Magazin

Faültetési tippek

A tavasz és az ősz a fák és bokrok telepítésének elsődleges időszaka. Ilyenkor érdemes előre tervezni és néhány csemetét, cserjét elültetni, hiszen az egyre forróbb nyarak idején nagy szükségünk van az árnyat adó zöldre. Praktikus tippek és tanácsok az ültetéshez.

A fás szárú növények sokat javíthatnak a városaink, kertjeink mikroklímáján, elviselhetőbbé téve a kánikulák időszakát. Nyilvánvaló környezeti hasznukon túl a fás szárú növények egyre fontosabb védelmi vonalat jelentenek az elkövetkező időszakban, mikor az éghajlatváltozással járó kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – azaz adaptáció – alapvető kérdéssé válik a világ számos részén. Ha elhatároztuk magunkat és idén fát ültetnénk kertünkbe vagy akár közterületre, néhány praktikus dologra érdemes odafigyelnünk.

 

 

 

 

 

Arányos tér

Ültetés előtt mindig mérjük fel, hogy a kiválasztott fafajta „nagykorában” is elfér-e a kiszemelt ültetési helyen. Ha ezt elmulasztjuk, s a fának a későbbiek során nem áll rendelkezésére elegendő tér a fejlődéshez, akkor előbb utóbb megsínyli a körülményeket, s végül ki kell vágni. Járjunk tehát utána, hogy a kiválasztott fajta mekkorára nő, s mekkora a várható lombkorona mérete, majd mindehhez igazodva válasszunk fafajtát vagy ültetési helyszínt. Szűk helyekre ideálisak az oszlopos vagy kis növésű példányok; ha elegendő hely áll rendelkezésre, akkor viszont tojásdad vagy nyílt koronájú fák is ültethetők.

Ültetési távolság

Különálló fák egymástól való ültetési távolsága 5-8 m, sorfa alakításánál 4-5 m, de ez leginkább a fajta kifejlett méretétől függ. Mivel a legtöbb fafajta lombozata igen nagyra nő, legyünk nagyon körültekintőek a távolság megválasztásánál! Kérjünk tanácsot kertészetben, s járjunk nyitott szemmel a városban: s mérjük fel, hogy a kifejlett, szép térállású fák milyen távolságra lehetnek épületektől, kerítésektől, egymástól.

Felsővezetékek

Ha olyan utcaszakaszon szeretnénk fát telepíteni, ahol – az ültetésre kiszemelt terület felett - villanyvezeték húzódik, mindenképpen kis növésű, kis lombkoronájú fajtát válasszunk, amelyik kifejlett korában sem éri el a légkábeleket. Így elkerülhető, hogy a helyi áramszolgáltató gallyazáskor esetleg szakszerűtlen vagy drasztikus módon visszavágja, megcsonkítsa a fát. Ilyen helyekre jó megoldást jelent valamelyik gömbfa-fajta, mint például a gömb juhar vagy gömb kőris. (A gömbfák 1,5-2 m-es törzsmagasságban oltott lombhullató díszfák, melyek max. 5-6 méter magasra nőnek).

Várostűrő fajták

A városokban élő fás szárú növények számos negatív környezeti hatásnak vannak kitéve, melyek erősen befolyásolják növényeink egészségi állapotát és élettartamát. A lebetonozott környezet kevesebb esővizet enged beszivárogni a talajba (a csapadék nagy hányada csatornákba kerül, azaz el sem jut a növényzetig), ráadásul az aszfaltozott, kővel burkolt felületek jóval melegebb mikroklímát eredményeznek, mint egy zöldfelület. A forróság és a burkolt felszínről érkező hőhatás miatt a növények fokozottabban párologtatnak, ráadásul a városi beépítettségből eredően a talajvíz métereket süllyedhet, lehetetlenné téve a vízfelvételét. A közlekedésből eredő légszennyező gázok, a téli útsózás, a tömör talajban jelentkező levegőtlenség (oxigénhiány) szintén káros hatással vannak a növényzetre. Ha tehát a városban szeretnénk fát ültetni – főként a belső kerületekben – akkor elsősorban a fenti környezeti hatásokat jobban elviselő, szárazság- és várostűrő fajok közül válasszunk. Ilyen például a korai juhar, hárs, ostorfa, galagonya, kőris, mezei juhar, páfrányfenyő, juharlevelű platán.

 

 

Ültetőgödör

Fák ültetőgödre általában 80x80x80 cm méretű. A kiásott földet mozgassuk át, hogy porhanyós legyen. Tegyünk vissza az aljába egy kevés laza földet és keverjünk hozzá némi komposztot, hogy a növény gyökerei tovább fejlődhessenek a feljavított talajban. A föld egy részét terítsük el a gyökérlabda körül, majd 1-2 vödör vízzel öntözzük meg, míg iszapos nem lesz. Az iszapolás azért fontos, mert így minden gyökér-ágacskához odamossa a víz a talajt. A fa törzse körül alakítsunk ki tányért is, hogy a későbbi locsolás, esőzések során minél több víz szivároghasson be a fa gyökereihez. A földlabdáról a csomagolást még akkor is le kell venni, ha az komposztálható  (pl. jutazsák), mert nem engedi a gyökérzetet fejlődni. Feltétlenül be kell tartani az ültetési magasságot is: a fa ültetési mélysége a faiskolai magasságával egyezzen meg, azaz a gyökérnyakban található szemzés helye néhány centivel a talajszint fölött legyen. Ha ennél mélyebbre kerül, az a fa kipusztulását eredményezheti.

Öntözés

Ne feledkezzünk meg a gondozásról: ültetés után a facsemete rendszeres öntözést kíván legalább az első két évben, főként a hosszú forró nyarak alkalmával!

Tájolás

Ha lakó vagy középület közelébe ültetünk fát, érdemes a tájolást is figyelembe venni. A déli oldalra lombhullató fajtákat ajánlatos telepíteni, mert ezek nyáron – lombtömegükkel – természetes árnyékolóként megóvják a házat az erős napsugárzás hőhatásától; míg lombhullás után, ősztől tavaszig kopasz ágaik áteresztik a napsugarakat, „rásegítve” ezzel az épület fűtésére. Az északi oldalra ezzel szemben célszerű örökzöldet - pl. fenyő - ültetni, ami koronájával egész évben óvja a falakat a széltől és a hűvöstől.

Remélhetőleg egyre több városban és településen, egyre több helyen lesznek árnyas fasorok, ligetes területek; de ehhez mi magunk is hozzájárulhatunk egy-egy fa elültetésével.

 

Lugosi Bea

Kapcsolódó cikkek
Világfák - faültetés a jövőért

Világfák - faültetés a jövőért

Az elsősorban helyi közösségeket és fiatalokat megszólító Világfák kampányban idén országszerte több mint ötezren ültettek fát. A kezdeményezés nemcsak szemléletet formál, de a következő generációk számára is maradandó üzenetet hagy. A remélhetőleg matuzsálemmé cseperedő csemetéket és a közösség erejének jövőbe mutató jó példáját.

Madarak és Fák Napja Országos Verseny

A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány a 2015/2016. tanévre meghirdeti a Madarak és Fák Napja Országos Versenyt, melyre 10-14 éves (5-8. osztályos) tanulókból álló háromfős csapatok jelentkezhetnek március 1-ig.
Inkább egy fát hagynék magam után, mint egy sírkövet

Inkább egy fát hagynék magam után, mint egy sírkövet

"Mit választasz: kukacok, vagy mókusok lakmározzanak a testedből halálod után?" - ezt a kérdést teszi fel a Bios Urn a csapata. A spanyol estudimoline design stúdió terméke egy olyan temetkezési módot kínál, amely lehetővé teszi, hogy hamvaink egy fává alakuljanak át.

„Ültess fát kerületünknek” pályázat

A főváros XVIII. kerületének Önkormányzata pályázatot hirdet, hogy a helyi lakosokkal szebbé, zöldebbé tegyék környezetüket. 2013. október 4-ig pályázatot nyújthatnak be az önkormányzathoz azok a lakosok, akinek az ingatlana előtt nincs, vagy kevés a fa.

12 döntõse van az idei Év Fája versenynek

A 92 nevezõbõl 12 fát juttatott tovább a vetélkedõt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsûrije. Ezek vehetnek részt a nyilvános döntõben, melyben a közönség szavazatai alapján dõl el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet.
Génbankok, tájfajta-gyûjtemények

Génbankok, tájfajta-gyûjtemények

A biológiai sokféleség csökkenése a növénytermesztésben is megmutatkozik. A nagyüzemi megoldások és a génmódosítás korában egyre inkább háttérbe szorul a jól bevált, ellenálló tájfajták termesztése; pedig ezek fontos elemei a természetközeli gazdálkodásnak. Megmentésükre új civil kezdeményezés indult.
Kapcsolódó termékek