Túl sok a befőttesüveg? 3 tipp arra, hogyan hasznosítsd!

Ide-oda rakosgatjuk, kidobni sajnáljuk. Mi legyen a felesleges befőttesüvegekkel, ha nem akarjuk hogy a kukában vagy szelektív gyűjtőben végezze?

Élelmiszereink zöme csomagolással együtt érkezik meg a konyhába. Ha elkötelezettek vagyunk, és szem előtt tartjuk a környezetvédelmi vonatkozásokat is, akkor igyekszünk minél több mindenhez csomagolásmentesen – például piacon, kimérve, saját kertből – vagy a legkevésbé bebugyolálva hozzájutni. Persze sokszor nehezen kerülhető el a járulékos műanyag, papír, fém, üveg vagy kombinált kiszerelés, amivel aztán kezdeni kell valamit.

A legrosszabb megoldás, ha mindez a kukában – azaz végső soron hulladékégetőben vagy szemétlerakóban - végzi, hiszen a csomagolóanyagok előállítására fordított nyersanyag és energia ez esetben pazarló módon elvész, nem hasznosul tovább. A szelektív gyűjtés és a hozzá kapcsolódó újrahasznosítás már egy fokkal jobb megoldás, ám a feldolgozás ez esetben is igen energiaigényes folyamat, ami elkerülhető, ha az újrahasználatot célozzuk meg. A legcélravezetőbb és leginkább környezetkímélő választás tehát az, ha tudatosan törekszünk a hulladékképződés megelőzésére illetve arra, hogy a feleslegessé vált tárgyaknak, anyagoknak új rendeltetést találjunk.

Egy egyszerű és főként nyár derekán igencsak aktuális példa a befőttesüveg esete. A legtöbb háztartásban előfordul egy-két vagy éppen egy rakás fölös darab, amivel – leszámítva a kreatív hobbi rajongóit és a házi befőzést még mind a mai napig előnyben részesítők táborát – nem igazán kezdünk semmit, legfeljebb ideig-óráig gyűjtögetjük.

Íme, három egyszerű tipp, hogyan menthetjük meg ezeket az öblösüvegeket az enyészettől, s hogyan csatornázhatjuk vissza a mindennapok körforgásába.

Az üvegeket internetes közösségi oldalalakon is felajánlhatjuk további használatra

1. Ajánld fel!

A házi befőzés, savanyítás fő szezonja nyár elejétől késő őszig tart. Ilyenkor sokan vannak azok, akik üvegeket keresnek; s ha máshogy nem juthatnak hozzá, kénytelen-kelletlen akár meg is vásárolják az új darabokat az üzletekben. Ők minden bizonnyal örülnek annak, ha ingyen juthatnak kisebb-nagyobb mennyiségben befőttesüvegekhez; próbáljuk tehát megcélozni őket! Internetes közösségi oldalakon vagy zárt csoportokban figyelemfelkeltő fotóval posztolva; hirdetőtáblára, folyosóra, kapura kiragasztott hirdetés segítségével ajánljuk fel a nálunk elfekvő felesleges darabokat további hasznosításra! Júniustól szeptember végéig van a legnagyobb kereslet az ilyen üvegek iránt – használjuk ki tehát a lehetőséget, amíg adott! Ha pedig épp az üveget keresők közé tartozunk, megtehetjük ugyanezt fordított üzemmódban: kérjünk, keressünk befőttesüveget a világháló vagy házi készítésű hirdetmények segítségével! Az internetes felajánlásokat és kéréseket könnyebb megtalálni, ha célirányosan használjuk hozzá például a #befőttesüveg hasteget.

2. Add le a piacon!

A piacokon mézet árusító kistermelők, befőtteket kínáló őstermelők között járva érdeklődjünk, átveszik-e tőlünk térítésmentesen az otthonról hozott üvegeinket. A legtöbb helyen örülnek az ilyen felajánlásoknak, hiszen egyébként pénzt adnának ki az új üvegek beszerzésére.

A felajánlott üvegeket sokszor a mézet árusító kistermelők is szívesen fogadják

3. Használd tárolásra!

A kiürült üvegek egy részét felhasználhatjuk saját magunk is. Ha nem befőzésre, hát tárolásra. Egyre több az egyedi formavilágú befőttesüveg, melyektől igazán kár megszabadulni. Szépen mutat bennük a fűszer, a száraztészta, a müzli, a gabonafélék, a teák, a gyógynövények és az ezekhez hasonló élelmiszerek. Tárolóként használva műanyag dobozok kiváltásához is kapóra jönnek; sőt, a hűtőbe tett ételmaradék is jól megfér bennük.

Keressük a lehetőségeket és az alternatvákat; tegyünk mi is a hulladékcsökkentésért! Az üvegek tartós, hosszútávon is jól használható tárolók; ne hagyjuk őket veszendőbe menni!

Vissza