Ne égessük! A diólevél is komposztálható...

Így komposztálhatjuk a diófalaveleket is!

Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nem csak a környezetet szennyezik, hanem hasznos szerves anyagot égetnek el. Gondoljunk csak bele, az erdőben senki sem szedi össze az avart és nem égeti el. Miért is tennénk, hiszen ez a természetes folyamatok során elbomlik (komposztálódik), ezáltal biztosítva a humuszban gazdag talajt.

A komposztálással a kertes házaknál keletkező "felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk. Ez lenne az ésszerű megoldás, de sajnos nem mindig így történik.

Még nem komposztálsz? Nézz körül nálunk és garantáltan megjön a kedved: 

A káros égetés egyik oka a diólevéllel kapcsolatos. Majdnem minden kertben található a gyümölcsfák között diófa. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kertjükből is száműznék, mert allelokemikáliákat tartalmaz és ezek hatással vannak a növények növekedésére.

A lombok közül a diólevél komposztálása váltja ki a legnagyobb vitát és óvatosságot. Erről tanúskodnak a diólevél komposztálásával kapcsolatban különböző internetes fórumok eltérő hozzászólásai is. Ezen fórumokon egy-két kivételtől eltekintve elutasítják a diólevél komposztba helyezését. 

Tudományos munkák alapjává is vált a kérdés, a Gödöllői Egyetemen készült egy kutatás: a diólombból és vegyes gyümölcslombból készült komposzt hatását vizsgálták a növényi csírázásra és növekedésre.  

Ne égessük, komposztáljuk!

Égetés helyett, komposztálás! 

Diólevél és vegyes gyümölcslomb komposzt hatása mustár tesztnövény csírázására

A diólevél komposztálhatósága régóta vitatott téma. Kísérletünkben megvizsgáltuk, hogy a dióle - vélből készült komposztnak, a komposztálás időtartamának és a felhasznált komposzt dózisának függvényében, van-e kimutatható kedvezőtlen hatása a mustár (Sinapis alba) tesztnövény fejlődésére.

A vizsgált dió és vegyes lombkomposztokat egymással összehasonlítva, nem volt igazolható különbség egyik fajta komposztnak sem az előnyére, sem a hátrányára. A nem kellően komposztálódott lombnak azonban kimutatható kedvezőtlen hatása, mely elsősorban a növény növekedésében jelentkezett, és kevésbé a kelés mértékében.

A növényi növekedést gátló hatás elsősorban a komposztálatlan lombnál és annak is magasabb dózisainál volt megfigyelhető. Ugyan - akkor kedvezőtlen hatásként értékelhetjük, hogy négyhónapos komposztálás után sem tértek el a mért paraméterek szignifikánsan a kontrolltól, vagyis a növényi lombkomposzt jelenléte nem járt előnnyel azon kontrollal szemben, mely csak tápanyaghiányos kvarchomokból állt.

Kilenc hónapos komposztálás után ugyanakkor sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében.

A diólevelet ne égessük el, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk.

Mit mondd a kertész a diófa levelének komposztálásáról?

És néhány jótanács két gyakorló kertésztől is

A kertészkedésnek is megvannak a maga slágertémái, amiről a szenvedélyes hobbikertészek órákat tudnak vitatkozni. Ősz tájékán, levélhulláskor rendszerint ilyen témává válik a diófa leveleinek komposztálhatósága, mely általában kétségeket ébreszt a gazdákban, egyesek szerint - és ez az általános vélekedés - a dió semmiképp nem való a komposztba, míg mások állítják, hogy ez balga tévhit, vannak pedig, akik az óvatos középutat képviselik, és azt mondják, hogy lehet a diót komposztálni, csak sokkal több idő kell hozzá, mint a "sima" komposzt esetében. És vannak olyanok is, akik egy huszáros vágással oldják meg a problémát, a diólevelet elégetik (és esetleg csak annak hamuját teszik a komposztálóba, vagy máshová). Kinél lehet az igazság? 

Szintén egy gyakorlott kertész tapasztalait és tippjeit olvashatod ITT.

Szeretnél többet tudni az ökotudatos háztartásról? Iratkozz fel hírlevelünkre és kövess minket Facebook-on, Instagram-on és TikTok-on!

Kapcsolódó termékek és cikkek: