Lehet, hogy sokak számára a törlőkendők és a törlő papírok (wc papír, zsebkendő, konyhai törlő stb.) hasonló termékeknek tűnnek, ám a valóságban csak a funkciójuk hasonlít, az összetételük távol áll egymástól.
Vendégcikk a G7.hu-ról.
Torontáli Zoltán cikke. Teljes terjedelmében G7.hu oldalon olvasható ide kattintva.
Kezdetben volt a csecsemők nedves törlőkendője, amely jó szolgálatot tett a szülőknek a gyerekek tisztába rakásakor. Az utóbbi pár évben azonban a fejlett világ teljesen rákattant a nedves törlőkendőkre. A gyártók hathatós marketingjének is köszönhetően a felnőttek elmozdultak a babapopsitól, és szinte mindenhol mindent nedvesen akarnak törölni.
Az ember ma már abba is beleszédül, ha a teljesség igénye nélkül megnézni, hány fajta nedves kendővel bombázzák a gyártók a felnőttek mindennapjait. Van már külön inkontinencia törlőkendő, intim törlőkendő, egészségügyi törlőkendő, testápolási és tisztítókendő, sminktisztító törlőkendő, kozmetikai törlőkendő, felülettisztító törlőkendő, nagy terhelést bíró törlőkendő, padlótörlő kendő, vécén lehúzható törlőkendő, organikus törlőkendő és természetesen koronavírus-ölő törlőkendő is.
Lehet, hogy sokak számára a törlőkendők és a törlő papírok (wc papír, zsebkendő, konyhai törlő stb.) hasonló termékeknek tűnnek, ám a valóságban csak a funkciójuk hasonlít, az összetételük távol áll egymástól. Míg a papírok értelemszerűen a papíripar termékei, azaz lényegében fapép, jobb esetben újrahasznosított fapép az alapanyaguk, a törlőkendők jelentős mértékben tartalmaznak műanyagot. A kendők tehát nem az erdőgazdálkodáshoz és a papíriparhoz tartoznak, hanem a nyersolaj feldolgozáshoz, a műanyagiparhoz és kozmetikai iparhoz. A törlőkendők fajtától függően 15-90 százalékban műanyagok, és ez döntő különbség.
A wc-papír a csatornahálózatba kerülve szinte teljesen szétaprózódik mire a szennyvíztelepre ér, ezért ott könnyedén kiülepedik a szennyvíziszappal együtt, annak részeként. A nedves törlőkendőket viszont azért nagyon problémás a csatornahálózatba dobni, mert műanyag alapanyaguk miatt a vízben is egyben maradnak. A szennyvíztelepeken egyre nagyobb problémát okoz a kezelésük, a szennyvízből ugyanis még a folyamat elején el kell távolítani őket, máskülönben eldugítják a rendszert.
Ez a probléma sokkal nagyobb, mint gondolnánk, a fejlett világban a szennyvíztelepek egyre nehezebben küzdenek meg a feladattal, mert a lakosok sokkal gyorsabb ütemben kezdik mindenre a kendőt használni mintsem tisztában lennének a következményekkel.
A fenti grafikon azt mutatja, hogy miből áll manapság a New York-i szennyvíztelepekre beérkező szennyvíz szilárd anyag tartalma. Látható, hogy a nem lehúzható kendők már az anyag 41,8 százalékát alkotják, és ez lett mára a legnagyobb összetevő.
Ezek alapján a törlőkendők pillanatnyilag sokkal nagyobb környezeti problémákat okoznak a szennyvízben, mint a papír. Ha pedig nem húzzák le a szennyvízzel együtt, akkor a szeméttelepen, a lerakóban növelik a műanyag alapú hulladék mennyiségét, és pont ez az, amit ma olyan nagyon szeretnénk visszaszorítani a fejlett világban.
Míg a vécépapírnál alapesetben fel sem merül, hogy fertőzésveszélyes lehet, a törlőkendőnél nagyon is így van, hiszen vizes környezetben a baktériumok szépen elszaporodhatnak, mire a gyárból a vevőig jut a termék. A kendők bevonatához ezért mindig adni kell tartósítószereket is, ezek is nagyon különböző anyagok lehetnek.
Az igazi változatosságot azonban az egyéb anyagok hozzáadása jelenti, a tisztító hatást általában olyan felületkezelő anyagokkal érik el, mint amilyeneket a mosószerekben használnak, de természetesen lehet a kendő illatos, vagy a színét is befolyásolhatják bizonyos adalékokkal, de szükség lehet olyan összetevők alkalmazására is, amelyek éppen azt biztosítják, hogy a szín és szag hosszabb távon is megmaradjon.
A Zöldbolt kiegészítése: időközben egyik olvasónktól megkaptuk a MaVíz közleményét a témában.
"Kérjük fokozottan figyeljenek arra, hogy a nedves törlőkendők, a csomagolásokon lévő tájékoztatóval ellentétben nem bomlanak le kellő gyorsasággal a csatornahálózatban és ezért ott – bármennyire is hihetetlen - a dugulások kb. 75 %-ért felelősek. Amennyiben ezt számszerűsíteni szeretnénk, ezek a hibaelhárítások éves szinten közel 2,85 milliárd forint többletköltséget okoznak az ágazatnak."
Képek forrása: morguefile.com; pixabay.com; G7.hu via tu-berlin.de