Jan
17
2011
00:00
Jan
17
2011
00:00
Honnan érkezik az áru? Vissza a régi szabályt!
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) azon munkálkodik, hogy a jövõben ismét minden áruféleség csomagolásán kötelezõ legyen feltüntetni a termék származási helyét is. A tudatos vásárlók szemszögébõl nézve ez fontos információ, hisz nem mindegy, hogy 100 vagy 1000 kilométerrõl érkezõ árut tesznek kosarukba. Sõt, az sem érdektelen számukra, hogy pontosan ki az elõállító: õstermelõ, kisvállalkozó, mamutcég, családi gazdaság…
A FEOSZ szerint a fogyasztóknak joguk van az egyértelmû információkhoz, ám ezt a jelenlegi szabályozás nem garantálja. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis nem szabályozza egységesen, hogy milyen adatokat kell feltüntetni a termékek csomagolásán, hanem az ágazati miniszterek feladat és hatáskörébe utalja ezt a kérdést.
Ritka kivételnek számítanak a kozmetikai termékek, a gázpalackok, a háztartási elektromos szárítógépek, háztartási mosógépek, illetve a gyermekjátékszerek, ahol a jogszabály kötelezõvé teszi a származási hely feltüntetését a csomagoláson. A többi, kötelezõ jótállás alá esõ mûszaki cikk esetén ugyanakkor csak a jótállási jegyen kell feltüntetni a gyártót, a csomagoláson nem.
Élelmiszerek esetén kizárólag az élelmiszer elõállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkezõ forgalmazójának neve vagy cégneve és címe a kötelezõen feltüntetendõ adat - teszik hozzá a fogyasztóvédõk. Tehát elképzelhetõ az az eset, hogy egy spanyol termékre egy magyar forgalmazó neve és címe kerül feltüntetésre. Az eredet vagy a származás helyét kizárólag akkor kell feltüntetni, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felõl.
Az EU évekkel ezelõtt a multinacionális láncok érdekeinek megfelelõen alakította így a rendszert: e cégek ott gyártatják termékeiket, ahol olcsóbban tudják, de nem érdekük, hogy egy megszokott hazai (adott országbeli) termékrõl kiderüljön, valójában külföldi üzemben készült. A FEOSZ szerint a jelölés hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott termék valódi eredete felõl, fõként, ha korábban megszokott, bevált áruról van szó.
Ritka kivételnek számítanak a kozmetikai termékek, a gázpalackok, a háztartási elektromos szárítógépek, háztartási mosógépek, illetve a gyermekjátékszerek, ahol a jogszabály kötelezõvé teszi a származási hely feltüntetését a csomagoláson. A többi, kötelezõ jótállás alá esõ mûszaki cikk esetén ugyanakkor csak a jótállási jegyen kell feltüntetni a gyártót, a csomagoláson nem.
Élelmiszerek esetén kizárólag az élelmiszer elõállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkezõ forgalmazójának neve vagy cégneve és címe a kötelezõen feltüntetendõ adat - teszik hozzá a fogyasztóvédõk. Tehát elképzelhetõ az az eset, hogy egy spanyol termékre egy magyar forgalmazó neve és címe kerül feltüntetésre. Az eredet vagy a származás helyét kizárólag akkor kell feltüntetni, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felõl.
Az EU évekkel ezelõtt a multinacionális láncok érdekeinek megfelelõen alakította így a rendszert: e cégek ott gyártatják termékeiket, ahol olcsóbban tudják, de nem érdekük, hogy egy megszokott hazai (adott országbeli) termékrõl kiderüljön, valójában külföldi üzemben készült. A FEOSZ szerint a jelölés hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott termék valódi eredete felõl, fõként, ha korábban megszokott, bevált áruról van szó.
