A talaj termékenységének megőrzése, a biológiai aktivitásának fenntartása,
a leromlott, erodált, ruderált talaj ok javítása, a termeléssei kivont makro- és
mikroelemek és különösen a talaj szervesanyagának, humusztartalmának
növelése az agrárium egyik legfontosabb feladata. Ez különösen érvényes az
ökogazdálkodásra, ahol tilos a szintetikusan előállított anyagok használata.
Az ökológiai gazdálkodás meghatározásánál általánossá vált, hogy az öko-
lógiai gazdálkodásban tilos a műtrágya használata. Ugyanakkor félreértésre
adhat okot, hogy az engedélyező hatóság olyan készítményeket is engedélyez
az ökológiai gazdálkodásban, melyeket a műtrágyák közé sorol. Ez a példa is
felhívja a figyelmet az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerlistákkal
kapcsolatos ellentmondásokra.
Kiadványunk elsősorban az ökológiai gazdálkodásban felhasználható,
fűrészport, fahamut tartalmazó szereket, készítményeket, technológiákat része-
síti előnyben. Ugyanakkor ismertetünk néhány olyan készítményt is, amely
még nem szerepel az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerlistákban -
vagy azért, mert összetétele alapján valóban tilos használni, vagy a nem egyér-
telmű hatósági besorolás miatt még nincs ott. Ezekből az ökogazdálkodásban
még nem engedélyezett készítményekből a tiltott szerek elhagyásával, viszony-
lag kis kutatás-fejlesztési munkával új készítmények lennének kifejleszthetők,
amelyek már megfelelnének az ökogazdálkodás előírásainak. A készítményeket
azért nem vettük ki a kötetből, hogy a kiadványt egyrészt hasznosítani tudják
a nem biogazdálkodók is, másrészt hogy bemutassuk a fűrészpor és a fahamu
széleskörű felhasználási lehetőségeit.
Az állatállomány csökkenésének arányában csökken a megtermelt szerves-
trágya mennyisége. Ennek pótlására egyre inkább felértékelődnek azon anya-
gok - így a komposztok, ásványi anyagok, kőporok (alginit, zeolit, perlit,
bentonit, karbonátos kőzetek stb.), ipari, élelmiszeripari melléktermékek -,
amelyek alkalmasak és engedélyezettek a talajok javítására. Ilyen anyagok a
faipari melléktermékek, a fűrészpor, a faforgács, a fakéreg és a fahamu is.
Ebben a munkában ezen anyagoknak a talajjavításban, a növényvédelem-
ben és a háztartásban történő használati lehetőségét és gyakorlatát tárgyal-
juk. Nem foglalkozunk ezen anyagok energetikai, brikettálási alkalmazásával.
(Ennek részletes tárgyalása megtalálható Bai Attila és szerzőtársai által írt "A
biomassza felhasználása" c. könyvben.)
A fatüzelés elterjedése, a környezettudatos gondolkodás erősödésének
köszönhetően újra felértékelődik a fűrészpor, fahamu, fahulladék mezőgazda-
sági és háztartásbeli felhasználása.
Megköszönöm Bódis Andrásnak és Albert Imrének, a romániai Bioterra
ökoszervezet vezetőinek, hogy felhívták a figyelmemet ezen anyagok feldol-
gozására. Ennek eredményeként született még 2006-ban, Kolozsváron, a
Bioterra kiadásában megjelent, Solti G. - Rusu T. - Nagy M. - Albert 1. (2006):
Utilizarea rumegusuluí si a deseurilor lemnoase pentru compostare (A fűrész-
por és fahulladék komposztálása). - Editura Risoprint, Cluj- Napoca kiadvány.
Hét évnek kellett eltelnie, hogy a téma magyar feldolgozása is megjelen-
jen. Köszönet a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy támogatta a Biogazda
füzetek jelen példányának megjelenését.
A fűrészpor és a fahamu felhasználására vonatkozó kutatómunkában az
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai vettek részt.
Köszönöm Rozovits Ferencnek, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértő-
jének, hogyakéziratot megjelenés előtt lektorálta; és értékes, hasznos taná-
csaival elősegítette, hogy szakmailag teljesebb anyag születhessen. Köszönöm
Mihalec Hedvignek, a korábbi Biogazda füzetek tördelőszerkesztőjének is a
gondos és szép munkáját. Külön megköszönöm dr. Tóth Csab ának, hogy érté-
kes dokumentumokkal, irodalmi hivatkozásokkal segítette a kézirat összeállí-
tását. Köszönöm szerző társam nak, Ziegler Gábornak a kiadvány elkészítésé-
ben nyújtott rengeteg segítségét és alkotó munkáját.
Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a Kedves Olvasónak a szíves érdek-
lődést.
Piliscsaba, 2014. január - Boldogasszony hava
Dr. Solti Gábor
Tartalom:
Bevezetés
A talaj termékenységének fenntartása az ökológiai gazdálkodásban
A talajtermékenység jelentősége az ökogazdálkodásban
Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készitmények; szerek
Erdészeti helyzet, faállomány
Az Európai Unió erdőterülete, faállománya
A Kárpát-medence erdőterülete,faállománya
Magyarország erdőterülete, faállománya
Faipari hulladékok felhasználása az ökogazdálkodásban
Faforgács, fakéreg, faapríték
Termesztésben használható, [fűrészport, fahamut, fahulladékot tartalmazó
készítmények (2012)
Faipari hulladékok komposztálása
A szakszerű komposztálás feltételei
Faforgács, fakéreg stb. (fahulladék)
Leírás
Faipari hulladéktartalmú talajjavító készítmények
Fűrészpor és fahamu
Fűrészpor
Leírás
A fűrészpor mezőgazdasági felhasználása
A fűrészpor háztartási felhasználása
Fűrészport tartalmazó termésnövelő anyagok (2012)
Hamu
Vulkáni hamu
Állati csontok hamuja
Növényi hamu
Olajos maghéjak hamuja
Fahamu
Fahamut tartalmazó készítmények
Záró gondolatok
Irodalomjegyzék
