Hazánkban évtizedek óta csökken a füsti, molnár- és partifecskék száma. Bár a veszélyforrásokat leginkább nemzetközi szintű összefogással lehet befolyásolni, mi magunk is hozzájárulhatunk a fecskefajok megóvásához. Mit tehetünk értük házunk táján?
A fecske – akárcsak a gólya - az ember egyik legkedvesebb madara; számos hiedelem is fűződik hozzá. A magyar népi hitvilágban a fecskét isten madarának tekintették és nagy tisztelet övezte. Minden háznál örömmel vették, ha ott épített fészket; úgy tartották, szerencsét hoz a portára és lakóira. Aki viszont elpusztította a madarat vagy leverte a fészkét, azt – a babona szerint - hamarosan szerencsétlenség érte.
Ezeket a kecses légi akrobatákat számos megszólítással is illették. A füsti fecskét hívták úgyis, hogy „istenföcske” vagy „cifra föcske”; a molnárfecske népies neve „lármás fecske”; míg a partifecske „partika fecske” vagy „ásó fecske” volt. Nevezik a szabadság madarának is, mivel fogságban nem tartható; a rab példányok nem maradnak életben.
A füsti, molnár- és partifecskék állománya az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökken. Leginkább az élőhelyek nagymértékű átalakítása, a települési szúnyogirtás, a mezőgazdálkodásban használt vegyszerek; a vadászat, az emberi zavarás és a fészkek pusztítása veszélyezteti őket.
Az egyik legkomolyabb problémát az éghajlatváltozás jelenti, hiszen az extrém száraz, vagy a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése jelentősen tizedeli a populációkat. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést.
Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog.
Fecskefajokat érintő további veszélyforrások
A füsti fecskék jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi. Ez a faj erősen kötődik az állattatáshoz, így – mivel a csökkenő állattartás miatt kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban – a füsti fecske kolóniák egyre inkább elnéptelenednek.
A molnárfecskék jellegzetes, zárt, bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire is felépíti. Ez a faj egyre nehezebben talál fészeképítéshez szükséges sarat a városok túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében. Ráadásul, ha sikerül is megépítenie, a városokban sok helyütt leverik a fészket vagy megakadályozzák annak építését.
A partifecske maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti; telepesen fészkel. Sajnos ezek az életterek egyre inkább eltűnnek; s ezt afajt jelentős mértékben érinti az emberi pusztítás és zavarás. A három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb.
Mit tehetünk értük?
Ha segíteni szeretnénk a fecskéken, számos olyan madárvédelmi eszköz áll rendelkezésünkre, melyek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki a fecskék fészkekből is. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.
Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenésének megakadályozásához.
Fecskepelenka
Az ember-fecske konfliktusok hátterében szinte mindig a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék áll. A fecskepelenka nem más, mint egy madárvédelmi higiéniai kiegészítő eszköz, azaz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.
Fecskepelenka
Műfészek
A fecskék évente kétszer költenek. Az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni a műfészkeket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak. Ezeket az eszközöket nem csak új fészkelőhelyek biztosítására, új kolóniák alapítására lehet használni, de már meglévő fészkek, telepek bővítésére is alkalmasak. Sőt, ilyen felhasználás mellett a madarak beköltözésének az esélye is nagyobb.
Molnárfecske és füsti fecske műfészek
Fészekalap
A modern műanyag és acél burkolóanyagokkal fedett vagy gerendából, lakkozott fából készült épületek esetében előfordulhat, hogy az eresz és tető alatti részek a sár megtapadási képtelensége miatt alkalmatlanok fecskefészek építésre. Ilyenkor a mű fecskefészkek mellett vagy helyett 15-20 cm széles, apróbb szemű dróthálócsík-fészekalapot alkalmazhatunk, melynek szemeibe a fecskefészkek apró sárgombócai meg tudnak kapaszkodni. Így a fecskék már tapadásmentes felületen is tudnak költeni.
Mivel a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, térkövekkel borítanak mindent, a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezen a problémán mesterséges sárgyűjtő helyek létesítésével segíthetünk. De fontos lépés az is, hogy kiskertekben, zártkertekben, gyümölcsösökben mellőzzük, visszaszorítsuk a permetszerek használatát. Biokertészkedés, növénytársítás, jól bevált kiskerti praktikák segítségével kevesebb vegyszer jut ki a természetbe, így kevésbé terheljük a táplálékláncot (is).
Forrás: Magyar Madártani Egyesület anyagai
Fecskepelenka, füstifecske műfészek illetve molnárfecske műfészek a Zöldboltban is kapható.