Ne égessük! A diólevél is komposztálható...

Fenti állítással kapcsolatosan több szakmai anyagot is találtunk az interneten, melyek közül kettőt ajánlunk az olvasók figyelmébe!

Komposztáljunk diólevelet!

(Biokontroll Hungária honlap)

Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nem csak a környezetet szennyezik, hanem hasznos szerves anyagot égetnek el. Gondoljunk csak bele, az erdőben senki sem szedi össze az avart és nem égeti el. Miért is tennénk, hiszen ez a természetes folyamatok során elbomlik (komposztálódik), ezáltal biztosítva a humuszban gazdag talajt. A komposztálással a kertes házaknál keletkező "felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk. Ez lenne az ésszerű megoldás, de sajnos nem mindig így történik.

A káros égetés egyik oka a diólevéllel kapcsolatos. Majdnem minden kertben található a gyümölcsfák között diófa. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kertjükből is száműznék, mert allelokemikáliákat tartalmaz és ezek hatással vannak a növények növekedésére. A lombok közül a diólevél komposztálása váltja ki a legnagyobb vitát és óvatosságot. Erről tanúskodnak a diólevél komposztálásával kapcsolatban különböző internetes fórumok eltérő hozzászólásai is. Ezen fórumokon egy-két kivételtől eltekintve elutasítják a diólevél komposztba helyezését. A téma aktualitása és fontossága hozzájárult, hogy diploma dolgozatom kísérleti témája legyen. Dolgozatom során összehasonlítva vizsgáltam a diólombból és vegyes gyümölcslombból készült komposzt hatását a növényi csírázásra és növekedésre. UGRÁS AZ EREDETI ÍRÁSRA...

Ne égessük, komposztáljuk!

Diólevél és vegyes gyümölcslomb komposzt hatása mustár tesztnövény csírázására

(Tájökológiai Lapok)

A diólevél komposztálhatósága régóta vitatott téma. Kísérletünkben vizsgáltuk, hogy a dióle - vélből készült komposztnak, a komposztálás időtartamának és a felhasznált komposzt dózisának függvényében, van-e kimutatható kedvezőtlen hatása a mustár (Sinapis alba) tesztnövény fejlődésére. A vizsgált dió és vegyes lombkomposztokat egymással összehasonlítva, nem volt igazolható különbség egyik fajta komposztnak sem az előnyére, sem a hátrányára. A nem kellően komposztálódott lombnak azonban kimutatható kedvezőtlen hatása, mely elsősorban a növény növekedésében jelentkezett, és kevésbé a kelés mértékében. A növényi növekedést gátló hatás elsősorban a komposztálatlan lombnál és annak is magasabb dózisainál volt megfigyelhető. Ugyan - akkor kedvezőtlen hatásként értékelhetjük, hogy négyhónapos komposztálás után sem tértek el a mért paramé - terek szignifikánsan a kontrolltól, vagyis a növényi lombkomposzt jelenléte nem járt előnnyel azon kontrollal szemben, mely csak tápanyaghiányos kvarchomokból állt.

Kilenc hónapos komposztálás után ugyanakkor sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében. A diólevelet ne égessük el, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk. UGRÁS AZ EREDETI ÍRÁSRA...

És néhány jótanács egy gyakorló kertésztől is

(Megyeri Szabolcs kertész blogja)

A kertészkedésnek is megvannak a maga slágertémái, amiről a szenvedélyes hobbikertészek órákat tudnak vitatkozni. Ősz tájékán, levélhulláskor rendszerint ilyen témává válik a diófa leveleinek komposztálhatósága, mely általában kétségeket ébreszt a gazdákban, egyesek szerint - és ez az általános vélekedés - a dió semmiképp nem való a komposztba, míg mások állítják, hogy ez balga tévhit, vannak pedig, akik az óvatos középutat képviselik, és azt mondják, hogy lehet a diót komposztálni, csak sokkal több idő kell hozzá, mint a "sima" komposzt esetében. És vannak olyanok is, akik egy huszáros vágással oldják meg a problémát, a diólevelet elégetik (és esetleg csak annak hamuját teszik a komposztálóba, vagy máshová). Kinél lehet az igazság? UGRÁS AZ EREDETI ÍRÁSRA...