Magazin

A biogazdálkodás igenis el tudja látni a világot!

Nemrégiben érdekes cikk jelent meg egy kutatásról, mely a fenntartható mezőgazdasági modelleket vizsgálta. Kiderült belőle, hogy biogazdálkodással is lehetne élelmezni a világ népességét, ha nem pazarolunk és kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztunk.

A biogazdálkodás legnagyobb hátránya a nagyipari, vegyszeres gazdálkodással szemben alacsonyabb hozama. Ez egyben a leggyakoribb érv is, amelyet fel szoktak hozni ellene, különösen ha arra a kérdésre keressük a választ, elláthatja-e élelemmel a bio az emberiséget.

Európai kutatók most első ízben vizsgálták e dilemmát a földhasználat, a klímaváltozás és más környezeti károk figyelembe vételével, és arra jutottak, hogy a 100% biotermelés fenntartható lehet, amennyiben leszokunk a pazarlásról, és jóval kevesebb állati eredetű élelmet fogyasztunk.

Azt, hogy a bio élelmiszerekkel mind az egészségünk, mind a természeti környezet szempontjából sokkal jobban járunk, ma már egyre kevésbé kell bizonygatni. De még ma is gyakori érv ezzel a termelési móddal szemben, hogy nem „táplálhatja az egész emberiséget”, mintegy 25%-kal alacsonyabb hozama miatt. Most azonban ezt a tételt cáfolni látszik egy tanulmány, mely november 14-én jelent meg a Nature Communications magazinban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO megbízásából készült kutatásról beszámoló Le Monde szerint máig ez a munka a legalaposabb e tárgyban, és következtetése az, hogy 2050-ben 9 milliárd ember élelmezése megoldható lenne 100% bio terményekkel, két feltétellel. Ha sikerül csökkenteni az élelmiszerek pazarlását, illetve az állati eredetű táplálék súlyát az étrendünkben. Ráadásul mindez úgy lenne lehetséges, hogy közben nem növekedne a mezőgazdasági céllal használt földterület, és csökkenne az üvegházhatású gáz kibocsátás.

 

 

Hogy ez milyen forradalmi változás lenne a mához képest, talán érzékelteti, hogy jelenleg a világ mezőgazdasági tevékenységre használt földterületének mindössze 1%-án folyik ökológiai gazdálkodás. Franciaországban, amely nem különösebben jár élen e téren, bár az elmúlt években jelentős fejlődés tapasztalható, ez a szám mindössze 6 százalék.

A kutatásban részt vevő Christian Schader, aki egy svájci intézetben dolgozik (Institut de recherche de l’agriculture biologique) úgy nyilatkozott a francia napilapnak, hogy „jelenleg az egyik legfontosabb kihívás számunkra, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek a fenntartható élelmezési modellek felé vezetnek, az egészségre és a környezetre is veszélyes vegyszerek nélkül. Ennek az átalakulásnak érdekében pedig nemcsak a termelési módokat vagy a hozamokat kell átgondolnunk, hanem a táplálkozási szokásainkat is.” Az intenzív mezőgazdasági termelés egyik paradoxona, hogy miközben jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben a rendelkezésre álló élelem mennyisége, ez jelentős környezeti károkkal is járt – a kutatók többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus emelkedését, a biodiverzitás hanyatlását vagy a talaj és a vízkészletek szennyezését hozzák példaként. 

Ugyanakkor a jelenlegi trendek alapján tovább kell növelni a megtermelt élelmiszermennyiséget a lakosság gyarapodása miatt: a FAO szerint 2050-re 50%-os növekedésre van szükség, hogy el tudjunk látni 9 milliárd embert. A kérdés tehát az, hogyan termelhetünk elegendő élelmet fenntartható módon?

A kutatók azt próbálták modellezni a FAO adatai alapján, hogy a biogazdálkodás különféle arányai (0, 20, 40, 60, 80 és 100%) és a klímaváltozás különböző mértékű hatásai mellett a fejenként és naponta 2700 kalória előállításához mekkora földterületre lenne szükség 2050-re. Első következtetésük az, hogy a bióra való átálláshoz 16-33 %-kal kellene növelni a megművelt földeket, a 2006-09-es arányhoz képest. Eközben a FAO becslései alapján a „konvenciális”, azaz vegyszeralapú termelés esetén (ez a referencia modell) csupán 6%-os növekedésre lenne szükség. A biomodellből 8-15%-os erdőterület-csökkenés következne, aminek a klímaváltozásra gyakorolt hatása nagyon negatív. Ugyanakkor a 100% bio számos pozitív környezeti hatással is járna: kevesebb növényvédőszer és műtrágya alkalmazása csökkentené a környezetszennyezést és kevesebb fosszilis energia használatával járna. Ez a FAO referencia modelljéhez képest összesen 3-7%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

 

A bió kisebb hozamából eredő negatív hatások ellensúlyozása érdekében szükség lenne a termőföldtől a tányérunkig keletkező, jelenleg 30%-os veszteség, azaz a pazarlás csökkentésére. Illetve arra, hogy kevesebb húst fogyasszunk, és ezáltal több termőföldet szabadítsunk fel. Aktuálisan a világ termőföldjeinek harmadát állati takarmány – szója, kukorica, búza stb. – foglalja el, ezek jelentős részét közvetlenül emberi fogyasztásra szánt termények vehetnék át. Schader aláhúzza, hogy „nem a biót vagy bizonyos étrendet akartak propagálni”. Csupán összehasonlítottak 162 forgatókönyvet, hogy lássuk, mi lehetséges, és milyen feltételekkel – a többi már politikai döntés, társadalmi választás kell, hogy legyen.

A Le Monde idézi Harold Levrelt, az AgroParisTech professzorát is, aki nem vett részt a kutatásban, és szerinte az nem vádolható a bio mindenáron való népszerűsítésével, ráadásul nagyon konzervatív hipotézisekkel dolgozik. Levrel úgy véli, azért különösen izgalmas ez a soktényezős megközelítés, mert először fordul elő, hogy az „elláthatja-e élelemmel a bio az emberiséget” kérdést úgy próbáljuk megválaszolni, hogy beépítjük a hozamok, a földhasználat, a környezeti hatások és a szén-dioxid-kibocsátás tényezőit.

Egyébként egy francia tanulmány már nekifutott egy hasonló dilemmának, a Solagro egyesület tavaly publikált kutatása arra jutott, hogy az 50%-os arányban biotermelés elláthatna 72 millió franciát élelemmel 2050-re. A felhasznált földterület növekedése nélkül; az üvegházhatású gáz kibocsátást, az energiafelhasználást és a nyári vízszükségletet felezve; a vegyszerhasználatot harmadolva. Ez a kutatás is leszögezte, hogy mindennek feltétele a túlfogyasztás és a pazarlás csökkentése és a táplálékunk összetételének megváltoztatása.

A franciák fehérjefogyasztásának jelenleg két-harmada állati eredetű, ezt kellene egy-harmadra csökkenteni (ez az arány egyébként ma már jellemzőbb a biót fogyasztó franciákra, akik egy állami felmérés szerint jelentősen csökkentik húsfogyasztásukat). A Solagro tanulmányának egyik szerzője azt is elmondta a Le Monde-nak, hogy a 100%-os biotermelés is kivitelezhető, csak ők úgy vélték, első körben kevésbé elrettentő a nagyközönség számára, ha csupán egy 50%-os modellt vizsgálnak.

 

 

A francia napilap azt is hozzáteszi, hogy a FAO jelen tanulmánya persze nem számol minden fontos tényezővel. Ilyen például a nitrátok kérdése, amelyekből a jelenlegi rendszer túlságosan sokat termel, komoly szennyeződést okozva – biogazdálkodás esetén viszont a hiányt kellene kompenzálni. Ennél jóval súlyosabb politikai kérdés az átállás gazdasági háttere – a jelenlegi modellünkben a túltermelés óriási árversennyel és a gazdálkodók nagy jövedelemingadozásával párosul. A biotermelés feltehetően drágább lenne, amit csak részben kompenzálna az alacsonyabb húsfogyasztás és a pazarlás csökkentése. (Bár ahogy korábban írtuk, van olyan francia önkormányzat, ahol sikerült költségnövekedés nélkül átállni a bióra a közétkeztetésben – azaz, fontos tényező a politikai akarat, lelemény és kitartás kérdése is.) Persze gigantikus lobbierővel rendelkező ipari szereplők védelmezik ma a konvencionális mezőgazdasági modellt, és a vegyszerfogyasztás csökkentése nyilván munkahelyek elvesztésével járna, miközben a biotermelés épp ellenkezőleg, nagyobb munkaerő igényű lehet.

Akad tehát még számos megválaszolandó kérdés, de ne feledjük, hogy a mezőgazdaság ma is jelentős állami támogatásban részesül. Nem lenne logikusabb, ha ez a pénz fenntartható modelleket támogatna? Olyan termelési módok helyett, amelyek externáliáit – az egészségügyi és környezeti károkat – jelenleg a társadalom fedezi, miközben a profit magánzsebekbe vándorol.

Az eredeti cikk a www.merce.hu  honlapon olvasható.

Kapcsolódó cikkek
7  hasznos ajándék kertbarátoknak

7 hasznos ajándék kertbarátoknak

Minek örülne a kertrajongó nagyapa, a veteményest dédelgető feleség vagy a balkonkertész barátnő? Ötletek a Zöldbolt háza tájáról!
Egyre több lelkesítő ötlet az élelmiszerpazarlás ellen

Egyre több lelkesítő ötlet az élelmiszerpazarlás ellen

Egyesült Államok, Dánia és Svájc után már Angliában is nyílt egy élelmiszerhulladékokat értékesítő bolt. A vásárlók úgy fizetnek a lejárt élelmiszerért, ahogy kedvük tartja, így segít a működtető szervezet a rászorulókon. És ez csak egy az általuk működtetett pazarlásmentő programok közül...
Miért drága a bio?

Miért drága a bio?

A bioélelmiszerek és bio alapanyagok köztudottan drágábbak, mint a konvencionális mezőgazdaságból származó termékek. Elgondolkoztak már azon, hogy vajon ennek mi lehet az oka? Csak azért drágábbak, mert trendi a bioélelmiszer fogyasztás? Vagy a divat mellett tényleges okai vannak a felárnak?
Az ökológiai gazdálkodás elláthatja a Föld lakosságát

Az ökológiai gazdálkodás elláthatja a Föld lakosságát

Gyakori érv a biogazdálkodás széleskörű elterjesztése ellen, hogy nem képes kielégíteni a Föld lakosságának élelmiszerigényét; így aztán nem válthatja ki - a környezetkárosító - intenzív mezőgazdaságot. Ezt azonban egy nemrégiben publikált tanulmány megkérdőjelezi.
Gazdálkodj okosan, avagy a szelíd növényvédelem

Gazdálkodj okosan, avagy a szelíd növényvédelem

Hogyan termesszünk zöldségeket és gyümölcsöket mérgek vélkül? Tippek és ötletek a vegyszermentes konyhakertekért!
Zöldet zölden - a környezetbarát kertészkedésről

Zöldet zölden - a környezetbarát kertészkedésről

Tippek és ötletek azok számra, akik kertjükben is tenni szeretnének a környezet védelméért.
Kapcsolódó termékek
Rédei Gyermekkertész vetőmagokRédei Gyermekkertész vetőmagok
készleten
329 Ft 4,1 Ft/1 g
kosárba
Méhdoktor virágkeverékMéhdoktor virágkeverék
nem rendelhető
369 Ft 18,5 Ft/1 g
Bio Berta borsikafű fűszer szárítmányBio Berta borsikafű fűszer szárítmány
készleten
469 Ft 23,5 Ft/1 g
kosárba
- 5Barcsák Zoltán: Biogyep-gazdálkodásBarcsák Zoltán: Biogyep-gazdálkodás
készleten
2 200 Ft2 090 Ft 2 090 Ft/db
kosárba
NépszerűBaji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodásBaji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás
készleten
2 990 Ft 2 990 Ft/db
kosárba
Beszélgetések az önellátásról 1.Beszélgetések az önellátásról 1.
készleten
3 190 Ft 3 190 Ft/db
kosárba
Komposztáló láda - újrahasznosított műanyag, 340 literesKomposztáló láda - újrahasznosított műanyag, 340 literes
készleten
9 990 Ft 9 990 Ft/db
kosárba
Komposztáló láda, fa komposzt keret - fenyőbőlKomposztáló láda, fa komposzt keret - fenyőből
készleten
9 990 Ft 9 990 Ft/db
kosárba