Depressziós vagy? Fordulj a zöldségesedhez!

Bármennyire is logikus az az összefüggés, hogy ha az agyunk rossz minőségű tápanyagot kap, annak következményei lesznek, az elmúlt évtizedek pszichológiai elméletei mégis elhanyagolták a testtel és a táplálkozással kapcsolatos holisztikus szemléletet. - Vida Katalin cikke.

A modern tudományra jellemző specifikáció odáig sodort minket, hogy újra fel kellett fedezzük: a hangulatunknak és az étkezésünknek közük van egymáshoz. Az utóbbi időben felvirágzó táplálkozáspszichológia és táplálkozáspszichiátria pontosan ezekre a kölcsönhatásokra koncentrál, és egyre növekvő számú kutatási eredmény támasztja alá, hogy az egészségtelen étkezés és a magas cukorbevitel különböző kognitív károsodások és mentális betegségek, például a depresszió tüneteit is súlyosbítják.

A depresszió világszerte több mint 300 millió embert érint, Magyarországon a 18 éven felüliek 10.5 százaléka vallja magát depressziósnak. Közegészségügyi kérdéssé vált, hogy milyen módon tudjuk kezelni, megelőzni vagy gyógyítani a depressziót, és egyre nagyobb az igény arra is, hogy ne egyedül gyógyszeres és „beszélgetős” terápiákkal kezeljük ezt a betegséget. 

Az a bizonyos omega-3

A táplálkozáspszichológiai kutatásokat három nagy csoportra lehet bontani: az egyes tápanyagra koncentrálók, a szélesebb spektrumú tápanyagprofilt vizsgálók és a teljes étrenddel foglalkozó vizsgálatok. A kezdeti, egy adott tápanyag hatására (például cink, folsav, B-vitamin, D-vitamin, omega-3) koncentráló kutatások jellemzően igen alacsony esetszámmal dolgoztak, és annak ellenére, hogy az omega-3 esetében mutatnak a kísérleti eredmények még leginkább annak az irányába, hogy a fogyasztása csökkentheti a depressziós tüneteket, a kutatóknak összességében a legtöbb nyomelemmel vagy vitaminnal összefüggésében nem sikerült egyenlőre egyértelmű eredményeket kimutatniuk (A szürkeállományunk kb. 50 százalékát alkotják a többszörösen telítetlen zsírsavak, aminek kb. 33 százalékát az omega-3 családba tartozó zsírsavak teszik ki. Mivel az omega-3 ún. esszenciális zsírsav, előállítására a szervezet nem képes, tehát mindenképpen kívülről, táplálékként kell bevinnünk.)

Az összetettebb tápanyagprofillal dolgozó szerzők kiemelik, hogy tekintettel kell lenni a tápanyagok egymásra hatására (önmagában például a kalcium is jó egészségügyi hatásokkal bír, de magnéziummal és D-vitaminnal együtt fogyasztva nagyobb arányban szívódik fel; a folsav pedig B12-vitamin nélkül fogyasztva B12-vitamin-hiányt okoz a szervezetben), ezért nem volna szabad külön vizsgálni őket. Ugyanakkor a szélesebb spektrumú tápanyagprofilt vizsgáló kutatások is többféle módszertani nehézséggel küzdenek, amelyekre később még visszatérek.

Az utóbbi években éppen ezért egyre inkább átkerült a hangsúly a komplex étrendendek vizsgálatára.

Fókuszban a zöldség és a gyümölcs

A mediterrán diéta mellett sokféle más étrend is létezik (vegetariánus, vegán, csökkentett szénhidrátos, paleolit), ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy ezek közül vajon melyik számít egészségesebbnek.

Egy 2014-ben készült összefoglaló tanulmány szerint egyik diéta sem egészségesebb a másiknál, két tényező azonban minden étrend esetében közös meghatározója az egészséggel kapcsolatos összefüggéseknek:

• a zöldség és gyümölcs aránya

• a természetes, minél kevésbé iparilag feldolgozott táplálék aránya.

A bevitt zöldség és gyümölcs aránya mindennél erősebb összefüggést mutat a mentális egészséggel is: azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stressz és a negatív hangulatot. Emellett magasabb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.

A zöldség-gyümölcs fogyasztása és a mentális egészség közötti összefüggés ráadásul dózisfüggőnek tűnik: minél magasabb a bevitel, annál jobb mentális egészségről számolnak be a vizsgálati személyek. Egy 2016-os, közel 13 000 fős ausztrál kérdőíves vizsgálat elemzésekor azt találták, hogy „alacsony”-ról „magas” zöldség- és gyümölcsbevitelre mozduló személyek esetében 2 éves periódusban annyival növekedett az élettel való elégedettségi pontszámuk, mint amekkorát a munkanélküliségből a munkába állás hozott volna.

A szerző, Vida Katalin tanácsadó szakpszichológus, az ELTE PhD-hallgatója. Szabadidejében gasztronómiával és annak határterületeivel foglalkozik, a Babramegy blog szerzője. 

Érdekelnek további részletek? Az eredeti cikket a Qubit.hu-n tudod tovább olvasni!

Képek forrása: Pixabay