Néztek már rád furán életedben, amikor megettél valamit a szavatossági ideje után is? Sokan kidobják az élelmiszereket, amint azok lejárnak, míg mások szívesen kísérleteznek a lejárt élelmiszerek fogyasztásával. De vajon kinek van igaza? A NÉBIH legújabb útmutatója utánajárt a kérdésnek és segít válaszokat is adni.
Jó ideje terítéken van -mondhatni mindnyájunk asztalán- az a tény, hogy az élelmiszerpazarlás óriási méreteket öltött a XXI.században a nyugati országokban, miközben a világ más tájain többen nélkülöznek és éheznek. A boltok, szupermarketek polcain csábító kínálat sugallja a bőséget és azt, hogy mindig minden elérhető, ezért túlságosan természetesnek vesszük, hogy mindig jut elegendő étel a tányérunkba.
Emiatt talán kevésbé vigyázunk az éltető tápanyagainkra, kifejezetten ünnepek előtt hajlamosak vagyunk túlvásárolni magunkat, sokkal több tartós élelmiszert tárolni a kamrában, konyha polcain, mint amennyit belátható vagy a szavatossági időn belül el tudnánk fogyasztani.
Innen elképzelhetetlennek tűnik, de vannak olyan európai országok, ahol a társadalom perifériáján élő emberek bőségesen lakomáznak azokból a lejárt, de még mindig teljesen jó élelmiszerekből, amiket a szupermarketek a kukába raknak. Elsőre bizarr, de van ahol (például a Kanári szigeteken) ennek tényleg "kultúrája" van. Vagy Dániában, ahol az önálló keresettel még nem rendelkező, azonban nagyon is tudatos fiatalok célzottan választják a boltok elé, vagy hátsó udvarára kitett gyakran prémium minőségű, de lejárt szavatosságú teákat, kávékat vagy sajtokat.
Az a tészta vagy tésztaszósz, olívaolaj már nem eladható, aminek lejárt a szavatossága egy nappal és azt a paprikát sem veszi meg senki, amin van egy folt, miközben ettől ezek még teljesen jó, fogyasztható élelmiszerek.
Szerencsére egyre erősebb a tudatosodás ezen a területen, de még bőven akad tennivaló és lehetőség a feleslegesen kidobált élelem visszaszorítására. Több civil kezdeményezés mellett most a NÉBIH által indított Maradék nélkül program nyújt kézzelfogható segítséget részletes útmutatóval kiegészítve.
Természetesen lejárt szavatossági idejű élelmiszereket továbbra sem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, függetlenül attól, hogy milyen típusú dátumjelölést találunk rajtuk. Az Európai Unióban azonban egy friss jogszabály-módosításnak köszönhetően mostantól minden tagállamban adományozhatóvá válnak a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek.
Számtalan olyan tartós élelmiszer van, amelynél nem fordul elő jelentős állagromlás amiatt, mert a csomagoláson megjelölt szavatossági idő eltelt. Konzervek, lekvárok, mézek, teák és kávék esetében a NÉBIH grafikája szerint akár még egy évig fogyaszthatók ezek a termékek.
A csomagolás épségére gondosan ügyelve, a termékek leírásánál található módon tárolva mielőtt a lejárat másnapján a kukába dobnánk az adott terméket mindenképpen tegyünk egy próbát annak felhasználására.
" Az élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel.
A minőségmegőrzési idő lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terméket ki kell dobnunk, hiszen ez a típusú dátumjelölés a tartósabb termékeken szerepel, mint a száraztészta, rizs vagy a konzervek. Lehet, hogy a minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké, de általában még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is fogyaszthatók ezek az élelmiszerek.
Ha a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és a csomagolás bontatlan, sértetlen, akkor nyugodtan kísérletezzünk: a kibontott élelmiszert vegyük szemügyre, szagoljuk meg, kóstoljuk meg. Ha a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást, a lejárt minőségmegőrzési idejű terméket elfogyaszthatjuk." - NÉBIH
Forrás és a Maradék nélkül program teljes útmutatója ITT érhető el.