2020-tól fogva betiltják a naptejek és egyéb UV-szűrős kozmetikai készítmények használatát a Fülöp-szigetektől keletre fekvő, 20 ezer lakosú Palau szigetállamban. Az intézkedés oka, hogy a naptejekben található vegyi anyagok egy része károsítja a korallokat, illetve veszélyes a halakra, a hínárokra és a tengeri sünökre is.
2018 nyarán Hawaii törvényhozói is hasonló rendelkezést fogadtak el, bár az amerikai államban a tilalom csak kifejezetten azokra a szerekre vonatkozik, amelyek tartalmazzák a korallokra leginkább veszélyes két összetevőt, az oxibenzont és az oktinoxátot. Palau lesz az első állam, amely országosan is meghirdeti a tilalmat, az után, hogy egyik népszerű turisztikai célpontját, a Medúza-tavat már korábban naptejmentessé tette.
A tilalom egy sor naptejösszetevőre vonatkozik, és a gyártást, az importot, illetve az árusítást is magában foglalja.
A 241 szigetből álló csendes-óceáni ország kormányának szóvivője, Olkeriil Kazuo a következő riasztó számvetéssel magyarázta a döntést: ha óránként négy hajó érkezik kirándulókkal a legnépszerűbb célpontokhoz, és minden turista csak 30 milliliter naptejet ken magára, az azt jelenti, hogy három óránként egy gallon (3,8 liter) naptej oldódhat fel az óceánban. Így naponta 3-5 gallon kozmetikum kerülhet a vízbe a közkedvelt merülési helyeken, veszélyeztetve a korallokat és a vizek biodiverziátását. Az elnök és a kormány véleménye szerint ez masszív szennyezés.
A palaui tilalom 2020. január 1-jétől lép életbe a szigetország új Felelős turizmus edukációs törvénye részeként. A tilalmat megszegő boltok 1000 dollárig terjedő büntetésre számíthatnak, a behozott flakonokat pedig egyszerűen elkobozzák majd a turistákról, amikor belépnek az országba.
Palau fontos és előremutató döntést hozott a élővilág érdekében
A nagy küldi, a kicsi nyeli
Miközben a korallok körében már az óceán szokatlan melegedése is valóságos irtást végzett, a turizmussal járó károsanyag-kibocsátásnak és környezetpusztításnak éppen azok a kis szigetországok, illetve szigetek a legnagyobb kárvallottjai, amelyeknél az önfeledt nyaralók dömpingje jelenti a fő bevételi forrást is. Balit például a szemét falja fel. A turisták özönét eközben jellemzően a nagy gazdaságok – sorrendben: USA, Kína, Németország, India – küldik. Ez az ellentmondás felvet egy filozófiai kérdést is: ki fizessen a klímaváltozásért, a küldő vagy a fogadó?
A naptejtilalom a palaui kormány kísérlete arra, hogy valamelyest kézben tartsa az ügyet, megakadályozva a helyi élővilág még szélesebb körű pusztulását.
Folytatásért és további részletekért ugrás az EREDETI CIKKRE.
