A Nógrád megyei Pásztón üzemelt az egyik monarchia-beli malom, amíg a kétezres évek elején le nem állították. A szocializmusban államosított malom éveken keresztül kihasználatlanul romosodott, amikor 2004-ben fantáziát látott benne egy élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó család. Vendégcikk a G7.hu-ról.
Fabók Bálint cikke. Teljes terjedelmében G7.hu oldalon olvasható ide kattintva.
Budapest a XIX. század végén Európa legnagyobb malomipari központja volt. Ebben jelentős szerepe volt a magyar nemzetiségű Mechwart Andrásnak. Amikor az 1920-as években számos hasonló kis méretű malmot villamosítottak, a pásztóiba is Ganz-gépek kerültek, többek között olyan hengerszékek, amelyeket még Mechwart fejlesztett ki. A pásztói malomban azóta is ezek az eredeti, közel százéves Ganz-gépek üzemelnek (lásd a cikk borítóképét), a technológia lényegében a mai napig ugyanaz, mint a múlt század elején.
A növekvő érdeklődés ellenére sem teljesen bio a pásztói malom, mivel “csak ebből nem lehetne megélni”. A bio lisztek ugyanis mintegy 40 százalékkal drágábbak a konvencionálisaknál. “Közel 50 százalékban dolgozunk fel bio anyagokat, ennek növeléséhez az emberek gondolkodásán kéne változtatni. Magyarországon talán 0,5 százalék a bio alapanyagok fogyasztása, míg a Benelux-országokban ez 10-15 százalék” – mondta Smuk Tibor, a malom vezetője.
A korlátolt érdeklődés a bio termékeik iránt a beszerzésüket is nehezíti, mivel Smuk szerint az organikusan termelt gabonák döntő többsége feldolgozatlanul elhagyja az országot. “Ahonnan mi vásároljuk, ott csak a megtermelt gabona egy részét tudjuk megvenni. Csak a kifejezetten jó kapcsolat az oka, hogy adnak el részünkre, mivel nekik jóval egyszerűbb lenne az egészet egyben értékesíteni” – mondta a malomvezető. Emiatt sokszor többet is kell fizetnie, mint a külföldi vevőknek. A legnagyobb kihívás azonban nem is ez, hanem hogy kis minőségi ingadozással állítsák elő a lisztet.
Smuk Tibor a malom bemutató boltjában, a cég jelmondatával.
“Az egész kereskedelem legnagyobb rákfenéje, hogy a vásárló nem jut információhoz. A mai kereskedelem arra van ráállva, hogy a vásárló bemegy a boltba, telepakolja a kosarát áruval, majd kitolja. Mi viszont elkezdtünk beszélgetni az emberekkel. Ha a fogyasztó érzi a törődést, akkor visszamegy” – vezette le a sikerre vezető üzletpolitikát a malomvezető.
Érdekel, kik vásárolják a Pásztói liszteket? Szeretnéd tudni, milyen lisztet fejlesztettek ki cukorbetegek számára? Megtudnád, miért nem árulják a liszteket a nagy áruházláncokban?
Olvasd tovább a cikket a G7 oldalán ide kattintva! Az átvett cikk a G7.hu beleegyezésével készült.