Center for Alternative Technology néven 30 éve jött létre Európa legnagyobb szemléletformáló és bemutató „ökoparkja”. Az intézményben ma már több mint 130-an dolgoznak, s az ökoépítészet, a biogazdálkodás, valamint az alternatív energia hasznosítás területén tartott tanfolyamaikra, szemesztereikre a Föld másik oldaláról is folyamatosan érkeznek érdeklõdõk.
Machynlleth egy észak wellsi kisváros, az a hely, ahol szinte megállt az idõ. A pala-kõböl épült több száz éves épületek változatlan formában szolgálják a mostani lakosokat. A körülmények persze sokat változtak: autók, traktorok, kerékpárok suhannak a nagyvárosokat is megszégyenítõ, takaros kirakatok elõtt. A központi óra és tûztorony, a városka elsõ számú találkozási pontja.
Késõn érkeztünk sötétben, elcsigázottan, szálláshelyet keresve. Több lehetõség is adódott, mi az olcsóbb, de hangulatos családi panziót választottuk. Ébredés után rögtön jókedvre derültünk: a szemközti házak teteje napelemekkel volt felszerelve, szép, egységes módon. Jó helyre kerültünk! Nekikezdhettünk angliai utunk legjobban várt napjának.
A C.A.T. (www.cat.org.uk) Machynlleth-tõl kb 10 km-re délre, egy völgybe ékelõdött apró fensíkon fekszik. Az ide utazónak illik tömegközlekedéssel érkeznie, ebben az esetben a belépõjegy is olcsóbb. A belépés impresszív: egy természetes vízerõvel mozgatott sikló viszi fel a látogatókat a központ magasabban fekvõ területeire. Persze csak nyáron, ugyanis a berendezés télen nem üzemel a fagyveszély miatt. Hiába, a megújulók szezonálisak...
Utunk elõször a vendégház elõtt vitt el, melyek zöldtetõs, faszerkezetû épületek, helyi építõanyagokból (fõképp fából). A házakat napelemek, napkollektorok, egy szélgenerátor, valamint egy biomassza kazán látta el energiával.
A park elsõ épülete a Visitor Center, amelyben egy Green Shop is helyet kapott :-))! Természetesen nem gyõztük csodálni, s dokumentálni a jobbnál jobb ötleteket: bio vetõmagok, természetes alapanyagú festékek, napelemes játékok, oktató csomagok, szakkönyvek széles választékban…
A látogatói épület önmaga is figyelmet érdemel. Az elsõ középület volt az Egyesült Királyságban, amely teljes egészében cement nélkül készült. A belsõ falakat egy speciális technikával, döngölt földbõl építették. A teljesen vakolatlan, föld falak gyönyörû textúrát adnak, s meglepõ módon teljesen szilárdak, nem málanak, nem morzsalékosak.
.jpg)
Második állomásként egy XXI. századi komposzt vécét vehettünk górcsõ alá. Hm.. Mûködött.
Ezek után egy energiatakarékos, önellátó mintaházba érkeztünk, ahol az épületek szigetelésérõl, a pelletfûtésrõl, az energiatakarékos háztartási berendezésekrõl, a komposztálásról, a szelektív hulladékgyûjtésrõl és még sorolhatnánk mi mindenrõl esett szó. Két dolog fogott meg minket különösen. Az egyik egy helyi szigetelõ anyag, a birkagyapjú. Nagyon jó hõszigetelõképessége van, környezetbarát, a páraáteresztõ képessége kiváló, mi csak egy kicsit az idõtállósága miatt aggódtunk.
A másik egy ökológiai lábnyom számító program volt, mely alapján még nekünk is nagyon sokat kell tennünk, hogy életünket fenntarthatónak nevezhessük...
A C.A.T.-ben mint a legtöbb angliai bemutató központban helyi terményeket felhasználó bio-vega étterem is mûködik. A terméskõbõl épült, napelemekkel fedett önkiszolgáló étteremben nagyon ízletes ebédet kaptunk.
A park további részeiben, gyerekeknek szóló oktató játszóterek kaptak helyet a közlekedésrõl, az üvegházhatásról, a hulladék csökkentésrõl, valamint a talaj mikrobiológiájáról és a komposztálás fontosságáról.
Az utolsó berendezés csoport a megújuló energiaforrások népszerûsítésérõl szólt. Találtunk itt kézzel hajtható dinamót amelyen érzékelhetõ volt, hogy mennyi energia befektetéssel hány wattot állítunk elõ, vízhúzó szélkereket, napra forgó napelemet, kibelezett szélerõmûvet, kibelezett napkollektort, stb. Azt is megtudhattuk, hogy mennyire igazak azok a félelmek, hogy a szélerõmûvek megtizedelik a madarakat… semennyire.
Feltöltõdve, tervekkel gazdagon utaztunk tovább.
Zelenák Adrián