Magazin

A fa értékeiről

Feszített tempót diktáló világunkban vajmi kevesen állnak meg egy-egy fa előtt, hogy elmélázzanak kicsit s megcsodálják. Pedig lenne mit. Ágas-bogas koronájukkal, tarka köntösükkel és utánozhatatlan formavilágukkal szemet-lelket gyönyörködtetnek. S mintha mindez nem lenne elég, hatalmas részt vállalnak fel a természet körforgásának örök munkájában.

Napjainkban a világ lakosságának nagyjából fele bőszen terjeszkedő városokban él; ez az arány az erősen iparosodott országokban akár a 75%-ot is meghaladja. Ebben a különleges - természettől eltávolodott - élettérben a környezeti ártalmak többsége összesűrűsödve jelenik meg, s hat negatívan az ott élőkre.

A városlakók környezet- és életminőségének javítását leginkább a zöldfelületek minél nagyobb arányban való kialakítása segíti. Ez jelentősebb léptékben nyilván városvezetési, befektetői oldalról várható el parkok, fasorok, zöldtetők létrehozásával, megújításával; de „sok kicsi sokra megy” alapon igenis számít az egyéni kezdeményezés is, azaz egy-két fa elültetése kertben, telken, társasház udvarán vagy épp egy bérház előtti utcafronton.

A fák azok az élőlények, melyekre meglehetősen nagy szerep hárul a levegőt szennyező anyagok lekötésében. Napjainkban - elsősorban az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó szén-dioxid koncentráció csökkentésének szempontjából véve - ez egyre nagyobb jelentőséggel bír. A szilárd részecskék, mint például a nehézfémekkel telített szálló por, a pernye vagy a korom, megtapadnak a leveleken, amiket időről-időre megtisztít a csapadék formájában érkező égi áldás. Nélkülözhetetlen körfolyamat ez a levegő felfrissítésének, „újratermelésének” oldaláról tekintve.
 
Tény, hogy egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonnányi szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Nem nehéz hát kitalálni, miért is olyan fontos a fák, s velük a parkok, fasorok, zöld területek gondozása, telepítése, megóvása; főként egy nagyváros kellős közepén, ipartelep környékén vagy éppen nagy forgalmú autóutak mentén.
 
 
 
 A városi fák, fasorok jelentős mértékben csökkenthetik a nyári kánikulák  melegérzetét
 
 
A fák - fasorok, erdősávok - egy másik igen üdvös, ám legtöbbször figyelmen kívül hagyott tulajdonsága, a zaj elleni védelem képessége. Márpedig ez a találóan zajszennyezésnek elkeresztelt, kivédhetetlen civilizációs ártalom többé-kevésbé minden városlakó életét megkeseríti. A járművek monoton dübörgését és a város sosem szűnő zaját leginkább a növények tudják kivédeni. Műszeres vizsgálatok igazolják, hogy egy háromszintes növényfal - pázsit, cserjék, fák - jobban véd a zajtól, mint egy téglából, betonból emelt fal. E sajátosság magyarázata, hogy a levelek közti levegőréteg maga is szigetel, a levelek ellenállása pedig hangtompítóként működik. Ehhez adódik még hozzá a levelek zizegése, ami bizonyos mértékig képes elfedni a hangokat, ezzel is csökkentve a zaj szintjét.

A fák árnyékukkal és párolgásukkal is pozitívan hatnak környezetükre. A forró nyári napokon lehűtik a levegőt, ami nehezebb a házak között felmelegedett levegőnél, így azzal kicserélődik, átszellőztetve ezzel a várost. Számítások szerint egy lombköbméter asszimilációs felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban, ennyivel javítva a környező mikroklímát. Ha pedig ezeket az élőlényeket oxigéntermelés és széndioxid feldolgozás oldaláról vesszük górcső alá, ismét kileng a mérleg nyelve a pozitív oldal felé. Szakvéleményekből tudjuk, hogy egy lombköbméter asszimiláló felület egy évben, a vegetációs időszakban 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel (1 lombköbméter átlag 4 m2 asszimiláló felületnek felel meg).
 
 
 Nemcsak az ültetés, a rendszeres és folyamatos gondozás is fontos!
 

S mindez csak néhány példa arra, mekkora természeti, környezeti, egészségvédelmi értéket képvisel a fa mind az ember, mind az ökoszisztéma egészének szemszögéből nézve. Óvják a talajt, hatással vannak a vízháztartásra és a víz körforgására, összetett és színes élőhelyet jelentenek, segítve a biológiai sokféleség megóvását… a sor tetszés szerint folytatható.

Ha szeretnénk hozzátenni valamit a nagy rendszerhez, és a jó oldalon harcba szállni az igencsak megviseltnek mondható környezeti állapot és szűkebb-tágabb életterünk javulásáért, ültessünk minél több fát, s gondozzuk rrendszeresen a már elültetetteket. Ültetéskor igyekezzünk őshonos és várostűrő (mezei juhar, korai juhar, magas vagy virágos kőris, lisztes-, barkóca- vagy madárberkenye, kislevelű vagy épp nagylevelű hárs) fajtát választani. Egyet, kettőt, ide vagy oda… csak fogjuk az ásót és induljunk el. Még ma.


Az összeállítást Radó Dezső „A növényzet szerepe a környezetvédelemben” c. könyve alapján készítette Lugosi Bea
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

Mit tehetsz a méhek és pillangók védelmében?

A méhek és más beporzó rovarok száma drasztikusan csökken. Vajon mit teszünk majd az asztalunkra, ha nem lesz, aki a növényeket beporozza? Segíts Te is megóvni a méheket és társaikat!
Világfák - faültetés a jövőért

Világfák - faültetés a jövőért

Az elsősorban helyi közösségeket és fiatalokat megszólító Világfák kampányban idén országszerte több mint ötezren ültettek fát. A kezdeményezés nemcsak szemléletet formál, de a következő generációk számára is maradandó üzenetet hagy. A remélhetőleg matuzsálemmé cseperedő csemetéket és a közösség erejének jövőbe mutató jó példáját.
Faültetési tippek

Faültetési tippek

A tavasz és az ősz a fák és bokrok telepítésének elsődleges időszaka. Ilyenkor érdemes előre tervezni és néhány csemetét, cserjét elültetni, hiszen az egyre forróbb nyarak idején nagy szükségünk van az árnyat adó zöldre. Praktikus tippek és tanácsok az ültetéshez.
Kik irtják még ma is az esőerdőt?

Kik irtják még ma is az esőerdőt?

Körülbelül egy évvel ezelőtt több millió hektár élettel teli trópusi esőerdő és tőzegmocsár égett le Indonéziában, köztük az orángutánok utolsó élőhelyeinek nagy része. Vajon mit tesznek a nagyvállalatok, hogy ne folytatódjon ez az őrület?
50 millió fát ültettek el Indiában egy nap alatt

50 millió fát ültettek el Indiában egy nap alatt

Különleges rekordot céloztak meg Indiában. Az északi országrészen fekvő Uttar Prades állam lakói mindössze 24 óra alatt majdnem 50 millió facsemetét ültettek el. A környezetvédelmi világrekord kísérlet legfőbb célja a figyelemfelhívás és a globális éghajlatváltozás káros hatásainak visszaszorítása.
Örökerdő

Örökerdő

A Pilisi Parkerdő Zrt. területén fokozatosan állnak át az örökerdő-gazdálkodásra. A jelenlegi 5000 hektár után a jövő évtől újabb 3600 hektárral bővül a program.
FSC logós termékekkel az erdők védelmében?

FSC logós termékekkel az erdők védelmében?

Egyre több terméken olvashatjuk ezt a három betűt, ami arra utal, hogy felelősen döntöttünk az erdők szempontjából. Azonban fontos tájékozódnunk, hiszen nem minden FSC minősítés jelent ugyanolyan védelmet!
Kapcsolódó termékek
Pigna Nature Flowers újrapapír füzetPigna Nature Flowers újrapapír füzet
készleten
249 Ft 249 Ft/db
kosárba
Egy velünk élő világ: az erdőEgy velünk élő világ: az erdő
készleten
390 Ft 390 Ft/db
kosárba
Old Blue Kertész kesztyű, újrahasznosított farmerbőlOld Blue Kertész kesztyű, újrahasznosított farmerből
készleten
790 Ft 790 Ft/db
kosárba
Mimó és Csipek a városbanMimó és Csipek a városban
készleten
1 950 Ft 1 950 Ft/db
kosárba
- 21Fenntartható fejlesztés - Várostervezési útmutatóFenntartható fejlesztés - Várostervezési útmutató
készleten
3 400 Ft2 690 Ft 2 690 Ft/db
kosárba