Természet és lelki egészség - hogy függ össze, és mit tehetsz magadért?

A közelmúltban napvilágot látott egy tanulmány, amely a természet és a lelki egészség kapcsolatával foglalkozik. A legtöbben, akik elkezdtek a környezetvédelemmel foglalkozni, egyszerre tapasztalják meg a klímaszorongást, ugyanakkor a természet működése iránt is egyre jobban érdeklődnek. De miért fontos a természettel való kapcsolat, és hogyan hat a lelki egészségre? A tanulmányból készítettünk egy kis összefoglalót.

Azt nem kell mondanunk, hiszen valószínűleg ti is érzitek, hogy egyszerűen jó a természetben, de szerencsére most már tudományos mérések és adatok is vannak, amik ezt alátámasztják. Vannak olyan országok, ahol szó szerint az orvos írja fel a természetet receptre. 

De hogyan is segít és gyógyít a természet?

A természetben eltöltött időt egyre többször javasolják az orvosok is betegeiknek. A skóciai Shetland-szigeteken 2018 októberétől a háziorvosok az egészségbiztosító támogatásával pácienseinknek kiegészítő kúraként receptre írják fel a természeti környezetben eltöltött időt. A felírt „kezelések” között szerepel a madárles, a heti többszöri kirándulás ajánlott túraútvonalakon, a növények- és állatfajok megfigyelése.

Japánban az 1980-as évektől használják a tudatos jelenlét (magyarul is gyakran használt angol elnevezéssel: mindfulness) gyakorlásával egybekötött erdei séta, az ún. „erdőfürdő” (shinrin yoku) módszerét megelőzési céllal. 

 

A természettel való kapcsolat támogatja a fizikai egészséget:

• Csökkenti az elhízást
• Javítja a halálozási mutatókat
• A fizikai aktivitás növelésével jó hatással van a szív-és érrendszer egészségére és a krónikus légúti betegségek gyógyulási folyamataira.
• A mikrobiális sokféleséggel való korai találkozás pedig erősíti az immunrendszert, megelőzi az allergiát.

Érdekes példa egy hivatkozott kutatásból, hogy a forró napokon alacsonyabb a halálozási arány olyan városi körzetekben, ahol több a zöld terület, vagy amelyek valamilyen víztesthez (tó, folyó, stb.) közelebb találhatók.

A természet közelsége ezen kívül hozzájárul különböző mentális zavarok gyógyításához:

• a poszttraumás stressz szindrómával,
• a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral,
• és a demenciával érintettek magatartási zavarainak mérsékléséhez, gyógyításához.
• A mentális zavarok megelőzésében is fontos szerepet játszik a természettel való gyermekkori kapcsolat

Pozitív hatással van az emberi pszichére, a mentális funkciókra: 

• gyorsítja a stressz utáni regenerációt, 
• javítja a hangulati állapotot,
• hozzájárul az idegrendszeri regenerációhoz,
• javítja a figyelmi és kognitív funkciókat.

  

Mi a természettel való kapcsolat, hogyan kapcsolódhatunk?  

Akiknek erősebb a természettel való kapcsolatuk, azokat a természetben eltöltött idő is jobban regenerálja, míg akiknél gyengébb ez a kötődés, azoknál esetenként akár kényelmetlenné is válhat a természet élménye, bizonytalansággal, félelmekkel járó állapotokat élhetnek át [például kullancs-, vagy pókcsípéstől való rettegés, vagy időjárási körülményekkel járó kellemetlenségek felnagyítása. - a szerk.]. 

Ugyanakkor a természethez jobban kötődő egyének nagyobb eséllyel fejlődnek és működnek jól pszichológiai értelemben. Az eddigi kutatások stabil pozitív összefüggést mutattak ki a pozitív érzelmek, az élettel való elégedettség, az életteliség (vitalitás) valamint a természeti környezettel való kapcsolat között.

A pszichológiai jóllét fontos összetevője az élet értelmességének tapasztalata (ld. eudaimonikus jóllét), ami szintén pozitív irányú kapcsolatban áll a természethez való kötődésünkkel.

[Tehát a következtetés egyértelmű, ha még nem elég erős a kötődésünk a természethez, mindenképp érdemes energiát fektetnünk bele, hogy javítsunk rajta, hiszen csak jól járhatunk vele!]

 

Hogyan fejlesszük a természethez való kapcsolódást?

Mivel, „az agy előbb érez, mint gondolkodik”, lényeges, hogy használjuk az érzelmekre ható útvonalakat, amikor a természettel való kapcsolatot akarjuk elmélyíteni magunkban vagy másokban. Az „Öt út a természettel való kapcsolódáshoz” (5 pathways to Nature connection) egy letisztult módszertani keretet kínál mindazoknak, akik a természetvédelmi szemléletformálás területén dolgoznak. Javaslatuk szerint a természetélmények, túrák, szakvezetések stb. szervezésekor érdemes ezen szempontok bevonásával alakítani a foglalkozások, séták menetét:

1. kontaktus: a természet megtapasztalása minden érzékszervünk aktív bevonásával, a látvány melletti tudatos odafigyelés a hangokra, illatokra, tapintási érzetekre;

2. szépség: tudatos reflektálás a természet esztétikai minőségére, a szépség megragadása a művészeteken keresztül;

3. jelentés: a természeti elemek mint szimbólumok használata, azon való elmélkedés, hogy milyen jelentést hordoz számunkra a természet;

4. érzelmek: a természettel kapcsolatos érzelmek azonosítása, tudatosítása, érzelmi viszonyulás megélése;

5. együttérzés: az én kiterjesztése a természetre, annak elemeire, etikai állásfoglalás, rendszerszintű mérlegelése annak, hogy a cselekedeteink, választásaink hogyan hatnak a természetre, „hogyan vagyunk a nagy egész részei”

Magánügy-e a lelki egészség?

A tanulmányban még a COVID-időszak előtti adatokat használnak fel, de látható, hogy a különböző lelki betegségek már ekkor is számottevő hatással voltak a társadalom egészére. Íme, pár adat:

• A becslések szerint a magyar lakosság 15,4 %-a küzd különböző mentális zavarokkal (2016-os adat). 
• Az egyik leggyakoribb mentális betegség, a súlyos depresszió társadalomra nehezedő közvetett és közvetlen terhe megközelítőleg a teljes éves gyógyszerkaszsza nagyságával egyenértékű, évente 362 milliárd forintra tehető.
• A súlyos depresszió Magyarországon évente 600-700 ezer főt érint. A betegség miatt évente 41,6 kiesett munkanappal kell számolni betegenként.
• Magyarországon a különböző mentális betegségekhez köthető direkt és indirekt költségek becsült összege elérte a GDP 3,12 százalékát, több mint 3 milliárd EUR-t (2015-ös adat).

 

Mi a helyzet a biodiverzitással?

Egy németországi nagykutatás szerint statisztikailag kimutatható pozitív összefüggés van a növény- és madárfajok fajdiverzitása és a mentális egészségi mutatók között, míg fizikai egészségmutatókkal nem mutatott ki összefüggést az analízis. A védett területek aránya szintén pozitív összefüggést mutatott a mentális egészség jellemzőivel.

Elemzésük azt is megerősítette, hogy a mentális egészségmutatókra kimutathatóan pozitív hatással van a látogatható zöldterületek közelsége, és romlanak az egészségmutatók, ha nő ez a távolság. Összegezve tehát: a növény- és madárfajok diverzitása, továbbá a védett természetvédelmi területek látogatása statisztikailag kimutatható pozitív mentális egészségvédő hatással bír. 

 

[Összefoglalva, a zöldfelületek, a "víztestek", vagyis vizes élőhelyek, és ezekben is a biodiverzitás magasabb szintre emelése egyéni, és közösségi szinten is érdekünk, amely ráadásuk kifizetődik!

Mit tehetünk? Pár tipp a Zöldbolttól:

Töltsünk minél több időt a természetben, akár városi, akár városon kívüli környezetben, és szánjunk időt a gyönyörködésre, illetve a tudatos megfigyelésre is.

Térképezzük fel a lakóhelyünk közvetlen környezetét, milyen nagyobb zöldfelületűek találhatóak gyalogtávolságon belül? Milyen mikro-élőhelyeket találunk lakóhelyünk közvetlen környezetében (például társasház, vagy panellakás esetén a repedésekből előtörő növények, vagy a sövény és környezetének élővilága)? 

Ha van erkélyünk, kertünk, növeljük benne a biodiverzitást, végezzünk megfigyeléseket, és teremtsünk élőhelyeket!

Ezek hiányában akár szobában, ablakpárkányon is kertészkedhetünk, már pár szobanövény is bizonyítottan javítja mind a szobánk levegőjét, mind a közérzetünket!

Vásároljunk élelmiszert olyan forrásból, ahol a biodiverzitás megőrzése fontos szempont a termesztés során, és a talaj regenerálására is odafigyelnek!

Gyűjtögessünk! A természetben a különböző vadon növő finomságok és gyógynövények gyűjtögetése javítja a megfigyelést, és ingyenesen megjutalmaz minket éltető javakkal! Természetesen csak olyasmit gyűjtsünk, amit biztosan be tudunk azonosítani, akár bogyókról, akár gombákról legyen szó!

Rajzoljunk, fessünk, mintázzunk: a megfigyelést segítik azok a művészeti folyamatok, amelyek során megpróbáljuk az adott dolgot "lemásolni". Még akkor is, ha egyébként nem a rajzolás, vagy a szobrászkodás az erősségünk,  a mikor a rajzoláshoz vagy festéshez készülődve ilyen szemmel vizsgálunk egy-egy növényt, termést, levelet, sok újdonságot felfedezhetünk! 

A legfontosabb: kezdjük el minél hamarabb, már ma, vagy még ezen a héten, és illesszük a napirendünkbe!

Kapcsolódó cikkeink között még számtalan tipp és összefoglaló található, bárhonnan is indulunk, kezdjük el minél hamarabb, a saját egészségünk érdekében!]

A teljes tanulmány letölthető, elolvasható IDE KATTINTVA.

 

Képek forrása: borítókép - unsplash, szövegközi képek: Zöldbolt saját fotó