Magazin

A jólét a legnagyobb környezetszennyező

Az, hogy valaki mennyire él környezetbarát módon, elsősorban nem a hozzáállásán múlik, hanem az anyagi lehetőségein. Gondoltad volna, hogy a világon a negyedik legnagyobb ökológiai lábnyoma a zöld Dániának van? Takarékosan élni pedig rendkívül felelős gondolkodásra vall.

Minél nagyobb jólétben és biztonságban él valaki, annál több ideje, energiája, és főleg pénze marad arra, hogy ne csak a mindennapokhoz elengedhetetlenül szükséges dolgokra figyeljen, hanem arra is, hogy a döntései milyen hatással vannak a környezetre. Tetszetős és logikus elgondolás ez, csak az a baj vele, hogy sajnos nem igaz.

A tények ugyanis azt mutatják, hogy minél nagyobb jólétben él valaki, fájdalom, annál környezetszennyezőbben teszi. Még akkor is, ha nagyon-nagyon odafigyel arra, hogy hogyan él, mit vásárol, és hogyan szabadul meg a hulladékától.

Nagyon egyértelmű példa erre Dániáé.

Dánia a fejekben a zöld paradicsomként él, ahol autó helyett mindenki biciklivel jár, ha esik, ha fúj. Márpedig esik is, fúj is, az energia nagy részét így az abszolút tiszta szélerőművekből tudják nyerni, sőt, vannak hónapok, amikor többet termelnek, mint az ország fogyasztása, így még eladásra is jut. Szelektíven gyűjtik a hulladékot, a palackok visszaválthatók, az élelmiszerpazarlást számos új ötlettel és megoldással próbálják lecsökkenteni. Ilyen világot képzel magának minden környezetvédő.

Csakhogy, mindezek ellenére Dánia ökológiai lábnyoma a negyedik legnagyobb a világon, minden egyes dán nagyjából öt és félszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi egyébként egy emberre jutna a Földön, ha igazságosan elosztanánk. Az északi szigetországnál csak a világ kőolaj nagyhatalmainak, Kuvaitnak, Katarnak és az Egyesült Arab Emírségeknek nagyobb az ökológiai lábnyoma.

Ezzel szemben a földi erőforrásokból a legkevesebbet felélő Banglades, Szomália és Afganisztán nagyjából századannyiból is kijön, mint a lista elején állók, vagyis ezek a szegény országok élnek leginkább környezetkímélő módon. Pedig ők biztosan nem tudják megvenni a napelemet, és a szelektív hulladékgyűjtés rendszere sem valószínű, hogy olyan flottul működne az országukban.

De hogy lehet ez?

 

 Szélerőmű Dánia partjainál

 

A JÓLÉT ÁRA

Az egyik magyarázat erre a dániai húsfogyasztás lehet, ami eléri fejenként az évi 100 kilogrammot is. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős százalékáért pedig az állattartás okolható. Ez azonban, mindent egybevetve, csak egy kisebb részét teszi ki az ország nagyra nőtt ökológiai lábnyomának.

A legnagyobb különbség a lista elején, és végén álló országok között az energiafelhasználásban van. Nem nehéz belátni: minél tehetősebb valaki, annál nagyobb ingatlanban, és annál kényelmesebben él. Fűteni, hűteni pedig sokkal energiaigényesebb egy nagy házat, medencét, télikertet, mint mondjuk, egy egy szobás garzont, vagy kis házikót.

A városi életmód is jelentős környezetterheléssel jár. A nagy népsűrűség, az itt élő embereket ellátó termékek mozgatása, az infrastruktúra, a városi életmódra jellemző fogyasztási szokások miatt egy-egy nagyváros ökológiai lábnyoma több tízszer is nagyobb, mint amennyi az általa elfoglalt terület biokapacitása – vagyis, amennyi szennyezést el tudnának nyelni ezek a területek.

A másik, jóléti életmóddal járó, nagy környezetszennyező pedig az utazás. Hiába közlekedik ugyanis valaki egész évben biciklivel, ha évente négyszer felpakolja a családot a repülőre, és elutazik a világ másik végébe élményt gyűjteni. A turizmusból egyébként már most látszik, hogy nagy bajok lesznek még, nemcsak a meredeken növekedő légi (és persze közúti) forgalom károsanyag-kibocsátása miatt, hanem a turisztikai célpontok, és az ott élők tűrőképessége miatt is.

A pezsgő idegenforgalom ugyanis óhatatlanul együtt jár az ökológiai rombolással, szeméthegyekkel, letaposással, zajártalommal is. Márpedig nem úgy néz ki, hogy egyhamar belátóak lennének az emberek, és lemondanának, például, a Plitvicei-tavak, vagy a Machu Picchu látványáról – ha egyébként megengedhetik maguknak.

Hogy mi ennek a felismerésnek a helyben alkalmazható haszna? Legfeljebb annyi, hogy aki takarékosan él, az nemcsak a pénztárcáját, hanem a környezetet is kíméli. Ez pedig azt is jelenti, hogy a környezetbarát életmód nem egy drága dolog, hanem éppen ellenkezőleg, hiszen azok tudnak a legkisebb ökológiai lábnyommal élni, akiknek a legkevesebből kell kijönniük.

A legegyszerűbb megoldás pedig a nagyanyáink intelme szerint élni: ha van pénzed, nem muszáj rögtön elkölteni, félre is lehet tenni, mondjuk, a gyerek taníttatására.

Belső Olga / Recity magazin

Kapcsolódó cikkek
Venni vagy nem venni? Ez itt a kérdés...

Venni vagy nem venni? Ez itt a kérdés...

Avagy mi köze a környezetvédelemnek a Fekete Péntekhez?
A feleslegessé vált ruhák új élete – mit tegyünk a gardróbürítés után?

A feleslegessé vált ruhák új élete – mit tegyünk a gardróbürítés után?

Mit kezdjünk a feleslegessé vált darabokkal? Íme három lehetőség!
Hova kerüljön a használt ruha? – Az adománybolt mint opció

Hova kerüljön a használt ruha? – Az adománybolt mint opció

Ugye Te sem dobod a feleslegessé vált ruhákat a kukába? Ez is környezetvédelem, hiszen így kevesebb lesz a hulladék!
Sulizsák - „A használt ruhákért az iskola pénzt, a gyerekek programot kapnak”

Sulizsák - „A használt ruhákért az iskola pénzt, a gyerekek programot kapnak”

Mit kezdhetünk feleslegessé vált ruhadarabjainkkal? És mi köze ehhez a környezeti nevelésnek?
Műanyagok nélkül egy hónapig – neked is menne?

Műanyagok nélkül egy hónapig – neked is menne?

Szerinted is probléma, hogy mennyi szemetet termelünk? Hallottál a tengerekben úszó szemétszigetekről? Úgy véled, hogy egyszer használatos tárgyakat készíteni véges energiaforrásból pazarlás? Akkor idén csatlakozz Te is a "Műanyagmentes Július" kampányhoz!
Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk el felesleges dolgainkat!

Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk el felesleges dolgainkat!

Az elhasznált, megunt holmik újrafelhasználásával sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen a hétköznapok során. Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk oda a felesleges dolgainkat! Az ilyen tudatos cselekedetekkel hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez.
Kevesebb műanyag - zöldebb háztartás

Kevesebb műanyag - zöldebb háztartás

Korunk egyik leggyakrabban és legsokoldalúbban használt anyaga a műanyag. Praktikus volta miatt régóta jelen van életünk számos területén; ám sok esetben inkább kényelmi okokból választjuk, nem pedig azért, mert nincs megfelelő - s egyben környezetkímélőbb - alternatívája.
Húsatlasz

Húsatlasz

Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre. A “Húsatlasz” címmel megjelent látványos kiadvány szemléletesen mutatja be, milyen hatással van bolygónkra a túlzott fogyasztás és az intenzív hústermelés.
Hatalmas siker az Ajándékdoboz

Hatalmas siker az Ajándékdoboz

Két hét alatt Budapest legélénkebb közösségi helyévé nőtte ki magát az első magyar Ajándékdoboz. A kis faház éjjel-nappal nyitva áll, senki nem őrzi, mégis működik.
Önkéntes egyszerűség

Önkéntes egyszerűség

Az önkéntes egyszerűség - vagy tudatosan egyszerű életmód - legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Ez nem aszkétizmust vagy szegénységet jelent, hanem tudatos, aktív döntést arról, hogy mi és mennyi „elegendő” számunkra.
Önkéntes, kreatív egyszerűség - életmódváltás

Önkéntes, kreatív egyszerűség - életmódváltás

Ezt az írást egy levelezőlistán osztotta meg egy hölgy, kicsit hosszú olvasmány, de mivel kiváló példa és nagyszerű útmutatás azok számára, akik hasonlóképp gondolkodnak már most, vagy azt tervezik, hogy hasonló módon szeretnének szabadon és tudatosan élni.
Használt? Használd!

Használt? Használd!

Tavalyelõtti szoknya, porosodó DVD gyûjtemény, rekesznyi befõttesüveg, javításra váró kenyérsütõ, kinõtt gyerekruha, garázsban rozsdásodó kerékpár, soha ki nem nyitott könyv. Egyetlen - ám elég markáns - közös vonásuk, hogy évek óta nem használjuk egyiket sem. Akkor hát miért nem adjuk tovább õket? Ez a „zöld” megoldás bolygónknak is hasznára válik.
Kapcsolódó termékek
Jólét gazdasági növekedés nélkül - A nemnövekedés feléJólét gazdasági növekedés nélkül - A nemnövekedés felé
készleten
1 000 Ft 1 000 Ft/db
kosárba
Bio vetőmag - Bazsalikom - GenoveseBio vetőmag - Bazsalikom - Genovese
készleten
1 090 Ft 1 090 Ft/db
kosárba
- 23Thomas Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyveThomas Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyve
készleten
2 980 Ft2 290 Ft 2 290 Ft/db
kosárba
Serge Latouche: A nemnövekedés diszkrét bájaSerge Latouche: A nemnövekedés diszkrét bája
készleten
2 390 Ft 2 390 Ft/db
kosárba
NépszerűEcoizm Víztakarékos zuhanyfejEcoizm Víztakarékos zuhanyfej
készleten
2 990 Ft 2 990 Ft/db
kosárba
ECOlunchbox Kis fém ételhordó dobozkaECOlunchbox Kis fém ételhordó dobozka
készleten
2 999 Ft 2 999 Ft/db
kosárba