Magazin

Virtuális tanösvényen is meríthetünk ötleteket a beporzók védelméhez

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet. A méhek napja kiváló lehetőséget teremt annak áttekintésére, hogy mit tehetünk védelmük érdekében, mind lokálisan, mind globálisan.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, amely a növekvő élelmiszerigényekkel egyre nagyobb terhet ró a mezőgazdaságra. A megnövekedett igények miatt egyre több területet vonnak intenzív művelés alá, az iparszerű mezőgazdaságban használatos műtrágyák és növényvédőszerek térhódítása pedig sok esetben fenyegetést jelent az élővilágra, és ezáltal a beporzó rovarokra is.

Pedig a legtöbb virágos növény megporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. Az Európában termesztett 264 haszonnövénynek például 84 százalékát porozzák be, emellett pedig több mint 4 000 olyan zöldségféle van, amit a méheknek köszönhetünk. Nélkülük tehát a termények beporzásának egyharmadát kellene kézi erővel vagy valamilyen modern technológia – például beporzó drón – alkalmazásával elvégezni.

Ahogyan arra az április 30-i Méhek napja is rávilágít, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a növényvédő szerek használatának csökkentése, a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.

De vajon melyik gazdálkodási forma esetén lehet a legnagyobb a beporzó közösségek diverzitása és egyedszáma? A természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdaság, a helyi körülményekre építő, ám a tápanyagok pótlásához szerves trágyát és ásványi anyagokat használó biogazdálkodás, vagy a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre építő konvencionális gazdaság esetén?

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán (SZIE MKK) végzett kutatásai során ezt a kérdést járta körül Mészáros Fanni Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök, akinek munkáját dr. Sárospataki Miklós, a SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék docense, valamint Szilágyi Alfréd, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója irányította. A Szentendrei-sziget három településén – egy tahitótfalui permakultúrás gazdaságban, egy szigetmonostori biogazdaságban és egy pócsmegyeri konvencionális családi gazdaságban – végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a legtöbb beporzót a permakultúrás művelésű terület vonzotta, míg a beporzók számára legkevésbé ideális körülményeket a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekkel művelt konvencionális gazdaság nyújtotta. A felmérés során fény derült arra is, hogy a dísznapraforgós, szegfűs, sóvirágos, levendulás és díszhagymás területek kiemelt táplálkozóhelyek voltak a beporzók számára, és ezúttal is bebizonyosodott, hogy a mézontófű néven ismert facélia szintén kedvelt növénynek számít a méhek körében. Az előzetes eredmények alapján a kutatók a későbbiekben még részletesebben vizsgálják majd a gazdálkodási rendszerek beporzókra gyakorolt hatásait, figyelembe véve a gazdák hozzáállását és egyéb más tényezőket is.

Egy kis odafigyeléssel ugyanakkor a lakosság is sokat tehet a beporzók védelméért, melyhez naprakész tanácsokkal szolgálhat a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán létrejött, mobilra optimalizált virtuális tanösvény is. Az erdőt, szántót, kaszálással kezelt gyepterületet és városi környezetet egyaránt érintő 1-2 órás útvonalon interaktív elemek és gyakorlati feladatok segítségével lehet elsajátítani néhány olyan praktikát, mint a darázsgarázs vagy a beporzóbarát kert létesítése.

Ha e tanácsokat megfogadva odafigyelünk arra, hogy a kertünket díszítő virágos növények között lehetőleg az egész szezon folyamán legyen legalább egy olyan, amelyik éppen virágzik, máris sokat tettünk a környéken élő beporzók védelméért. Vörös Zsuzsanna Flóra természetvédelmi mérnök, ötletgazda szerint a Premontrei Iskolaközponthoz is közel eső 8 állomás iskolai tanulmányok kiegészítéséhez is kiváló segédeszköz lehet, de kellemes időtöltést jelenthet a környék lakói számára is.

Aki saját méhészetet létesítene, továbbá mézet és egyéb méhészeti termékeket termelne, az idén utoljára induló Méhész OKJ képzés keretében juthat bővebb információkhoz.

 

Kép: Darázsgarázs a SZIE Gödöllői Botanikus Kertben (Fotó: Vörös Zsuzsanna)

Kapcsolódó cikkek
A lakosság méhecskehotelekkel is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!

A lakosság méhecskehotelekkel is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!

Segíts Te is a beporzóknak!
Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

A méhek és más beporzó rovarok száma drasztikusan csökken. Vajon mit teszünk majd az asztalunkra, ha nem lesz, aki a növényeket beporozza? Segíts Te is megóvni a méheket és társaikat!
8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

8 tavaszi teendő a természetközeli kertben

Csicseregnek a madarak? Süt a nap! Előbújtak az első tavaszi virágok? Lassan itt az ideje, hogy hozzáfogjuk a kerti munkákhoz! Mivel kezdjük? Segítünk átgondolni!
Kapcsolódó termékek
Papír virágcserép - ø12cmPapír virágcserép - ø12cm
készleten
29 Ft 29 Ft/1 db
kosárba
Rédei Kertdoktor vetőmag - facélia, mézontófűRédei Kertdoktor vetőmag - facélia, mézontófű
készleten
389 Ft 19,5 Ft/1 g
kosárba
Rédei Kertdoktor vetőmag - fehérhereRédei Kertdoktor vetőmag - fehérhere
készleten
389 Ft 19,5 Ft/1 g
kosárba