Magazin

Zöld egyetemek: próbálkoznak itt is, ott is...

Hogyan zöldítsük a leendõ döntéshozók szemléletét? A gyomron, az épületeken, vagy a tudatos kampányokon át? Ahány ország, annyi szokás. Számos jó példa akad már az egyetemek világában is.

Németországban nem annyira az elméleti oktatásban, hanem inkább a gyakorlatban próbálják az egyetemek környezettudatossá nevelni a fiatal generációkat.

A lipcsei egyetemen például a menzán kezdõdött a zöld gondolkodás, azzal, hogy áttértek a regionális termésekre, a bio élelmiszerek használatára és egy szélesebb vegetáriánus kínálatra. A több mint tízezer diákot ellátó lipcsei menzahálózat ezzel nemcsak a környezetet és az éghajlatot védi, hanem az egészségesebb táplálkozáshoz is hozzájárul.

Más egyetemek menzáin ez sajnos még mindig elképzelhetetlen, õk azonban más eszközökkel lettek „zöldek”: a berlini Humboldt egyetem több intézetében kizárólag újrapapírt használnak nemcsak a jegyzetekhez, hanem az adminisztrációban is. Az intézeteken belül régóta mûködik a szelektív hulladékgyûjtés – és az is, hogy minden tiszta papírfelületet illik kihasználni, még a régi plakátok hátoldalát is.

A német felsõoktatási intézetek ma már a legzöldebb egyetem címért is versenyezhetnek, bár sokat kell teljesíteni ahhoz, hogy a jelenleg élvonalban álló freiburgi Albert-Ludwigs-Universitätet lekörözzék. Nem hiába van Freiburgnak zöld polgármestere, a város legnagyobb egyeteme már 2008-ban elsõ helyen állt a szelektív hulladékgyûjtésben és a csökkentett szeméttermelésben. Azóta egy hároméves programot indítottak el, melynek célja, hogy megtanítsa a diákokat a takarékos energiahasználatra: az elsõ évben csak 15 százalékkal sikerült csökkenteni az egyetem áramfogyasztását, de már ez is mintegy 60 ezer eurót spórolt meg az intézménynek, amibõl a diákoknak energiatakarékos égõket, kikapcsolható konnektorokat vettek ajándékba. A csökkentett szén-dioxid kibocsátás érdekében az egyetemet szolárpanelek fedik.

A freiburgiak felismerték, hogy megéri befektetni, hiszen nemcsak a természet, hanem végül a költségvetés is meghálálja.

A brit egyetemek zöme nem fogja tudni teljesíteni a kormány által kitûzött széndioxid-kibocsájtási, pontosabban kibocsájtás-csökkentési célokat. Ez derül ki a The Guardian napilap néhány hónapja közzétett legfrissebb felmérésébõl. A kormány tervei szerint a brit felsõoktatási intézményeknek 2005 és 2020 közt 48 százalékkal kellene csökkenteniük széndioxid-kibocsájtásukat. Ezzel szemben az egyetemek kétharmadában ez a kibocsájtás nemhogy csökkent volna, hanem még nõtt is, igaz átlagosan alig négy százalékkal, annak ellenére, hogy az egyetemek állami támogatása e környezetvédelmi célok teljesítésétõl is függ.

Ez nagyon aggasztó – mondta a People and Planet nevû zöld szervezet kommunikációs menedzsere, Louise Hazan. Legtöbbjüknek jó tervei vannak, még forrásai és elképzelései is, ám a megvalósítás valahogyan akadozik – vélte.

Ez a zöld szervezet számos szempont szerint rangsorolta, mennyire is zöldek a brit egyetemek. Például, van-e nyilvánosan elérhetõ környezetvédelmi politikájuk, széndioxid-menedzselési tervük, etikus beruházási politikájuk és megújítható energiaforrásokat használnak-e.

A környezetvédelmi sikerlista élén a nottinghami Trent egyetem áll, amely például egész évre olcsón bérelhetõ bicikliket bocsájt diákjai rendelkezésére, az épületeket környezetbarát módon szigetelte, és még a liftek programozását is energiatakarékos módszerrel tették zöldebbé és intelligensebbé. Amennyire lehet, a több száz éves mûemlék épületeket úgy alakították át, és az új szárnyakat úgy építették, hogy minél több természetes fényt kapjanak a termek, és az energiafaló légkondicionálás helyett az ablakokat lehessen nyitni és szellõztetni. Ezen túl megújuló energiaforrásokat használnak és külön munkatárs szervezi, koordinálja és felügyeli a környezetvédelmi szempontok maximális betartását, akit nem szükséges rossznak, hanem egyenrangú partnernek tekintenek.























Az USA egyetemei is zöldülnek


Jó helyen végzett a londoni közgazdasági egyetem, illetve az oxfordi, sheffieldi és liverpooli egyetem is, a legtöbb felsõoktatási intézmény azonban bizony megbukna a környezettudatossági vizsgán. Pedig ugyanezen felmérés szerint a diákok egyharmada, amikor valamelyik egyetemre jelentkezik, azt is mérlegeli, mennyire zöld az adott intézmény, mielõtt döntene. Azt, hogy szelektíven gyûjtsék a hulladékot, leoltsák a villanyt és ha lehet, biciklivel és ne autóval járjanak, a legtöbb diáknak már nem is kell mondani sem, ám ez persze nem elég. A diákszervezetek akcióhete, lobbizás a képviselõknél, ahol lehet, a nyomtatás csökkentése – sok mindent lehet egyénileg is tenni, de ez nem elég, intézményi változtatás is szükséges, bár sok régi mûemlék épületben mûködõ egyetemet nehéz környezetbarát módon üzemeltetni.

Ráadásul számos egyetem sajátos csapdahelyzetben van. Az ismert kutatóegyetemek, például a mûszaki és természettudományos karok, jóval több vizet és energiát kénytelenek használni, mint ott, ahol csak tanítás folyik, kutatás nem. A londoni Imperial College-ban alacsony szénenergia-tartalmú technológiákat fejlesztenek, Bristolban környezetbarát repülõgépmotorral kísérleteznek, ezek majdan nyilván energiatakarékosabb mûködést eredményeznek, de most még rontják a statisztikát.

Ugyanakkor számos területen látható fejlõdés is. Az egyik a beszerzés. A brit egyetemek összességükben évi 8 milliárd fontot költenek javak és szolgáltatások beszerzésére, ennek jelentõs része energia, azaz fûtés. Mostantól az egyetemek odafigyelnek, hogy egyre nagyobb arányban megújuló energiaforrásokból történjen ez a beszerzés, és a keletkezett hulladék 45%-át hasznosítják újra.

A másik, hogy a tantervekben, az általuk kínált kurzusokban, képzésekben és diplomákban is egyre nagyobb a szerepe a fenntartható fejlõdésnek. És nemcsak arról van szó, hogy kifejezetten zöld tárgyakat tanítsanak és környezetvédelmi szakembereket képezzenek, hanem hogy az egyetemi kutatások és minden tantárgy teljes egészét áthassa a környezetbarát, fenntartható, energiatakarékos szemlélet, hogy a frissen diplomázó diákok bárhová is kerülnek, ezt a szemléletet vigyék magukkal jövendõ munkahelyükre.

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 25 éve alakult meg az elõdszervezete a BME Zöldkörnek. Az egyesület kis létszámú, de az elszánt tagok optimisták, és már egy országos hálózatot is létrehoztak. A BME Zöldkör vezetõje, Horváth Attila elmondta: céljuk alapvetõen kettõs: egyrészt az egyetem mûködését akarják zöldebbé tenni, másrészt az oktatók és hallgatók szemléletét formálni. Szerinte az oktatókkal könnyebb a dolguk, amit részben az magyaráz, elindították az úgynevezett zöld tanszék környezettudatossági versenyt. Most a kollégiumok lakóit igyekeznek zöld versengésre bírni. Víz, villany és hulladéktakarékosság a cél.

A körülbelül húszezres hallgatói létszámú Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2006-ban jött létre, de csak két éve mûködik jogilag hivatalosan a most húsz fõs ELTE Környzettudományi Klub. Az elnök, Kaló Márk azt mondja: egyetemi rendezvényeken, filmvetítéseken próbálják felhívni a figyelmet a környezettudatosság fontosságára. Üzemlátogatási programjukat pedig azért hozták létre, mert úgy vélik: a vegyész és környezettan szakos hallgatók kevés lehetõséget kapnak arra, hogy mûködõ gyárakat lássanak belülrõl.

Az ELTE természettudományi és bölcsész kara szeptember elején indította el szemléletformáló kampányát, melybe bárki bekapcsolódhat. Részletek a www.okoszeminarium.hu honlapon. - olvasható a Kossuth rádió honlapján.