Magazin

Bambusztextil: környezetbarát vagy zöldrefestés?

A bambusz számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami miatt könnyen aggatható rá a környezetbarát címke. Azonban nem mindegy, hogy hol, hogyan termelték, és miként dolgozták fel. Semmiképp ne higgy azonnal a 100% bambusz feliratoknak!

A bambusz előnyös tulajdonságai és az aggályok

A bambusz egy rendkívül gyorsan és magasra növő fűféle, ami ellenáll a kártevőknek, és segíti a talaj regenerálódását. Magról ültetve 3-4 év alatt már le is aratható, és nem kell újraültetni, mert visszanő a kivágott tőről. Nem igényel műtrágyázást, vagy kémiai növényvédőszereket. Ha csak ezt a részét nézzük a történetnek, akkor valóban nagy előnyei vannak a nem bio pamuttal szemben, ami intenzív művelést igényel, így nagy mennyiségű növényvédőszert, és műtrágyát használnak a termesztésekor.

Csak éppen az a baj, hogy attól még, hogy a bambusz nem igényli, nem jelenti azt, hogy sosem használnak hozzá kémiai szereket a hozam növelése érdekében.  A legnagyobb bambusztermelő ország Kína, ahol a kereslet rohamos növekedésével egyre több gazdálkodó kezdett el monokultúrában termelni, így a növényvédőszereket is kevésbé lehet elkerülni. Arra is van példa, hogy műtrágyákat használnak, hogy növeljék a hozamokat. Semmi nem akadályozza meg őket ebben, ugyanis nincsenek erre vonatkozó környezetvédelmi előírások.

A 70-es évek óta állami támogatás ösztönözi a bambusztermelést Kínában. 1998-ban pedig az erdőirtások hatására bekövetkezett hatalmas áradások miatt Délnyugat-Kína nagy területein megtiltották a fakitermelést, csakhogy a bambuszra nem vonatkozott a törvény.  Így aztán a fakitermelésről áttértek a bambusz vágására, és egyre több lett az intenzív monokultúrás ültetvény.  A Kínában kivágott bambusz mennyisége az 1990-es 260 millió tonnáról 1,2 milliárd tonnára nőtt 2005-re, 2009-ben hivatalos kínai erdészeti adatok szerint 5,38 millió hektáron termesztettek bambuszt, aminek nagy része ültetvény. Annak ellenére, hogy a bambusz egy nagy fajtadiverzitással rendelkező növény, mégis egyetlen fajta, a Moso bambusz adja a kínai bambusztermelés 80%-át.

A monokultúrás erdők a biodiverzitás csökkenéséhez, és az ökoszisztéma szolgáltatások elvesztéséhez vezetnek. A helyiek mégis ezt látják jól jövedelmezőnek, hiszen a kereslet nagy, és az állam is támogatja őket. A természetes bambuszerdők sorsa bizonytalanná vált, és a kínai kultúra ikonikus szimbóluma lassan ennek a csendes ökológiai összeomlásnak jelképévé válik.

Bambuszból készült anyagok

A bambusz, mint nyersanyag, tehát ezeket az aggályokat veti fel, de mi a helyzet a belőle készült ruhákkal, törlőkendőkkel? Ezekkel kapcsolatban azt kell szem előtt tartani, hogy mennyi átalakítás és vegyszer használata kellett a ruha előállításához. A bambuszt többféleképpen lehet feldolgozni és ezek ökológiai hatása igen különböző.

A mechanikus feldolgozás a vászonhoz hasonlatos, keményebb, könnyen gyűrődő, természetes anyagot eredményez. A folyamat viszonylag környezetbarátnak tekinthető: péppé zúzzák a fás részeket, és természetes enzimekkel bontják le, majd fésülik, és fonállá sodorják. Ez gyakorlatilag a lenvászon vagy a kendervászon készítésének eljárásával azonos, éppen ezért néha bambuszvászonnak hívják. Mivel az eljárás nagyon munkaintenzív, drága, és keménysége miatt az anyagra kisebb a kereslet, viszonylag kevés bambuszt dolgoznak fel ilyen módon.

A világpiacon többségben lévő pihe-puha bambusz anyagokat kémiai eljárással készítik. A kémiai úton feldolgozott bambuszból regenerált cellulózrost, azaz műselyem készül. A műselyem egy ember alkotta rost, a szintetikus és a természetes anyagok határán mozog. Számos cellulóztartalmú növényből elő lehet állítani, például fából vagy bambuszból is. A bambusz jó tulajdonságai a kémiai feldolgozás során elvesznek, a végeredmény pedig ugyanaz a műselyem, függetlenül attól, hogy fából, pamutból, vagy bambuszból készült.

A műselyem leggyakrabban viszkóz-eljárással készül, amihez sok vegyi anyagot használnak fel. Először is erős oldószerekben, nátrium-hidroxidban és szén-diszulfidban főzik ki az alapanyagot (legyen az fa, pamut vagy éppen bambusz), majd több fázisban fehérítik, végül pedig kénsavval kezelik. A nátrium-hidroxid, a szén-diszulfid és a kénsav is komoly egészségügyi problémákat tud okozni, és a ruhaipari munkakörülmények sajnos nem éppen arról híresek, hogy megfelelő védőfelszerelésekkel és egyéb intézkedésekkel védenék a munkások egészségét. Ennek meg is van az eredménye: a karbon diszulfid például idegrendszeri problémákat okozott műselyemgyártó munkásoknak. A nagymennyiségű mérgező szennyvíz keletkezése, és a munkások egészségügyi kockázatai miatt a műselyemgyártás nem tekinthető környezetbarát, fenntartható folyamatnak. A viszkózeljárás végén az oldószerek nagyjából 50%-át forgatják vissza, másik felük pedig a szennyvízen és a légszennyezésen keresztül távozik a természetbe.

Egyes gyártók elkezdtek azzal foglalkozni, hogyan lehetne mégis fenntarthatóbban készíteni a műselymet. Kifejlesztették a lyocell-eljárást, és az így készült anyagot a levédett Tencel márkanéven árusítják. Gyengébb szereket használnak a feldolgozáshoz: N-metil-morfolin-N-oxidot, hidrogén peroxidot, és valamilyen alkoholt (metanolt vagy etanolt). Ez sokkal egészségesebb és környezetbarátabb, főleg, mivel a használt kémiai anyagok 99,5%-át zárt körfolyamatban használják: vagyis használat után felfogják, és újra felhasználják. A levegőbe és a szennyvízbe csak nyomokban kimutatható mennyiség kerül ki. Jelenleg elsősorban fából, főleg eukaliptuszból készítik a Tencel termékeket, de a bambusz is megfelelő alapanyag lenne hozzá.

Hamis marketing

Tovább fokozza a problémát, hogy a bambusz termékeket gyártó és árusító cégek meglehetősen félrevezető dolgokat állítanak. Az egyesült államokbeli Federal Trade Comission először 2009-ben lépett fel emiatt, amikor 4 céget büntetettek meg. Állásfoglalásuk szerint az anyagok ennyi feldolgozás után korántsem nevezhetőek 100% bambusznak. Ezen felül mind a négy gyártó azt is állította az anyagról, hogy antimikrobiális, az FTC szerint viszont a kémiai feldolgozás teljesen megfosztja az anyagot ezen tulajdonságától. A hatóság azt is megtiltotta nekik, hogy „környezetbarát gyártási folyamattal készült” állítással reklámozzanak. A döntés alapján a termékek megjelölése helyesen: Bambuszból készült műselyem/viszkóz.

Hasonló problémák miatt 2010-ben a Kanadai Versenyhivatal több mint 450.000 textil árucikk újracímkézését rendelte el, hogy megelőzze a vásárlók félrevezetését. A hivatal közleménye szerint: „Habár a termékek bambuszalapú rostból készültek, nem természetes bambuszrostokat tartalmaznak, hanem kémiai úton előállított műselymet. A vásárlók hajlandóak magas árat fizetni értük, mivel azt hiszik, hogy környezetbarát, és egészséges anyagról van szó, ezzel szemben a hivatal tudomása szerint jelenleg a kanadai piacon nem lehet természetes bambuszrostból készült textilt vásárolni.”

William Lana, a Soil Association Textil Standard Bizottságának elnöke szerint a bambusz termékek marketingje egyszerű zöldremosás: “Igaz, hogy a bambuszviszkóz jobb, mint a poliészter, de még ha a bambuszt organikusan is termelik, akkor sem adhatnánk nekik biotanúsítványt a feldolgozás módja miatt.”

Mit tehet a tudatos vásárló?

Míg a tradicionális keretek között, lokálisan felhasznált bambusznak évezredes történelme van, a globális kereslet óriási növekedése nagyrészt ahhoz köthető, hogy egyfajta zöld mítoszt építettek ki köré a kereskedők, amivel a környezettudatos vásárlókat célozzák meg. Nagyon fontos, hogy ez utóbbit kritikával szemléljük, és mérlegeljük a környezeti hasznokat és károkat, különösképpen összevetve a többi helyettesítő termékkel. Gondoljunk arra, hogy a 100% természetes nem minden esetben jelent környezetkímélőt (erre nagyon jó példa a pálmaolaj esete)! Legjobb, ha minél közelebb termelt, fenntartható gazdálkodásból származó termékekkel helyettesítjük a bambuszt.

Mit tehetsz, ha mégis bambuszból készült puha törlőkendőt, vagy ruhát vásárolnál, de minimalizálnád a környezeti károkat? Nehéz tanácsot adni ezzel kapcsolatban. A legfontosabb, hogy tegyük fel a kérdéseinket a forgalmazónak vagy a gyártónak. Derítsük ki, tudnak-e információt adni arról, hogy fenntartható művelésből származik-e, és környezetkímélő módon dolgozták-e fel a bambuszt.

Tudd meg, van-e valamilyen független fenntarthatósági minősítése, például FSC-címkéje. Szállításának ökológiai lábnyoma ekkor sem elhanyagolható, de legalább talán nem köthető hozzá az ökoszisztéma pusztítása. A Tencel anyagokkal mindenképp jobban jár a környezet, illetve Ökotex minősítést is érdemes lehet figyelembe venni, de ez sajnos csak azzal foglalkozik, hogy a késztermékben van-e jelen káros kémiai anyag, a gyártási folyamatot nem ellenőrzik. A Global Organic Textile Standard (GOTS) minősítés szerint a műselyem nem számít organikus alapanyagnak, a minősítéshez pedig legalább 70% minősített bio anyag szükséges. Ezért aztán maximum 30% bambuszból készült műselymet tartalmazhat egy „bio anyagokkal készült” GOTS minősítésű ruha. GOTS „bio” minősítést viszont egyáltalán nem kaphat a műselyem miatt, így erősen gyanakodjunk, ha egy cég ezt állítaná a termékéről.

© Zöldbolt.hu, 2017

 
Kapcsolódó cikkek
Így építs fel egy kapszula ruhatárat

Így építs fel egy kapszula ruhatárat

A nők zömének általában több ruhája van, mint amennyire szüksége van. A nem szükségleteken, hanem impulzusokon alapuló vásárlások nemcsak pénztárcánkat, de környezetünket is terhelik, hiszen az új holmik előállítása és utaztatása komoly környezeti károkat okoz. Erre a probléma kínál megoldást a "kapszula" ruhatár.
Fél év ruhavásárlás nélkül, avagy a divat és ami mögötte van

Fél év ruhavásárlás nélkül, avagy a divat és ami mögötte van

Egy fiatal, magyar újságírónő 2016 októberében elhatározta, hogy december 31-ig nem vásárol ruhát és kiegészítőt. Ekkor még nem tekintett kihívásként a dologra, ám decemberben jött az ötlet és az újabb határidő: immáron áprilisig - kereken fél évig - tartja magát fogadalmához. A miértekről, hogyanokról olvasmányos blogot vezet. 
Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk el felesleges dolgainkat!

Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk el felesleges dolgainkat!

Az elhasznált, megunt holmik újrafelhasználásával sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen a hétköznapok során. Javítsuk meg, cseréljük el, adományozzuk oda a felesleges dolgainkat! Az ilyen tudatos cselekedetekkel hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez.

Ruhacserebere augusztus utolsó hétvégéjén

Vannak olyan ruháid amelyek már régóta a szekrényben állnak és sosem viseled őket? Szeretnél új és izgalmas darabokat beszerezni? Akkor látogass el a Messzelátós csereberére! Add tovább a felesleges darabokat - csökkentsd a hulladékhegyeket!

Ruha cserebere

Régi, feleslegessé vált ruháid, kiegészítőid most új gazdára találhatnak, helyette pedig hazaviheted azokat, amiknek te látod hasznát. Gyere el 2014. május 21-én (szerda) 17.00 és 20.00 óra között a Humusz Házban szerveződő cserebörzére!

Cserebere börzék Budapesten

Két helyszín is várja a következő hetekben azokat, akik felesleges holmijuktól nem a kuka segítségével, hanem cserebere börze révén szeretnének megválni. Aki még nem próbálta, itt a nagyszerű lehetőség! Minden börzén kincsekre bukkanhatunk! S talán karácsonyi ajándékokra is...
Kapcsolódó termékek
Vászontáska - Rajong értem a környezetem!Vászontáska - Rajong értem a környezetem!
készleten
595 Ft 595 Ft/db
kosárba
Bo Weevil biopamut törülközőkBo Weevil biopamut törülközők
készleten
3 280 Ft 3 280 Ft/db
kosárba