A hivatalos mérőállomásokkal szemben onnan szállítja az adatokat, ahol az emberek élnek: a Sensor Community lakások ablakában, erkélyén vagy a házak udvarán felállított szenzorai gyakran jóval nagyobb értékeket mérnek mint a hivatalos mérőállomásokra kihelyezett műszerek.
Koller Csaba, a szállópormérési mozgalom hazai úttörője a Qubitnek elmondta: 2018 végén nem elsősorban környezetvédelmi elkötelezettsége miatt csatlakozott az Sensor Community-hez (SC), hanem mert a nyílt adatok használhatóságába vetett hite és a citizen science -szel (közösségi tudománnyal) kapcsolatos érdeklődése itt találkozott. Informatikai háttere miatt Koller rövid idő alatt egyike lett azoknak, akik a Levegő Munkacsoport segítségével civil workshopokon avatják be az érdeklődőket a szenzorépítés és -telepítés tudnivalóiba.
A lefedettség még távolról sem teljes: a Magyarországon jelenleg beüzemelt lakossági eszközök száma alig haladja meg a tucatot, ugyanakkor az elmúlt két évben Németország határain kívül Dublintól Szófiáig, Brindisitől Budapestig, Moszkvától Lisszabonig sorra csatlakoztak a magánszemélyek által telepített szállópormérők a CS nyílt adatbázisához. Sőt, egyre több mérőeszköz található már Észak-Amerikában és Ázsiában is.
A hivatalos európai levegőminőségi mutatók 2020. január 20-án: a türkiztől a bíborig tartó skála a szállópor-koncentráció mértékét jelzi. - Forrás: European Air Quality Index / Qubit.hu
Európa szállópor-térképe 2020. január 20-án a Sensor Community oldalán - Forrás: Sensor Community / Qubit.hu
A műszer működésének lényege ugyanis, hogy egy ventilátor kültéri levegőt szív át egy lézerdióda előtt, a kibocsátott lézersugár a levegőben lévő porszemcséken szórodik, az érzékelő pedig a szóródási képet elemezve becsüli meg a levegő szálló por koncentrációját. Mivel a fény a levegőben lévő vízcseppeken is hasonló módon szóródik, mint a porszemcséken, ezért magasabb páratartalom esetén a szenzor felül becsülheti a szálló por mennyiséget.
Ennek ellenére a CS érzékelői a hivatalos adatokhoz közelítő eredményeket mutatnak, legalábbis Nyugat-Európában. A Lajtától keletre ugyanis egész más a helyzet. Az uniós országok állami mérőállomásainak adatait összegző Európai Levegőminőség Index gyakran kedvezőbb képet mutat, mint a SC-é.
Koller szerint a jelenlegi páraérzékeny közösségi szenzor a kvantitatív mérésre még így is nagyon jó. Mint mondja, egy lakossági érzékelőkkel sűrűbben lefedett területen, ha nem is pontos adatokat, de tendenciákat, a szállópor útját és forrását láthatóvá teszi.
A közösségi levegőminőség-mérés létjogosultságát mutatja, hogy a Greenpeace 2018-as adatai szerint Magyarország a világ 43. legszennyezettebb levegőjű országa. Országon belül Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Dunaújváros az öt legrosszabb levegőminőségű város, Budapest a tizenkettedik.
Tudj meg többet a témáról! Vajna Tamás eredeti cikke a Qubit.hu-n erre a linkre kattintva olvasható.
Budai boltunk hátsó ablakában mi is mérjük a légszennyezettséget, mert fontosnak tartjuk, hogy tágabb és szűkebb környezetünk, közösségünk tájékozódását ezzel is segítsük.