Magazin

Az intenzív hústermelés környezeti hatásai

Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre – hívja fel a figyelmet a Föld Barátai Európa és a Heinrich Böll Alapítvány "Hús Atlasz" címmel megjelent közös kiadványa.

Gyökeres változásra van szükség a hús- és tejipari termékek gyártási módszereiben és fogyasztásában. A szűkös föld- és vízkészletektől függő, és a rejtett költségeket a fogyasztóra hárító iparosított termelési rendszerünk egyszerűen fenntarthatatlan – hangsúlyozza a jelentés. Korlátozni kell a vállalatok élelem feletti irányítását, hogy csökkentsük a társadalomra és a környezetre kifejtett káros hatást.

A Hús Atlasz vitát indítványoz a jobb, biztonságosabb és fenntarthatóbb élelem és földművelés érdekében, és világos egyéni és politikai megoldásokat javasol.

„Az intenzív hústermelés károsítja a természetet, és nagy darabokat emészt fel nyersanyagainkból, melyeket a globális délről állat takarmányozás céljából importálunk. Kína után Európa a legnagyobb szója-importőr. Argentínában és Brazíliában drámaian nő a szója-termesztés, ami szinte kizárólag az állatok élelméül szolgál. A növekedő húsfogyasztás felnyomja a földárakat. Ez lesújtó következményekkel jár: a világon a földek közel egyharmadán állati takarmányt termesztenek. Mindeközben a kisgazdaságok elveszítik földjeiket és megélhetésüket. A tányérunkon díszelgő kolbász a déli félteke számos lakójának élelmiszer-biztonságát veszélyezteti” – emlékeztet Barbara Unmüssig, a Heinrich Böll Alapítvány elnöke.

A jelentés körvonalazza az intenzív hús- és tejipari termelés hatását az édesvíz- és földhasználatra. A világ mezőgazdasága a rendelkezésre álló édesvíz 70%-át emészti fel, melynek egyharmadát élőállat tenyésztésre fordítják. Az egyre intenzívebb élőállat szektor az egyik legnagyobb föld és ehető termény fogyasztó: az éves búza, rozs, zab és kukorica termés több mint 40%-a, és a világ 14 milliárd hektárnyi megművelt földterületének egyharmada írható a számlájára.

Egy kiló marhahús előállításához 15.500 liter vízre van szükség – ez a mennyiség 12 kg búza illetve 118 kg sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő. Egyetlen hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.

 

"A marha útja" - A Reflex Környezetvédő Egyesület kisfilmje

 

Adrian Bebb, a Föld Barátai Magyarország szenior élelmiszer, mezőgazdaság és biodiverzitás kampányfelelőse hangsúlyozta, hogy: „Az étrend már nem magánügy. Minden egyes étkezés elveink megnyilatkozása, és befolyásolja a világ körül élő emberek életét, a környezetet, a biodiverzitást és az éghajlatot. Hatalmas mennyiségű erőforrás szükségeltetik a tányérunkra kerülő élelmiszer előállításához. A húselőállítás és -fogyasztás jelenleg uralkodó pusztító, vállalati irányítás alatt álló és intenzív módja mellett létezik számos fenntartható alternatíva is.”

A jelentés figyelmeztet arra is, hogy az EU és az USA között zajló kereskedelmi tárgyalások a mezőgazdasági előírások és szabványok enyhítéséhez vezethetnek az Atlanti Óceán mindkét oldalán. A nagy élelmiszer és biotechnológiai vállalatok szorgalmazzák a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek és állati takarmányok EU-s korlátozásának feloldását, és igyekeznek megváltoztatni a fogyasztási cikkek cimkézésének szabályozását. Meg kívánják változtatni az EU élelmiszer-biztonsági szabványokra vonatkozó „elővigyázatossági elvét”, és növelni akarják a húsipar globalizációját és iparosítását.

Létezik megoldás, és a szervezetek törvényhozóknál sürgetik az élőállat szektor reformját. Fontos, hogy az Európai Bizottság 2014 tavaszán esedékes Fenntartható Élelmezésről szóló közleménye foglalkozzon az élelmezési kérdésekkel, nyomatékosítva a tápláló, szezonális és helyi, fenntartható módon előállított, a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartó, és kevesebb napi húsbevételt javasló étrendhez való alapvető jogot.

Az angol nyelvű jelentés itt található.

 

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Kapcsolódó cikkek
Húsatlasz

Húsatlasz

Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre. A “Húsatlasz” címmel megjelent látványos kiadvány szemléletesen mutatja be, milyen hatással van bolygónkra a túlzott fogyasztás és az intenzív hústermelés.
30 Napos Vegán Kihívás

30 Napos Vegán Kihívás

Március 17-én újra indul a "30 Napos Vegán Kihívás". A kezdeményezés fő célja az állati eredetű élelmiszerektől mentes étkezés népszerűsítése. Aki kipróbálná, milyen a vegán életforma, az most megteheti közösségben, segítséggel, ötletadó menütervekkel. Egy próbát biztosan megér!
Vegán étkezés és életmód - II.

Vegán étkezés és életmód - II.

A béltisztító zöld csoda! Miért isszuk a zöldleveket, milyen hatásuk van, miért fontos, hogy életünkbe beiktassuk? Ahhoz, hogy elegendõ fehérjéhez jussunk és úgy, hogy élõ enzimekhez is egyben, amely táplálja szervezetünket, sok zöld, ehetõ növényi levelet kellene elrágcsálnunk, minél zöldebb, annál gazdagabb klorofillban, így közvetlenül vehetjük fel a nap energiáját a leveleken keresztül és hozzájuthatunk még sok értékes tápanyaghoz, vitaminhoz.
Vegán étkezés és életmód I.

Vegán étkezés és életmód I.

Töltsd fel magad enzimdús ételekkel, és életenergiával! Mi is az a vegán étkezés? Mitõl más, mint a hagyományos táplálkozás? Mitõl adhat többet?
Kapcsolódó termékek
Bonifert Anna: Miért vegán?Bonifert Anna: Miért vegán?
készleten
1 750 Ft 1 750 Ft/db
kosárba
Bonifert Anna: Vegán Leszek! - Kézikönyv KezdőknekBonifert Anna: Vegán Leszek! - Kézikönyv Kezdőknek
nem rendelhető
1 750 Ft 1 750 Ft/db
- 15Jonathan Safran Foer: Állatok a tányéromonJonathan Safran Foer: Állatok a tányéromon
készleten
2 700 Ft2 299 Ft 2 299 Ft/db
kosárba
Baboskönyv - babok, lencsék, borsókBaboskönyv - babok, lencsék, borsók
készleten
2 650 Ft 2 650 Ft/db
kosárba
- 13Ruediger Dahlke: Peace Food - Békés táplálkozásRuediger Dahlke: Peace Food - Békés táplálkozás
készleten
3 200 Ft2 790 Ft 2 790 Ft/db
kosárba