Ma van az ózon világnapja. Az 1987. szeptember 16-án aláírt montreáli jegyzőkönyvről emlékezünk ilyenkor meg, melynek célja az ózonréteget károsító vegyületek használatának betiltása volt. Ugyanis bármennyire is hihetetlen az ózonréteg gyógyul, csak nagyon lassan csinálja.
Mi az ózonréteg és mi az ózonlyuk?
A sztratoszférában körülbelül 15-40 km magasságban keringő ózon molekulák összességét hívjuk így. Ebben a magasságban az ózon molekulák összesűrűsödnek, valóságos páncélt alkotva a Föld körül. A sűrűsége földrajzi szélességenként és évszakonként is változik, az Egyenlítő fölött a legvastagabb, a sarkok fölött a legvékonyabb, nyáron sűrűbb a koncentrációja, mint telente.
Az ózonlyuk pedig az a jelenség, amikor egy bizonyos területen az ózon molekulák száma lecsökken, meggyengítve ezáltal az adott területen az UV védelmet.
Az ózonlyukat támadó fő bűnösök a CFC gázok, vagy ismertebb nevükön a freonok, de a halonok és bizonyos bromidok is veszélyeztetik az ózonpajzs épségét. Ezeket az anyagokat hűtőfolyadékként, illetve hajtógázként használták a harmincas évektől kezdve. A montreáli jegyzőkönyvnek köszönhetően azonban az elmúlt évtizedekben fokozatosan megszűnta káros (CFC) vegyületek a használata, szerte a világon. Az ózonréteg gyógyul, az ózonlyuk határozottan csökkenő tendenciát mutat, így egyre nagyobb védelmet tud nekünk nyújtani az ultraviola sugárzás ellen.
Kivételek azért mindig akadnak. 2018 májusában megnövekedett freongázt mértek a Föld légkörében, amiről kiderült, hogy az egyezményt szintén aláíró Kina okozza.
Erről részletesebben ITT olvashatsz!
Mit tehetsz te, hogy ez a javuló tendencia maradjon?
Például emlékezz, hogy a régi hűtőszekrények és klímaberendezések még CFC vegyületekkel működhetnek és ha feleslegessé/használhatatlanná válnak, kezeld őket felelősségteljesen (persze minden egyéb elektromos berendezéssel együtt) és vidd el őket a hulladékudvarokba vagy az elektromos készülékek gyűjtésére vállalkozott áruházakba!
Ünnepeld meg a klímaváltozás elleni küzdelem történetének eme mérföldkövét, az ózon világnapját! Ezzel talán felhívhatod mások figyelmét is a környezetünkben zajló folyamatokra.
Az, hogy magadért mit tehetsz a legegyszerűbb. Használj környezetkímélő fizikai fényvédőszereket és kerüld a direkt napfényen való tartózkodást 10-15 óra között!
Akkor eljön az idő, amikor fényvédelem nélkül is napozhatunk?
Nem valószínű. Az ózonréteg nem egy stabil pajzs, a különböző légköri folyamatok révén az ózonkoncentráció folyamatosan változik, a változó ózonkoncentráció pedig visszahat a légkör hőmérsékletére, ami aztán ismét visszahat az ózonkoncentrációra....Ennek megfelelően folyamatosan változik a Föld különböző pontjain a UVA és UVB sugárzás is. Az ózonréteg egyébként nem tudja a teljes UVA és UVB sugárzást megszűrni. Az UVA sugárzásnak csak körülbelül a felét szűri meg.
Ha csökken az ózonlyuk, hogy lehet mégis, hogy egy antarktiszi örvény 2020-ban a 12. legnagyobb ózonlyuk kialakulását idézte elő?
Ez a lyuk a hideg és stabil antarktiszi örvény hatására szeptember 20-án érte el csúcspontját 24,8 millió négyzetkilométeren. Ugyanez a lyuk 2019-ben még csak a második legkisebb ózonlyuk volt. Erről a "paradoxonról" itt a NASA angol nyelvű videója, amit érdemes megnézned.
VIDEO