Egy jó társasjáték nem csupán szórakoztató időtöltés, hanem fantasztikus képességfejlesztő is. Legyen szó páros táblás játékról, mint a sakk vagy dáma, esetleg többszereplős stratégiai versenyről, a lényeg hogy ez a tartalmas szabadidős tevékenység gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt fontos. Az ünnep közeledtével egy kis játék történelmet hoztunk nektek.
Bár társasjátékot játszani akár saját magunk által készített kreatív eszközökkel is lehet, a legismertebb típusok, melyek több ezer éve jelen vannak az emberiség életében azok a táblás játékok.
Mióta játszunk társasjátékot?
Az egyik legősibb, és mára a világon már több tízmillió ember által játszott stratégia társasjáték a Go. Több, mint háromezer évvel ezelőtt Kínából indult hódító útjára, ahol eredetileg a Vejcsi nevet kapta. Koreában Baduk néven, míg Japánban Go névre keresztelték, végül ez a változat terjedt tovább a világ számos pontján.
Egy japán buddhista szerzetes volt az első, aki Kínában járva i.sz. 1300-körül megismerte ezt a játékot és eljuttatta Japánba. Érdekesség, hogy nem csupán a hétköznapi emberek kedvelt társasjátéka lett, hanem a japán szamurájok életében komoly stratégiai tanulmányként vált jelentőssé. Miután a Go egyre ismertebb és sokak által kedvelt szabadidős játék lett, a keleti kultúrában szinte a teázás szertartásával vált egyenértékűvé.
dámajáték forrás: Canva
Táblás társasjátékok a középkorban és napjainkban
A középkorban a táblás játékok közül a szintén sokak által kedvelt sakk vált népszerűvé. Ebben az időszakban még több változata is ismert volt, az arab kultúrában például 4x16-os táblán játszották. A sakk mellett a dáma, a backgammon voltak a leggyakrabban játszott és az európai országokban is egyre terjedő társasjátékok.
Kártyajátékot Európában a 15. századtól játszunk, míg a társasjátékok mai megfelelőjének megjelenése a 17-18. századra nyúlik vissza.
A legelső táblás társasjáték, mely a mai modern változatokhoz hasonló és alkotója is ismert név szerint, az 1759-ben John Jefferys által kiadott A Journey Through Europe (Utazás Európán keresztül) volt.
A társasjáték kezdetben csak a tehetősebbek kiváltsága volt, mivel ők rendelkeztek több szabadidővel. Ám a modernizáció előretörésével a gazdálkodók, földművesek is csatlakoztok ehhez a szórakozási formához.
Egyre több lehetőség alakult ki a gyerekek számára is, felfedezve, hogy a társasjáték számukra nem csupán a játékról szól, hanem a fejlesztés, tanulás területén is kiemelkedő segítség lehet ennek a korosztálynak.
kép forrás: Canva
Miért fontos a gyerekeknek a társasjátékkal ismerkedni
A társasjátékoknak a szórakoztatáson túl a képességek és készségek fejlesztésében is kiemelt szerep jut. Egy külön tudományágat is elneveztek erről, mely a ludológia. Ennek köszönhetően folyamatosan jelennek meg tanulmányok a játék és a készségfejlesztés összefüggéseiről.
Szakemberek szerint azok a gyerekek, akik egészen kiskortól rendszeresen játszanak a saját koruknak megfelelő társasjátékkal könnyebben ismerkednek a színekkel, számokkal, az élővilággal és a környezetükkel is.
Gyorsabban tanulnak meg számolni, fejlődik a koncentrációs képességük is és a közös játék az ügyességük fejlesztésén túl a társaságban való részvételt, ezáltal a közösségi tulajdonságaikat is erősíti.
A Zöldbolt kínálatában elsősorban olyan gyerekeknek szóló társasjátékot válogatunk, melyek természetes anyagokból készülnek, fejlesztik a figyelmet miközben a játék során megismerhetik az állatok, növények, erdő-mező kincseit.
kép forrás: Canva
Legismertebb gazdálkodáshoz kötődő játékok
A nyomtatás terjedése és a papírgyártás fejlődése tette lehetővé, hogy egyre több társasjáték készülhessen. A nagy áttörést egy különleges technológia, a kromolitográfia megjelenése hozta el. 1837-ben Godefroi Engelmann szabadalmaztatta ezt az eljárást, melynek lényege hogy kő-, cink- vagy alumíniumlapra vitték fel általában zsíros tussal vagy krétával a színeket, mégpedig úgy, hogy minden színhez külön lemezt használtak.
Innentől kezdve nem volt megállás a társasjátékok fejlődésében, egyre színesebb és gazdagabb képi megjelenéssel és egyre változatosabb témákkal kerültek piacra. Kezdetben valláshoz kötődő, egyszerűbb játékok után egyre erősödött a pénzügyi és gazdasági stratégiai játékok térnyerése.
1860-ban megjelent Az élet játéka nevű társasjáték, melyben akkor lehetett több pontot szerezni, ha a játékosok minél több iskolát végeztek, megházasodtak és gazdaggá váltak. A játék abban a korban óriási sikert aratott, már az első évében 40 ezer darabot adtak el belőle. Ezután sorra jelentek meg a gazdálkodáshoz, háztartáshoz és társadalmi kiváltságokhoz kötödő játékok. Ebben a témában az 1936-ben piacra dobott Monopoly társasjáték volt az, melynek a mai napig töretlen a népszerűsége.
Ennek a játéknak a hazai változata, a Gazdálkodj okosan! 1966-ban készült. Kevésbé stratégiai megközelítésű, mint a Monopoly, azonban a szórakozáson túl ennek a társasjátéknak a környezeti nevelés is célja volt:
„Zárd el a csapot!”
„Ne szemetelj!”
„Ne dohányozz!”
Testedzés és a könyvtárba járás népszerűsítése
Bár a 60-as években talán még nem is annyira környezettudatos megfontolásból, mint azt mai fejjel gondoljuk, de fontos üzenet volt a játékosok számára.
A társasjátékok népszerűsége a 20. és a 21. században sem csökkent, az előzőeken kívül egyre több ikonikussá váló darab jelent meg a piacon, mint a Scrabble, a Hotel vagy az Acitvity, hazánkban a Honfoglaló az egyik legismertebb.
Mindamellett, hogy szórakoztató időtöltés a társasjáték egyre fontosabb kapcsolódási pont is barátokkal, családdal manapság, amikor annyi minden az online, virtuális térben történik.
A játék során átélt mókás pillanatok, a stratégiai játékok esetében átélt koncentráció vagy néha a bosszúságok jelenléte minden korosztály számára fontos kikapcsolódás a 21. században.