Újra előkerül a vályogtégla és a vályogszigetelés egy nyugat-magyarországi üzem tevékenysége nyomán. Eddig is voltak hívei a hagyományos anyagokból való építkezésnek, de megvalósítóinak száma még mindig elenyésző az alapanyagok beszerzési nehézségei és magas ára miatt.
A vályog rendkívül sok előnnyel rendelkezik, a környezettudatos építkezés egyik alapvető eleme, mivel életciklusa után visszaforgatható a természetbe; előállítása során elenyésző a szén-dioxid kibocsátás és az energiafelhasználás is. Kiváló a hőtároló és a hőfokcsillapítási képessége. A páraszabályozó szerepénél fogva nyáron a klimatizálást mellőzni lehet, télen pedig tartja a meleget és kiegyenlíti a belső hőmérsékletet – magyarázta Zsegraicsné Márkus Ilona, a Tapolcafői Téglaipari Kft. ügyvezetője, ahol – egyéb hagyományos termékek mellett – néhány éve kezdték el a vályogtégla készítését.
A Kossuth Rádió Napközben című műsorában hozzátette: a százéves tapolcafői téglagyárban saját fejlesztésű vályoghabarcsot, illetve vakolatot is gyártanak, és készítenek a belső válaszfalazásra alkalmazható vályogrostlapgyártó egységet is.
A vályog nemcsak az új házhoz használható fel, hanem jelentős értékmentő küldetése is lehet. Több mint 800 ezer vályogingatlan van ugyanis, amelyek felújításában nagy potenciál lakozik. Kis befektetéssel, sokkal élhetőbb otthonokat lehet belőlük varázsolni, mint amilyet egy hagyományos, modernnek mondott építőanyaggal lehet létrehozni – egészítette ki Major Attila nívódíjas építész.
Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete elnöke a vályog hátteréről szólva kifejtette: az anyag a magyar népi építészethez szorosan hozzátartozott, mivel az volt a leginkább elérhető, aminek köszönhetően több száz éves tapasztalat alakult ki az építéssel kapcsolatban, és olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek a vizesedéseket meggátolták. Hozzáfűzte, hogy alapvetően a talajból felszivárgó nedvesség ellen kell védekezni, mellyel szemben egy vízálló réteg megoldást jelent. Kiemelte azonban, hogy a vályogot folyamatosan ápolni kell, ezért érzékenyebb, mint más anyagok, viszont az előnyök egyértelműen kompenzálják ezt.
A hagyomány tanít meg minket arra, hogy hol szabad és hol nem házat építeni. Eleink tudták, hogy merre találhatók a vízveszélyes területek, oda nem építkeztek. A modern kor embere azonban elfelejtette ezeket az ismereteket, ezért szükséges a tradíciók tisztelete és felelevenítése – állapította meg Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társasági elnöke.
A vályog olyan anyag, amely a hagyományok ismeretét feltételező ember kezében élettani szempontból az egyik legideálisabb anyag tud lenni; egy „lélegző” falszerkezetről van szó – mutatott rá.
Az anyagiakra rátérve Reith András leszögezte: a vályog nem drágább, mint a modern anyagok. Jelen pillanatban inkább a vályogépületek felépítéséhez szükséges elveszett tudást kell megfizetni – vélte.
Forrás: Hirado.hu