Mára már köztudott tény, hogy élelmiszereinkben számos vegyi anyag halmozódik fel, melyek hosszabb-rövidebb távon káros hatást fejtenek ki egészségünkre. Egyáltalán nem mindegy hát, miként állítjuk elő táplálékunkat. A biotermékek vásárlásán túl további alternatívát jelent, ha kertünkben a szelíd növényvédelmen alapuló zöldség- és gyümölcstermesztésre térünk át.
Vegyi anyagok többféle módon kerülhetnek ételeinkbe. Az élelmiszeripari adalékanyagok mellett potenciális „szennyező” források például az állatgyógyászati szerek maradványai; a termőtalajba és levegőbe jutó káros anyagok; az élelmiszerek szállíthatóságának biztosításához, tartósításához használt vegyületek; ám az egyik legnagyobb gondot mégis a növénytermesztés során alkalmazott vegyszerek okozzák. A mezőgazdaságban több száz növényvédő, rovarirtó szer engedélyezett, melyek – funkciójukból adódóan – egészségünkre és környezetünkre egyaránt ártalmasak. Ezek a vegyszermaradványok esetenként az „engedélyezett” szintet meghaladó mennyiségben jelennek meg olyan élelmiszerekben, mint a saláta, paradicsom, paprika vagy épp a szőlő. Sokat számít tehát, hogy az egészséges alternatívát keresők táborához tartozó kertbarátok hogyan gondozzák, ápolják növényeiket. Ha fontos számunkra egészségünk és környezetünk védelme, s lehetőségünk van a kiskerti növénytermesztésre; próbáljuk ki a biogazdálkodás és a szelíd növényvédelem eszközeit.
Az emberiség évezredeken át tiszteletben tartotta a természet törvényeit; az élővilággal összhangban állította elő teljes értékű, egészséges táplálékát. Az ipari méretű élelmiszertermelés korában mindez megváltozott, de azért akadtak - napjainkban pedig egyre inkább előtérbe kerülnek - alternatív utakat járók is: biokertészek, ökologikus módon gazdálkodók, permakultúra követők. Ők felismerték, hogy a természetben lejátszódó, egymásra épülő folyamatok sok millió éven át sikeresen működtek, s fontos, hogy a mai kor embere is minél inkább ezek alapján termelje meg táplálékát. Az ilyen gazdálkodás lényege a természettel való együttműködés; a szerves anyagok körforgásba való visszaáramoltatása; a kártevők megfékezésében természetes eljárások előnyben részesítése; a vegyi anyagok mellőzése. A feladat lényegében a természetben lejátszódó folyamatok követése, „utánzása”.
A vegyszermentes kertekből egészségesebb zöldségek, gyümölcsök kerülnek az asztalra
A biokertészet egyik alapelve, hogy az egészséges növények - így az egészséges táplálék - legfontosabb előfeltétele az élő, humuszban gazdag termőtalaj. A humusz segít a tápanyagutánpótlásban; a talajszerkezet alakításában; s kedvező életteret alakít ki fontos talajlakó (lebontó, átalakító) élőlények számára. A kertbarátok mindezt a háztartásban és a ház körül képződő szerves anyagok komposztálásával, a humusz talajba történő visszaforgatásával biztosíthatják.
A talajápolás másik nélkülözhetetlen eleme a mulcsozás. A példát erre is a természet szolgáltatja: az erdők tápanyagban, élőlényekben gazdag talaját senki sem vegyszerezi, (mű)trágyázza, mégis burjánzik benne az élet. Ennek oka, hogy a lebomló szerves maradványok biztosítják a folyamatos tápanyag-utánpótlás; illetve az állandó talajtakarás, árnyékolás, nem engedi kiszáradni a talajt. Kertünkben gazdag termőtalajt kapunk, ha sosem hagyunk fedetlenül területet, s még a sorközöket is árnyékot adó köztesveteménnyel (pl. mustár, spenót) vetjük be, vagy mulccsal (pl. fűnyesedék, szalma, magmentes gyomnövény) takarjuk. Ez a réteg visszaszorítja a gyomok növekedését, kevesebb öntözésre lesz szükség, és folyamatos bomlásával tápanyagot ad a növényeknek.
S végül a harmadik, jól bevált segítség az egészséges talaj megőrzéséhez a vetésforgó alkalmazása. Ha évekig ugyanarra a helyre ugyanazt a növényt vetjük, akkor tápanyaghiány lép fel, s elszaporodnak a kártevők is. Ugyanarra a területre tehát csak 2-3 év elteltével ültessük vissza az ugyanazt a fajt.A biokert lényegében egy „vegyes” kert, ahol az ökológiai rendszerekhez hasonlóan a fajok keveredve, egymással összhangban élnek. Az egészséges kert egyensúlyának megőrzéséhez minél többféle fajt telepítsünk, hogy a növények minél inkább segíteni tudják egymást a növekedésben, kártevők elriasztásában. A biogazda elsődleges célja tehát nem a vegyszeres „pusztítás”, hanem a növénytársítással és növényi eredetű levekkel történő védekezés, megelőzés. A növénytársítási módszerek a természet megfigyeléseiből alakultak ki. Régi tapasztalat, hogy egyes növények jó hatással vannak más növények fejlődésére, kártevőik elriasztására. Az ilyen társítások segítségével lényegében elhagyhatóvá válik a vegyszerek használata, így egészségesebb, teljesebb értékű zöldség- és gyümölcsfélék kerülhetnek asztalunkra.
A megfelelő növénytársítások a terméshozamot is növelhetik
Tapasztalatból tudjuk például, hogy a burgonya között jól érzi magát a kapor és a fejes saláta; de sárgarépa és vöröshagyma is jó szomszédok. A paprika hálás, ha bazsalikom közelében növekedhet; a káposztaféléket sanyargató bolhák nem szeretik a salátát; a földieper, szamóca kártevői pedig nincsenek jóban a fokhagymával. Szamóca esetében kedvező hatást érhetünk el úgy is, ha a tövek közé fűrészport, faforgácsot szórunk. Vöröshagymát és sárgarépát is érdemes vegyesen ültetni (óvják egymást a hagyma-és a répalégytől), a sárgarépa közé vetett kapor aromája szintén védelmet ad a répának. Alma, körte alá érdemes metélőhagymát ültetni, ami illatával elriasztja a hangyákat, levéltetveket; s általában is érvényes, hogy a gyümölcsösökbe ültetett fokhagyma illóolaja védelmet nyújt a fának. Gyümölcsfák tányérjába vethetünk kerti zsázsát is, mert hamar betakarja a talajt és riasztja a tetveket; a ribiszkét pedig fehérüröm és metélőhagyma óvja a ribiszkerozsda ellen. Ültessünk a zöldségek közé fűszernövényeket és színes virágokat is, ezek illatanyagaikkal veteményesünkbe csalogatják a beporzó rovarokat. Ha mindenképpen szükséges valamilyen művileg előállított permetszer használata, csak biogazdálkodásban megengedett (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által engedélyezett) vegyszert használjunk. Ez nemcsak egészségünk, de a talaj és a talajvíz minőségének megóvása miatt is fontos döntés. Hasznos permetszerek készülhetnek természetes módon, növényekből is (pl. csalánlé, fokhagymalé, kamilla kivonat). S végezetül ne feledjük: ellenállóbb, őshonos tájfajta gyümölcs- és zöldségfajták telepítésével sok fejfájástól kíméljük meg magunkat, mivel ezek kevésbé fogékonyak a betegségekre. Alapelv, hogy a megelőzés sokszor nagyobb eredménnyel jár, mint az utólagos védekezés. Keresgéljünk, próbálkozzunk, kísérletezzünk; évről-évre sikeresebbek leszünk! Ezt nem csak kertünk és növényeink, de egészségünk és környezetünk is meghálálja majd.
Kapcsolódó cikkek és termékek:
© Zöldbolt.hu
