A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség kérdésköre egyre komolyabb és hangsúlyosabb kérdéssé válik.
A világszerte tapasztalható környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, az élőhelyek számának drasztikus csökkenése, a táj felaprózódása és átalakítása, a túlhasználat csak néhány a problémát kialakító, befolyásoló tényezők közül.
Az ENSZ biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudományos világszervezete 2019 májusában fogadta el azt a több mint 100 kutató által készített jelentést, mely szerint napjainkban körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokan közülük évtizedeken belül eltűnhetnek. Köztük vannak többek közt a beporzást végző rovarok is, melyek az emberiség élelmiszereinek előállításában segédkeznek.
Ezt a komoly gondot nyilván nem oldhatjuk meg otthonaikból, de mi is tehetünk azért, hogy a magunk részéről – ha csak egy apró lépéssel is de – hozzájáruljunk a szűkebb környezetünkben élő állat- és növényvilág sokszínűségének megőrzéséhez. A természetes élőhelyekhez képest a városok flórája és faunája nyilván kevéssé változatos képet mutat, mégis ezeken az urbanizált területeken is találunk ökoszisztémákat, állat- és növénypopulációkat. Az emberek és az élővilág szempontjából is lényeges, hogy településeinken, városainkban is megőrizzük, gazdagítsuk a helyi biodiverzitást; sőt újabb és újabb tereket, részeket csatoljunk be a zöld hálózatokba. Parkok, ligetek, fasorok, növényágyások, magán és intézményi kertek, arborétumok, tetőkertek, zöldtetők, zöldfalak, élővizek, illetve az ezeket összekötő zöldfolyosók számos állat- és növényfajnak biztosítanak életteret.
A jó hír az, hogy ehhez az elengedhetetlenül fontos munkához akkor is csatlakozhatunk, ha csak egy városi balkonunk, teraszunk van. Íme, néhány tipp, hogyan!
Balkonon is termeszthetünk zöldséget, gyümölcsöt!
Termelj magadnak zöldséget, fűszereket!
A biodiverzitást óriási mértékben befolyásolja a nagyüzemi mezőgazdálkodás. A művelés alá vont hatalmas területek, a monokultúra, a tonnaszám kipermetezett növényvédőszerek, a túlzott műtrágyahasználat, a talaj túlhasználata – csak néhány az ipari szintű agráriumhoz kötődő problémaforrás közül. Bár minden beszerzésünket – jelenleg még – nem tudjuk függetleníteni ettől a rendszertől, mégis törekedhetünk arra, hogy minél több élelmiszert állítsunk elő saját magunk számára; illetve vásároljunk meg kistermelőtől, kisgazdálkodótól, közösségi mezőgazdálkodótól. Az ilyen kisebb léptékű, vegyszermentes, ökológiai szemléletű mezőgazdaság jóval kisebb környezeti terhet ró a természetre és nem avatkozik bele drasztikusan a helyi szintű ökológiai rendszerekbe.
Balkonon, teraszon is termeszthetünk zöldségeket és fűszernövényeket; évről-évre egyre több erkélyen bukkannak fel "mini konyhakertek". Elegendő hozzá nagyobb ültetőedényeket, balkonládákat beszerezni, vagy a rendelkezésünkre álló hely méretétől függően magaságyást kialakítani. Paradicsom, saláta, paprika, cukkini, padlizsán, cékla, fűszer- és gyógynövények, szamóca és egy sor más zöldségféle sikerrel termeszthető tetőkertekben, teraszokon is, ráadásul permetszerek nélkül. A kereskedelmi forgalomban már kaphatóak külön balkontermesztéshez nemesített vetőmagok is. Ha eddig még csak virágokat nevelgettünk a balkonon, próbáljuk ki a zöldségtermesztést is; a befektetett munka minden bizonnyal megtérül, amint az első zamatos termést betakarítjuk!
Legyen madárbarát balkonod!
A kerttulajdonosoknak viszonylag könnyű dolguk van, ha madárbarát zöldfelületet szeretnének kialakítani maguk körül. Ebben segítségükre lehet a Magyar Madártani Egyesület (MME) "Madárbarát kert" programja is, mely hasznos és érdekes tippekkel, tanácsokkal is szolgál a témával kapcsolatosan.
Ám azok is kivehetik részüket ebből a fontos természetvédelmi munkából, akik balkont vagy teraszt tudhatnak magukénak. Télen etetéssel, itatással segíthetik a tollas repülőművészeket; nyáron madárfürdő és itatóhely kialakításával. Sőt, az alacsonyabb emeleteken a sarokban, falra szerelve madárodút is ki lehet rakni; előbb-utóbb biztosan rátalál egy költőhelyet kereső madár. Utóbbira igen nagy szükség van, hiszen városainkban - de sok helyütt erdeinkben is - hiányoznak az idősebb és a holt fák, melyeken természetes módon kialakult üregek segítik az odúlakó madarak fészkelését. Számít tehát minden egyes kihelyezett odú!
Városi környezetben egy terasz is lehet zöld oázis
Ültess és gondozz virágokat!
A városokban sokszor nehéz dolguk van a beporzóknak. A rendszeresen nyírt gyepeken, zöldfelületeken - bár ezekből sincs túl sok - ritkán találnak virágot, a fák és cserjék sem virágoznak tavasztól őszig folyamatosan. Sokat segíthetünk, ha minél több teret, ablakot és teraszt virágosítunk! Sőt, a nagyobb erkélyeken akár kisebb cserjéket is nevelhetünk, ami további színfolttal gazdagítja nemcsak a látványt, de a táplálkozó-és élőhelyek tárházát is.
A beporzók – mint a pillangók, szenderek - előszeretettel keresik fel az akár balkonon, teraszon is nevelhető levendulát, méhbalzsamot, kakukkfüvet, mézvirágot, nyári orgonát és számos más színes, illatos növényt. Évelő vagy egynáyri futónövényekkel is növelhetjük a balkon zöld felületeit, ami ráadásul a mikroklímát és a hőérzetet is javítja! Ha pedig olyan házban lakunk, dolgozunk, aminek tetőkert kialakítására alkalmas tere, laposteteje van, akkor "nagyban" is belevághatunk a növényesítésbe! Örömteli, hogy egyre több - intenzív vagy extenzív kialakítású - zöldtető is létesül. Ezek a jelenleg még elsősorban inkább új társasházak, irodaházak tetején megbújó zöldfelületek is a városi biodiverzitás hasznos építőkockái.
Helyezz ki rovarhotelt!
A teraszokon, balkonfalakon biztosan akad olyan hely, ahová fel tudunk akasztani egy-egy kisebb rovarhotelt. Üzletben is kaphatók tetszetős darabok, de készíthetünk – az egyszerűtől az összetettebb verzióig – mi magunk is sokfélét. A legkézenfekvőbb megoldás, ha egy maroknyi nádat vagy más üreges növényszárat kötünk egybe és fedett helyre tesszük. A magányos beporzóknak minden megtalált kis üreg lehetőséget biztosít az utódneveléshez; a beporzók segítése pedig nemcsak az állatvilág, de a saját érdekeinket is szolgálja.
Igaz, a fent felsoroltak nem hatalmas lépések, de mindenképp számítanak! És mellé jár a jó érzés is, hogy a magunk részéről is megpróbáltunk hozzájárulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez.