikert aratott, és máig tartó hatása van. Stone szerint a Sierra Club azért vesztette el a pert, mert közvetlen kára minimális volt. A völgynek okozott kár azonban minden kétséget kizáróan óriási. Ezért a következőket javasolja: "adjuk meg a törvényes jogokat az erdőknek, az óceánoknak, a folyóknak és minden környezetünkben lévő természeti tárgynak". Érvelése szerint a Mineral King-völgyet ugyanazon az alapon jogi személynek tekinthetjük, mint ahogy annak tekintünk egy részvénytársaságot vagy vállalatot is.
Így már jogi személyt ért valós jogsérelemre hivatkozva lehetett perelni a Walt Disney-t. Az érvelésben előkerült, hogy olyan csoportok, akik korábban ki voltak zárva a jog védőernyője alól -- a nők, az indiánok, a feketék immár megkapták az összes, embert megillető jogot, sőt, bizonyos jogi védelemmel már az állatok is rendelkeznek. Miért ne léphetnénk tovább, és biztosíthatnánk jogokat az életnek, illetve általában az egész természetnek?
Ahhoz, hogy a természet jogalanyisága megvalósuljon, három feltételnek kell teljesülne: képesnek kell lennie arra, hogy jogi cselekményeket kezdeményezzen saját érdekében (képviselő útján ez megvalósítható); a bíróságnak figyelembe kell vennie a vele (tehát nem tulajdonosával!) szemben elkövetett jogsérelmet; a jogorvoslat kedvezményezettje is közvetlenül ő kell legyen (tehát nem a tulajdonosa!).
A pert a Sierra Club -- az esküdtszék minimális többségének szavazata alapján -- végül is elvesztette, és a tervezett szórakoztatóközpont megépült.
Ennek ellenére rendkívül fontos esemény a Sierra Club egykori próbapere. Ennek oka, hogy a legtöbb jogrendben a természet a mai napig gyakorlatilag csak tulajdonként szerepel, vagy egyszerűen jogon kívüli. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen bármi elkövethető vele szemben. E helyzetből két kiút lehetséges: vagy egy aprólékosan szabályozott speciális környezeti jog megalkotása, vagy a természet jogalanyként való elismerése és a fennálló jogi szabályozás keretébe való bevonása. A Walt Disney elleni per az utóbbi eljárás lehetőségeit mérte fel, és ennek a szakirodalmon túl is máig érezhető hatása van annak ellenére, hogy a jog az elmúlt harminc évben alapvetően az előbbi irányba mozdult el. Mind a nemzetközi gyakorlat, mind a hazai jogalkotási munka azt mutatja, hogy -- közeljövőben legalábbis -- a már most jelentős tömegű, és egyre bővülő környezetvédelmi jogalkotás további fejlődése várható. Jelzőfényként azonban mindig ott loboghat előttünk a másik lehetőség, a jogalanyiság kiterjesztésének útja."

Értékelések (0)
Ezt a terméket még nem értékelték, legyen Ön az első aki értékeli a terméket
Bővebb leírás

Kiadja: Typotex Kiadó, 2013 (második kiadás)
Oldalszám: 230 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2797-15-1

Ajánljuk még Neked
Világfák - faültetés a jövőért

Világfák - faültetés a jövőért

Az elsősorban helyi közösségeket és fiatalokat megszólító Világfák kampányban idén országszerte több mint ötezren ültettek fát. A kezdeményezés nemcsak szemléletet formál, de a következő generációk számára is maradandó üzenetet hagy. A remélhetőleg matuzsálemmé cseperedő csemetéket és a közösség erejének jövőbe mutató jó példáját.
Faültetési tippek

Faültetési tippek

A tavasz és az ősz a fák és bokrok telepítésének elsődleges időszaka. Ilyenkor érdemes előre tervezni és néhány csemetét, cserjét elültetni, hiszen az egyre forróbb nyarak idején nagy szükségünk van az árnyat adó zöldre. Praktikus tippek és tanácsok az ültetéshez.
50 millió fát ültettek el Indiában egy nap alatt

50 millió fát ültettek el Indiában egy nap alatt

Különleges rekordot céloztak meg Indiában. Az északi országrészen fekvő Uttar Prades állam lakói mindössze 24 óra alatt majdnem 50 millió facsemetét ültettek el. A környezetvédelmi világrekord kísérlet legfőbb célja a figyelemfelhívás és a globális éghajlatváltozás káros hatásainak visszaszorítása.