Karbonsemleges boldogság

Ezt az apró, dunántúlnyi méretű és mindössze 750 000 lakosú országot szendvicsként közrefogja a világ két legnépesebb szennyező országa, Kína és India. A Himalája lábainál fekvő kicsi és elmaradott Buthán azonban előnyére fordította hátrányait, és a túlélés legjobb útját választotta.

Bhutánban a fejlesztéseket évtizedek óta a GNH, a bruttó nemzeti boldogság (gross national happiness) határozza meg, azaz a kormányzat a népesség boldogságát és jóllétét sokkal fontosabbnak tartja, mint a GDP, a bruttó hazai termék növelését – és 2014-ben Bhután már az első helyezett lett a mért boldogságindex listáján. Ám könnyebb ezt mondani, mint csinálni, különösen a világ legkisebb gazdaságainak egyikében.

Nekik sikerült

Mára Bhután nemcsak a legboldogabb, hanem a világ első karbonnegatív országa lett - erdei ugyanis több szén-dioxidot nyelnek el évente, mint amennyi az ország kibocsátása. A bhutániak mindössze évi 2,2 millió tonna szén-dioxidot termelnek, miközben erdeik ennek többszörösét, 6 millió tonnát képesek elnyelni. Ez pedig az állam tudatos környezetvédelmi politikájának köszönhető.

Az ország 72%-át fedi jelenleg erdő, nagyrészt őserdő, és alkotmányukban rögzítették, hogy ez soha nem csökkenhet 60% alá. Erdeik jelentik a néhány megmaradt globális biodiverzitási „forrópont" egyikét a Földön, és erdeiknek köszönhetik karbonsemlegességüket – a világ 200 országa közül egyedüliként. Hogyan érték el ezt? Erről szól ez az angol nyelvű videó (kattints a képre), és rövid összefoglalónk.

Bhután lakóinak karbonsemleges életmódja mindeddig egyáltalán nem járult hozzá a globális felmelegedéshez, ennek ellenére már szenvednek annak következményeitől. De nem ülnek karba tett kézzel. Először a 2009-es koppenhágai klímavédelmi világtalálkozón tettek ígéretet arra, hogy úgy fejlesztik gazdaságukat, hogy közben megőrzik szénsemlegességüket. Ám akkor senki nem figyelt rájuk.

Az éghajlat pedig melegszik, és ez, ahogy mindenkire, Bhutánra is hatással van. „Egy elbűvölően szép tónál jártam a közelmúltban. Itt a kép, hogy nézett ki 10 évvel ezelőtt, és hogyan 20 éve. 20 évvel ezelőtt a tó nem létezett, gleccser volt akkor még. Néhány évvel ezelőtt ugyanez a tó átszakított egy gátat és nagy pusztítást végzett a lenti völgyben. Ezt a rombolást egyetlen egy gleccsertó okozta. 2700 ilyen található nálunk, amivel számolnunk kell." – idézi fel élményeit előadásában Tshering Tobgay, Bhután miniszterelnöke.

Ez is jól jelzi, hogy a döntően önellátó kisgazdálkodók alkotta szegény ország lakosai már a saját bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait. A korábban hónapokra lezárt, hóborította magas hegyek ma már egész évben járhatókká váltak, a rendszertelenné vált monszunok tönkreteszik a termést, apadnak a vízforrások, erődösnek a hirtelen áradások, hatalmas katasztrófával fenyegetnek a visszahúzódó gleccserek.

Folytatásért ugrás az eredeti cikkre az FNA honlapjára.