A Földközi- és a Balti-tenger a világ leginkább műanyagszennyezett területei közé tartoznak. Az EU új programja cégek és egyetemek együttműködése által olyan technológiák kifejlesztését tűzte ki célul, melyek kiszűrik a szennyvíztisztítókból és természetes vizekből beáramló szennyezést.
Általában nagyobb figyelmet kapnak az óceáni szemétszigetek, pedig a Földközi-tengeren hasonlóan komoly a probléma. Becslések szerint a Földközi-tengerben az egyik legmagasabb a nagyméretű műanyagdarabok koncentrációja, a Balti-tengerben szintén nagyon gyorsan nő a mikroműanyagok sűrűsége – írja a News Deeply cikke.
Nem véletlenül finanszírozza az Európai Unió egy 6 millió eurós együttműködés keretében olyan új technológiák kifejlesztését, melyek képesek begyűjteni a műanyagszemetet még azelőtt, hogy az a tengerbe kerülne. A négy éves projekt 15 országban, 19 kutató és céges partner részvételével zajlik CLAIM néven, a betűszó a Cleaning Marine Litter by Developing and Applying Innovative Methods rövidítése. A hosszú név magyarul annyit tesz: tengeri szemét feltakarítása innovatív módszerek fejlesztésével és felhasználásával.
A kezdeményezés időzítése annak köszönhető, hogy 2017 novemberében az ENSZ tagországai határozatot írtak alá az óceánokban és tengerekben lévő műanyaghulladék csökkentése érdekében. Habár ez még nem kötelező érvényű, és nem tűztek ki konkrét célokat és határidőket, a megállapodás az első lépés lehet egy jogi következményeket is magába foglaló nemzetközi egyezmény felé. Az Európai Bizottság szintén egy újrahasznosítást fejlesztő, és tengeri szennyezést visszavágó nagyléptékű stratégián dolgozik.
A projekt koordinátora, Nikoleta Bellou tengerbiológus elmondása szerint a CLAIM fő célja, hogy technológiákat ne csak a laboratóriumok használják, hanem bevezetésre kerüljenek a mindennapokban is. Elsőként a szennyvíztisztító-telepek kibocsátásának csökkentését vették célkeresztbe. Az évente a környezetbe kerülő 5-12 millió tonna műanyagnak nagy többsége mikroműanyag és szintetikus ruhákról leszakadó műanyagszál. Ezek annyira kicsik, hogy a szennyvíztisztító telepeknek nagyon nehéz kiszűrniük őket a ma létező technológiával.
Műanyag palackok Bejrútnál a Földközi-tenger partján 2017 januárjában
A kutatók ezért jelenleg azon dolgoznak, hogy jobb szűrőket készítsenek, amelyek el tudják távolítani a mikroműanyagokat a szennyvíztisztító telepeken, illetve egy fotokatalitikus eszköz fejlesztésével is foglalkoznak majd, mely le tudja bontani a még kisebb nanorészecskéket is. Az UV sugárzás csak nagyon lassan bontja le a műanyagot, a fotokatalitikus eszköz ezt gyorsítaná fel. Az eszköz még csak kutatási és fejlesztési fázisban van, de a csapat tervei szerint a projekt végéig elkészülnek vele.
Egy másik csoport egy kisméretű hőbontó készüléken dolgozik, mely termokémiai folyamat során éghető gázzá és újrahasznosítható hulladékká alakítja a műanyagszemetet. Az ötlet szerint ezeket a készülékeket hajókra lehetne telepíteni, amelyek így folyamatosan begyűjthetnék és a fedélzeten fel is dolgozhatnák az óceáni szemetet. Az ötletgazda olasz startup elmondása szerint azért nagyon előnyös ez az eljárás, mert az egyszerű műanyagégetéssel ellentétben ebben a folyamatban nem képződik mérgező dioxin és furán. Ráadásul a melléktermékként keletkező hő felhasználható vízmelegítésre, az éghető gáz pedig üzemanyagként vagy elektromos áram generálására. A tervek szerint egy olajkiömlések takarítására szakosodott cég, a New Naval fogja tesztelni az eszközt. Ugyanez a cég olyan vízen lebegő szűrők telepítését is teszteli, ami a folyótorkolatok és szennyvíztisztítók kifolyói elé helyezhető.
Nagyon fontos, hogy a CLAIM projektei gazdaságosan működjenek és társadalmilag elfogadottak legyenek, így minél hamarabb használatba kerüljenek a mindennapokban – mondja Bellaou. Ugyanakkor az erős kormányzati szerepvállalásra szintén szükség lesz ahhoz, hogy a cégek igazán érdekeltek legyenek a műanyagprobléma megoldásában. „Folyamatos a vita arról, hogy ki miért felelős, különösen, hiszen a tengereknek nincsenek határaik” – tette hozzá.
Ugyanakkor sok környezetvédő szkeptikus a CLAIM által támogatott megoldásokkal szemben. Abby Barrows, az Adventure Scientists nevű civil szervezet mikroműanyag-kutatója ugyan fontosnak tartja, hogy eltávolítsák a műanyagot a szennyvízből, de felhívja a figyelmet, hogy ezek a techonlógiák csupán a probléma tüneteinek folyamatos kezelésével foglalkoznak ahelyett, hogy eleve csökkentenék a műanyaghasználatot. Szintén érdemes mérlegelni az új technológiák energiaigényét és egyéb ökológiai következményeit. „Együtt kell dolgoznunk a megoldáson, és bár a szennyezés feltakarítása nagy előrelépés, de mindenképpen újra kell gondolnunk az eldobható műanyagok és a műszálak használatát is.” - mondta.
©Zöldbolt.hu