Zöldbolt.hu
Zöldbolt.hu
  • Kategóriák
    • Akciók 
    • Mosás és takarítás 
    • Élelmiszerek 
    • Zero Waste 
    • Otthon és kert 
    • Szépség és Egészség 
    • Könyvek és Kiadványok 
    • Újrapapírok és natúr írószerek 
    • Ökoruházat 
    • Játékok és Babaholmik 
    • Ajándékutalványok, Ajándékcsomagok 
  • Boltjaink
    • Budapesti üzletünk
    • Veszprémi üzletünk
  • Info
    • Legyél a viszonteladónk!
    • Kapcsolat
    • Magunkról
    • Szállítási módjaink
    • Fizetési módjaink
    • Hírlevél feliratkozás
    • Általános Szerződési Feltételeink
  • Magunkról
  • Magazin
  • Legyél viszonteladónk!
Vissza
Miért drága a bio?
Biokultúra
Biokultúra
Okt 19
2015
10:13

Miért drága a bio?

A bioélelmiszerek és bio alapanyagok köztudottan drágábbak, mint a konvencionális mezőgazdaságból származó termékek. Elgondolkoztak már azon, hogy vajon ennek mi lehet az oka? Csak azért drágábbak, mert trendi a bioélelmiszer fogyasztás? Vagy a divat mellett tényleges okai vannak a felárnak?

Fentiekről Czeller Gábort, a Magyar Biokultúra Szövetség elnökét, a Csörsz utcai Ökopiac ügyvezető igazgatóját kérdeztük meg, hogy a valóságban hol jelentkezik a termelésben, előállításban és eladásban keletkező többletköltsége a biogazdának vagy a kereskedőnek.

A Csörsz utcai Ökopiacra gyakran kilátogatnak TV stábok és újságok riporterei, és az esetek legnagyobb részében már a bemutatkozás után nekem szegezik a kérdést: Miért olyan „drága” a biotermék a konvencionálishoz képest? Ebből a nagy érdeklődésből is látszik, hogy sokakat foglalkoztat a felár kérdése. Igazából az, hogy valami „drága”, csak nézőpont kérdése. - mondja Czeller Gábor, aki maga is biogazdálkodik és állatokat is tart, természetesen csakis ökológiai módon.

Mégis minek tudható be, hogy a biotermékek mindig drágábbak, mint a konvencionális?

Először is két alapvető dolgot említenék: az ökológiai gazdálkodásban megjelenő magas kockázat és a kisebb hozam a termelésben. Nem kell elmélyült mezőgazdasági ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy tudjuk, a növényeket gombás, baktériumos betegségek és kártevő rovarok, atkák támadják meg. Ezek ellen a biogazdálkodásban csak néhány biztonságos, fel nem szívódó szer használható, amik természetesen nem veszélyeztetik az egészségünket és a környezetünket, ugyanakkor nem lehet velük olyan megsemmisítő csapást mérni, mint a szintetikus vegyszerekkel. A hatékony vadriasztó sem alkalmazható és a termés akár 70%-ban megsemmisülhet Tapsi Hapsinak és barátainak, valamint Bambinak és anyukájának köszönhetően. Ez magas termelési kockázatnak mondható szerintem.

 

 

És a kisebb terméshozamnak mi az oka?

A növénytermesztéshez megfelelő mennyiségű tápanyagnak lennie kell a talajban ahhoz, hogy jóízű, megfelelő mennyiségű termés realizálódjon, amit aztán el lehet adni a piacon. Biogazdálkodásban, hál’ istennek, csakis a talaj természetes tápanyag szolgáltatására támaszkodhat a gazda, kiegészítésként zöldtrágyával, szerves trágyával, komposzttal, illetve az előveteményként használt pillangós növények nitrogén megkötő hatásával gazdálkodhat. Az ökológiai gazdálkodásban a talaj kizsigerelésének elkerülése miatt, eleve kevesebb csíraszám vethető 1 hektár területre, mint a konvencionális gazdaságban. Konkrét példával élve az őszi búza esetén 5-5,5 millió csíra vethető, melyből 5,5-6,5 t/ha termés várható konvencionális körülmények között. Ökoban a csíraszám 4-4,2 millió/ha és a várható termés 3,2-3,8 t/ha. Ugyanez elmondható napraforgó esetén is, ahol nagyjából 40%-kal eleve kevesebb a termő növényegyed szám, a fentebb említett okok miatt együttesen. A könnyen felvehető tápanyagokat konvencionális gazdálkodás esetén műtrágyákkal és hozamfokozókkal pótolják, amely gyorsan megpuffasztják a növényt és alkalmazása a talajnak sem tesz jót hosszútávon.

Nemrégiben napvilágot látott A Royal Society kutatása, miszerint az ökogazdaságban elért terméshozamok nem sokkal maradnak el a konvencionálistól. Akkor ezek a kutatások nem reálisak?

Igen, sok ilyen tanulmány van a konvencionális és ökotermékek összehasonlításáról. Az ENSZ is szorgalmazza a világ élelmezését ökotermékekkel, a Greenpeace is összefogott más szervezetekkel, konferenciákat tartottak vegyszermenetes, környezetkímélő mezőgazdaság témában. Sok élelmezéssel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezet próbál megoldást találni az éhezésre, miközben a mezőgazdaság felesleget termel. A megtermelt mezőgazdasági termékek 1/3-a minden évben kukában végzi, aminek a megtermeléséhez természetesen energiát és vizet használunk fel. Vízből például 250 km3-nyi mennyiséget, ami a világ összes háztatásának vízszükségletét fedezné. Az ökológiai gazdálkodás a világ élelmezésében nem a terméshozamok növelésével kapna szerepet, hanem a tudatos termeléssel. A megtermelt áruk, nyerszöldségek és alapanyagok sokkal tovább eltarthatóak, így nem kell őket kidobnunk egy-két nap után. Sokkal nagyobb az ásványi és tápanyag tartalma, kisebb mennyiség bevitelével is fenntarthatjuk a szerveztünk egyensúlyát és nem alakul ki „B” kategóriás éhezés. Nem hiába keresik a megoldást az ökológiai gazdálkodásban, de a megoldás nem a terméshozamok növelése lesz.

Csak a kisebb terméshozam és a magas kockázat az oka a biotermékek magas árainak?

Természetesen vannak még okok, ilyen a nagyfokú kézi munka igény a gazdaságban. Ami jó munkahely teremtő, viszont a gazdának ki kell fizetnie a munkabéreket. Ehhez olyan járulékos költségek párosulnak, mint az Európai Uniós jogszabályoknak való megfelelés igazolása, a bio tanúsítvány költsége. Országok között is van különbség a biotermékek árai között. Magyarországon a direkt és indirekt támogatások biogazdaságoknak, sajnos messze elmaradnak az európai átlagtól.

Ennek ellenére elég nagy az Ökopiac forgalma. Ezek szerint sokan vannak, akik a felárat boldogan kifizetik. Miért?

Azt nem tudom, hogy boldogan fizetik-e ki a felárat, de az biztos, hogy rengeteg olyan dolgot tudok mondani, amitől megéri a bioterméket venni. Biotermékekkel olyan extrákat kapunk, mint például a fogyasztásukkal az egészségünkre gyakorolt kedvező hatás. Hogy néhány dolgot említsek, az ökotermékeknek magasabb a vitamin, tápanyag és ásványi anyag tartalmuk. Ha bioélelmiszereket fogyasztunk, akkor jóval kevesebbet leszünk betegek, nem költünk annyit gyógyszerekre, orvosra. A biotermékek GMO-, vegyszer- és műtrágyamentesek. Erre mondom azt, hogy a biotermék drága, az egészségünk még drágább! Az autónkba is a legjobb üzemanyagot töltjük, akkor miért ne választanánk mi is a jobb minőségű élelmiszereket?

A terméshozam és a nagyobb kockázat mellett is megéri termelni?

Természetesen, mindez a környezetünk és a mezőgazdaság fenntarthatóságának érdeke, nem csak a gazdáé. A biodiverzitás megőrzése fontos a jövő generációi számára, és sok esetben a vegyszeres kezelések a mezőgazdasági területeken kívül élő növényekre és állatokra is negatív hatással van. A biogazdálkodás nem törekszik a kártevők és gyomok teljes kiirtására. Minden biogazda szereti a környezetét és a biogazdálkodás nem csak a terméshozamokról szól, hanem a fészkelő madarak, a beporzó szerveztek, a vizek és élőhelyek, a talaj védelméről. Sok vevő is tudja ezt, és a biotermék vásárláskori tudatosságban benne van a környezetvédelem iránti elkötelezettség is.

Összességében mondhatjuk, hogy a gazdának megéri a nagyobb kockázat vállalása a termelésben és a vevőnek a felár kifizetése vásárláskor?

Persze, hogy megéri. Ha belegondolunk hosszútávon sokkal gazdaságosabb a bioélelmiszer fogyasztás, de ugyanez elmondható a termelésre is, ha megfelelő idő intervallumot használunk. A talajok tápanyag mennyiségének növekedése több évnyi biogazdálkodás során mérhető, a bioélelmiszer fogyasztás jótékony hatása is lehet, hogy csak idősebb korunkban fizetődik ki, amikor mi nem járunk annyit az orvoshoz és teljes életet tudunk élni. Azonban vannak olyan tényezők a bioélelmiszer fogyasztás mellett – mint például az íz- és zamatanyagok, a magasabb szárazanyag tartalom –, amely miatt már az étkezés alatt is megéri a biot választani. Háziasszonyoknak ajánlom, hogy próbáljanak meg elraktározni télire bio és konvencionális almát, zellert, krumplit egyaránt. Fogadok, hogy minden esetben a biotermék jön ki győztesen tavasszal. Nem kell újra elmenni bevásárolni és azt az időt a családunkkal is tölthetjük.

 

Szlovicsák Katalin / Biokultúra

Vissza
Kategóriák
  • Szépség és egészség
  • Mosás és takarítás
  • Élelmiszerek
  • Zero Waste
  • Otthon és kert
  • Újrapapírok és natúr írószerek
  • Ökoruházat
  • Játékok és babaholmik
  • Könyvek és kiadványok
  • Ajándékutalványok, ajándékcsomagok
Kapcsolat

+36 1 451 8855

info@zoldbolt.hu

Árukereső.hu
Vásárlói információk
  • Magazin
  • Legyél a viszonteladónk
  • Gyakran Ismételt Kérdések
  • Környezetbarát termékek
  • Szállítás
  • Bankkártyás fizetés
  • Általános Szerződési Feltételek
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Impresszum

 

Üzleteink

1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 35.
Nyitva:   H-P: 9:00-19:00   Szombaton: 9:00-13:00
Vasárnap: zárva

Térkép és részletek >>>

 

8200 Veszprém, Budapest út 58.
Nyitva:   H-P: 8:00-17:00   Szombaton: 8:00-12:00
Vasárnap: zárva

Térkép és részletek >>>

Árukereső.hu
Feliratkozás
  • Akciók 
  • Mosás és takarítás 
  • Élelmiszerek 
  • Zero Waste 
  • Otthon és kert 
  • Szépség és Egészség 
  • Könyvek és Kiadványok 
  • Újrapapírok és natúr írószerek 
  • Ökoruházat 
  • Játékok és Babaholmik 
  • Ajándékutalványok, Ajándékcsomagok 
  • Boltjaink
    Boltjaink
    • Budapesti üzletünk
    • Veszprémi üzletünk
  • Info
    Info
    • Legyél a viszonteladónk!
    • Kapcsolat
    • Magunkról
    • Szállítási módjaink
    • Fizetési módjaink
    • Hírlevél feliratkozás
    • Általános Szerződési Feltételeink
  • Magunkról
  • Magazin
  • Legyél viszonteladónk!
Nyelv váltás
  • hu
  • en
Pénznem váltás
Belépés
Regisztráció
Kosár
A kosár üres. Vásárláshoz kattintson ide!
Cookie beállítások
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.