Magazin

Passzívházak környezetpszichológiája

Fenti címmel készült elemzés a mai értelemben vett passzívházak, valamint a környezet- és emberbarát ökoházak környezetpszichológiáját hasonlítja össze. Az írás számos érdekességre hívja fel laikusok és szakemberek figyelmét. 
 
 

1. Fenntartható építészet

A fenntartható építészet gondolata a földi erõforrások kimerülésére és az egyre növekvõ környezetszennyezésre reagálva született. Ez a szemlélet, amely az építészek körében egyre elterjedtebb, a föld erõforrásaival való takarékosságot és a károsanyag kibocsátás csökkentését tekinti célnak, ugyanakkor az ember fizikai és mentális egészségének védelmét is elõírja. Az épített környezetnek tehát biztosítania kell a szükséges komfort- és kényelemérzetet is az ember számára, tartózkodnia kell a mesterséges és mérgezõ anyagok alkalmazásától, valamint attól, hogy az embert természetellenes belsõ kondíciók közé kényszerítse.
A fenntartható építészet alapelve, hogy az energiaszükségletet megújuló energiaforrásokból fedezi, miközben minimálisra csökkenti a víz és anyaghasználatot, valamint a természetet terhelõ szennyezõ kibocsátásokat, figyelembe véve a természet körfolyamatait és az épített környezet emberre gyakorolt hatását. A fenntarthatóság tehát egyesíti az energiatudatosság és a környezettudatosság szempontjait. Sajnos manapság azonban kizárólag az energiatudatosságra koncentrálnak, és szinte csõlátással építik a szuperhõszigetelt, szupermûanyaggal burkolt, légmentesen záró, gépészettel telepakolt épületeket, megfeledkezve az eredeti célkitûzésrõl, hogy mindez eredetileg a környezetterhelés csökkentésérõl a fenntarthatóbb élet megvalósításáról szól.



2. Az energiatudatosságra koncentráló passzívházak


A passzívházakat ma úgy említik, mint egy olyan ház, ahol télen nincsen szükség fûtésre, nyáron hûtésre, mert a kellõen vastag hõszigetelésnek, a jó minõségû nyílászáróknak, a légtömör kialakításnak, és a hõvisszanyerõvel ellátott szellõztetõ rendszernek köszönhetõen annyi hõnyereség (belsõ és szoláris) van, mint amennyi a veszteség. Ez igaz, mégis sok embernek ösztönösen ellenérzése támad a passzívházakkal szemben.
Bár a passzív házak esetén a fûtési költség csökken, energiahatékonyságunk javul, de számos olyan vonzattal kell számolnunk, ami nem a környezettudatosság és a természetes életmód irányába mutat.
Sajnos manapság a leggyakoribb hõszigetelõ anyag a polisztirol hõszigetelés. Szintén nagyon elterjedt megoldás a passzívházat építõk körében az EPS-beton szerkezet, a belül 5 cm, kívül pedig 5 és 20 cm közötti vastagságú polisztirol rétegek között 15 cm vastagságú betonmaggal készült szerkezet. Egyrészt a polisztirol elõállítása, majd megsemmisítése jelentõs környezeti szennyezéssel jár, másrészt a szerkezet épületfizikai problémákat is felvet, ami ellen párazáró fóliával (mûanyag zacskóba csomagolt élettér) védekezhetünk. A passzívházak légtömör nyílászárói teljes mértékben gátolják a szabad légmozgást. A pára folyamatos és biztos eltávolítását mesterséges szellõztetõrendszer kiépítésével tudjuk csak biztosítani, (nejlon zacskóban, lélegeztetõ gépen élni) ami jelentõs zajforrásnak számít, így komoly hangszigetelés szükségességét veti fel.




3. A passzívház az ökoház közti különbség


A két kategória energetikailag ugyanazt a minõséget tudja biztosítani. A különbség abban áll, hogy a passzívház mesterséges eszközökkel fenntartott belsõ téri kondíciót biztosít, míg egy környezetbarát- és energiatudatos épület a természettel harmóniában állva, a természettel együttmûködve nyújt kényelmet és kellemes belsõ klímát a lakóknak. Egy fûtési rendszer nélkül mûködõ épület óriási eredmény, mérföldkõ, de messze nem jelenti a végállomását a fenntartható építészetnek, a fenntartható életnek. Az így kialakított épület gép, annyira "él" mint egy vastüdõre kapcsolt ember. Mindemellett rendkívül instabil rendszer. Ha a házban minden mûködik, akkor mûködik a ház és élhetõ. Ha nincs áram, vagy ha meghibásodik a technika vagy ész nélkül ablakot nyitogatnak, esetleg rosszul kivitelezik, akkor felborult az egyensúly. Állandó ellenõrzést, felügyeletet, karbantartást igényel. Míg a természettel összhangban álló, élõ épület nyugodtan magára hagyható. Nem kell áramszünettõl, vagy a gépészeti rendszer leállásától tartani. A két épülettípust úgy tudnám egymással összehasonlítani, mint az épített és a természetes környezetet, bár mindkét esetben épített környezetrõl beszélünk; épített mesterséges- és épített természetes környezet.


*   *   *

„Kluckhohn (1961) azt állítja, hogy van egy probléma, amellyel minden társadalom szembesül: az ember viszonyulása a természethez. E problémára egész sor lehetséges megoldás van, amelyek három kulcsjellemzõ mentén rendezhetõk el: az ember, legyõzve a természet által, az ember, a természetben és az ember a természet ellen vagy a természet fölött.” (Terry Hartig és Gary W. Eans, A természetélmény pszichológiai alapjai, Környezetpszichológiai szöveggyûjtemény, 1998, 236. old.)

 

*   *   *

 

Bár a passzívház gondolatát a természet védelme, a Föld megóvása hívta életre, mégis az ember élete benne távol áll a természettõl, az ember a természet felett áll, a sok mûanyag hõszigeteléssel, a beton szerkezettel a sok-sok gépezettel épp a természet ellen dolgozik.
Míg egy környezetbarát, de mégis energiahatékony ház (ökoház) elsõsorban az épület és a környezet viszonyára koncentrál. Minél kevésbé környezetterhelõ anyagok használatával kíván építkezni, és alapvetõ célja, hogy az épületek fenntartása a természet körfolyamataihoz hasonlóan minél inkább zárt rendszereket képezzen. Elsõsorban az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás, szennyvízkezelés és a hulladékkezelés témaköreire fókuszál, minden tekintetben a természetre támaszkodik. A ház, és vele együtt az ember tehát benne él a természetben.
Az ökoházakban a fûtési energiaigény valóban némileg több lesz, mint a passzívházakban, de a minimális többlet árán elhagyható a légtömör kialakítás, az állandóan mûködõ gépi szellõztetés.



4. Passzívházak kedvezõtlen hatása lakóikra

Építészeti kialakítás

Nem minden esetben, de legtöbbször a passzívházak építészeti megfogalmazása rendkívül egysíkú, a taszító, rideg architektúrát általában a természetközeliséget imitáló faburkolat sem oldja. A külsõ-belsõ sivár, ingerszegény környezetet a lakók mégis szeretik, hiszen rezsiköltségük alacsony, papírjuk van róla, hogy a levegõ mindig „friss” és tiszta, így szépnek, otthonosnak és biztonságosnak képzelik trendi, légmentesen lezárt dobozukat.


 


























A belsõ környezet


A belsõ környezet A gépi szellõzés folyamatosan üzemel a légmentes kialakítás miatt. A légcsatornákban áramló levegõ hanghatása nem jelentõs, de hosszú távon zavaróan hat a bentlakókra. A légmentes nyílászárók, a mûanyag tömítések, szigetelõhabok, az áthatolhatatlan festék- és ragasztórétegek, a természetes szellõztetés mellõzése kizár minden természettel való kapcsolatot a házból. Madárcsipogás helyett is csak a vezérlés kattogását, a gépek halk zúgását hallani. A túlzott szabályozás, a racionális rend a természettel szembeni szeretetlenséget mutatja. Az emberek a technikának, a számítógépek által vezérelt berendezéseknek kiszolgáltatottan, a természettõl elszigetelten, természetes környezetükbõl kiszakadva élnek ezekben a házakban, miközben fontos lenne érezni, hogy az ember a természet világához tartozik, annak része.
A Föld élõlényeivel és élettereivel való kommunikációnak feltétlenül elõnyben kellene részesülnie a tervezés racionális döntéseivel szemben (de persze a fenntarthatóság figyelembevételével), mert csak így tudjuk biztosítani az élet minden területét magába foglaló fejlõdést. Hogy mekkora jelentõsége van a természet jelenlétének az emberi életben azt Ulrich, R.S.vizsgálta a természetes környezeti elõny-kutatások során.
*   *   *


„Egy kezdeti tanulmányban megmérték, hogy a feladatszorongást átélõ egyének érzelmi állapota mennyire változik. Azok a személyek, akik természetes környezetekrõl készült diaképeket láttak, pozitív érzelmeik fokozódásáról számoltak be és a félelemmel kapcsolatos arousaljuk csökkent, míg azok a személyek, akiknek a városok képeit láttak, növekvõ szomorúságot jeleztek és figyelmi képességük csökkent.
Parsons (1991) vizsgálataiban fenntartja, hogy a városi környezetek „egyedülállóan” stresszteliek lehetnek, mivel egy alacsony szintû érzelmi feldolgozó rendszer számára nincs bennük semmi észrevehetõen lakható” (Parsons, 1991, 16. old.)
Következésképpen, egy városi környezetben élõ egyén az ideje nagy részét alacsony szintû, tudatalatti stresszválasszal tölti. Ezt szakítja meg feltehetõleg a természetélmény, legyen az akár rövid, akár hosszabb idejû.” (Terry Hartig és Gary W. Eans, A természetélmény pszichológiai alapjai, Környezetpszichológiai szöveggyûjtemény, 1998, 247. old.)


„A környezetpszichológusok azt is megvizsgálták, hogy a természeti környezet milyen jellegzetességeit részesítik elõnyben az emberek. A Michigeni Egyetemen Rachel és Staphan Kaplen (1977) eredményei azt mutatják, hogy az emberek jobban kedvelik a természeti környezeteket a városi környezeteknél, mindkét típusú környezetben az összetett helyeket preferálják szemben a kevésbé komplexek áreákkal, valamint elõnyben részesítik az ismerõs helyeket az ismeretlenekkel szemben." (Chales J. Holahan, 1982, Akörnyezeti attitûdök, Környezetpszichológiai szöveggyûjtemény, 84. old.)


*   *   *



A fenntarthatóságra való törekvés tehát csak egyik aspektusa annak, hogy ne pusztán energiahatékony, hanem környezetbarát épületek létrehozására törekedjünk. Látható, hogy az ember lelki- és testi épségének is szüksége van arra, hogy házunk, a harmadik bõrünk egészséges belsõ környezetet teremtsen, aminek elengedhetetlen feltétele a természettel való kapcsolat biztosítása.
A forrásokkal legtakarékosabban bánó építkezés az, ha õrizkedünk a gépészeti megoldásoktól, és inkább ügyesen alkalmazzuk a tervezés alapelemeit, gyakran merítve az õsi technikákból. Az eredmény olyan építmény lesz, amely bizonyos idõszakokban munkára fogja a természeti erõket - a szelet, a napot -, máskor pedig véd ellenük, hogy kellemes belsõ környezetet teremtsen minden évszakban, a lehetõ legkisebb környezeti áron. Környezetbarát- és energiahatékony lakóházak
Az igazán fenntartható ház szolgálja bolygónk összhangját, lelkünk békéjét, és testünk egészségét.






























Ahogyan a természetes környezetben a gyógyulás, a regeneráció nagyobb valószínûséggel fordul elõ, úgy a természettel kapcsolatban álló házban is nagyobb eséllyel lesz a lakóknak jobb a koncentráló képessége, az életérzése és az énképe, nyugodtabb és harmonikusabb életet élhetnek, mint egy környezettõl elzárt, mesterséges anyagokból megépült, gépek által mûködtetettben.



5. Környezeti attitûdök és környezetvédelem passzívházakban és ökoházakban

Azok az emberek, akik egy hagyományos energiafogyasztású házzal szemben egy passzívházat vagy egy ökoházat választanak otthonuknak, azokban már eleve benne van a környezetvédelemre való törekvés. A konkrét számokkal alátámasztott kevesebb energiafogyasztás és alacsony rezsiköltség közvetlen megerõsítés a lakóknak, amely még tartósabb és kiterjedtebb attitûdváltozást generálhat.
Kutatók bizonyították, hogy az energiamegtakarás szignifikánsan növekedett, ha a lakók pontos visszajelzést kaptak az energiafelhasználásukról.
És mivel az ökoházak nem pusztán az energiatakarékosságra fókuszálnak, hanem a lételemekkel való helyes használatra, a körforgás fenntartására, a természetre és az idõjárás változásaira való nagyobb odafigyelésre is, így nem csak az energiatakarékosság, hanem a környezetvédelem, a környezettudatos életmód terén is számíthatnak a lakók további fejlõdésre, és mind teljesebb és harmonikusabb életmód megvalósítására.



6. Természetes környezet biztosítása városokban

Családi házak esetében még viszonylag könnyû megoldást találni arra, hogy milyen eszközökkel biztosítható az ember és a természet viszonya. Ertsey Attila és Medgyasszay Péter „Autonóm város” címû tanulmányában vázol fel lehetõségeket, amelyekkel a városlakók teremthetnek kapcsolatot a természettel.


*   *   *

 

A természethez személyes, tudati viszony is kialakítható. A város szükségleteit fedezõ területekhez az összmûködés átlátásával is lehet kapcsolódni:
  • a friss levegõt és a kályha melegét adó erdõhöz személyes kapcsolat is fûzheti a városlakót, akár közösségi tulajdon révén: az autonóm városrész közbirtokossági erdõt vásárol saját használatára (szatellit-terület), vagy biomassza-igényének fedezésére szerzõdést köt egy erdõgazdasággal,
  • a gazdasági összefüggés mellett a lelki-szellemi viszony is újrateremthetõ az élõ környezettel,
  • az egészséges élelmiszert megtermelõ gazdálkodókhoz közvetlen értékesítési hálózattal kapcsolódik (C.S.A.),
  • rekreációs igényét részben e kapcsolat révén elégíti ki.
 

Nagyváros esetén, ahol a természet és a városlakó fizikailag elszakad egymástól, a fenti módokon tudatilag mégis újrateremthetõ és helyreállítható a tájjal való viszony, az összefüggés tudata.

A fizikai viszony helyreállítása

A földhöz való közvetlen kapcsolódás lehetõségét az integrált városi életmód felé való elmozdulás segíti legerõsebben. Ahol van fizikai lehetõség a földdel való foglalkozásra a parkgondozástól a kertészkedésen át a termelésig, ott az integrált életmódra törekvés tereli ezt organizált mederbe. Minél kisebb a beépítés sûrûsége, annál nagyobb a táj és a lakott környezet áthatása, s a kapcsolódás lehetõsége.


A földdel való kapcsolat megteremtése a mintaterületeken

  • Közvetlenül helyben: zöld nappalik, magánkertek, teraszok, szabadidõs terek, zárt parkok létesítésével, mely lehetõségek a tömbön belül megvalósíthatók. Az üzemeltetés során fontos, hogy a karbantartás a lakóközösség saját kezébe kerüljön, mely fokozott felelõsségvállalásra ösztönöz.
  • Közvetlenül, távolabb: saját földtulajdon, organizált szatellitterületek; különbözõ földhasználati módokkal (mûvelt területek, erdõk, kiskertek, stb.) a spontán kialakultak: pl. a békásmegyeri lakótelep és az ott lakókhoz kapcsolódó, a Szentendrei-szigeten lévõ hétvégi telkes területek mintájára (Surány); megvalósítható.
  • Közvetve: kapcsolatépítés egy tájjal; kapcsolatépítés mezõgazdasági termelõkkel (pl. erdõgazdasággal és biomassza fûtõmû között; biogazdák és vásárlók közvetlen értékesítési hálózata (C.S.A.), pl.: Nyitott Kert Futár), szerzõdéses viszonyban megvalósítható.



A földdel való kapcsolat megteremtése más övezetekben

  • A kertvárosi övezetek lehetõségei látszatra nagyobbak, azonban az izolált magánkertek szuburbánus alvóvárosokká degradálódhatnak. Az integrált városi életmód felé mozduló kertváros azonban eleven és élhetõ átmenetet képezhet a táj és a nagyváros közt.
  • Az iparosított tájban élõ mezõgazdasági bérmunkás tájtól elidegenedett viszonyának helyreállítását a fenntartható tájhasználat jelenti
  • A mezõgazdasági kultúrtáj és a modern ember tudatának megfelelõ településforma és tájhasználat egyik útja lehet a decentralizált, hálózatos településmód, a tájban élõ integrált életforma, Wright Broadacre City-je nyomán. Ennek újragondolása fékezheti a szuburbanizációt és utat nyithat az élhetõ vidék rehabilitációjához.

(Ertsey Attila, Medgyasszay Péter (2004), Autonóm város - szakértõi vízió)

*   *   *


Tervezésnél tehát olyan házak megalkotására kell törekedni, amelyek a külsõ természet és a házban élõ ember testi-lelki egészségét egyaránt szolgálják. Takarékosan kell bánni a természeti erõforrásokkal, próbáljuk a környezetet minimális mértékben szennyezni, törekedjünk az épületeinket úgy kialakítani, hogy azok a természet körforgásába a legteljesebb mértékben illeszkedjenek. Otthonunk a Föld környezetrendszerének része. A Naptól hõt, fényt, a talajból földsugárzást és mágnesességet, az égbõl esõt és szelet kap. Élõ szervezet módjára energiát, tápanyagot, levegõt, vizet fogyaszt, és juttat vissza környezetébe. Ha a házat takarékos rendszerré alakítjuk, és lételemeinkkel jól gazdálkodunk, akkor házunk környezetébe illõ, egészséges és fenntartható lesz. Saját magunk és bolygónk épségét csakis akkor õrizhetjük meg, ha nem elégszünk meg az alacsony energiafogyasztású, de a környezetre és az egészségre káros építõanyagokból megépült passzívházakkal, hanem egészséges és környezetbarát otthonokat teremtünk, melyekben képesek leszünk új életformát élni.



Irodalomjegyzék:

  • Dúll Andrea és Kovács Zoltán, (1998) Környezetpszichológiai szöveggyûjtemény, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
  • David Pearson, (1998) A természetes ház könyve, Park Kiadó, Budapest
  • Marko Pogacnik, (2001) A Föld gyógyítása, Utóirat (Az Új Magyar Építõmûvészet melléklete) 4, 49-50.




Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök



 
Kapcsolódó cikkek
Építsünk szalmabálából?

Építsünk szalmabálából?

A környezettudatos szemlélet mára egyre több ember számára kezd fontos szemponttá vállni. A klasszikus környezetbarát építési anyagok körében sorra jelennek meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház” is.
Hatékony házak Berlinben

Hatékony házak Berlinben

A GreenDependent Intézet 2014. március 5-én egy tanulmányutat szervezett Berlinbe, amely során három új és egy felújított alacsony energiájú épület megtekintésére nyílt mód. A tanulmányúton mi is részt vettünk. Cikkünk ennek az útnak a tapasztalatait foglalja össze.

Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok

Milyen egy igazi passzívház? Hogy lehet minimális fûtéssel kellemes szobahõmérsékletû a ház? Mennyiért, hogyan épül egy passzívház? Hogyan lehet nagyságrendekkel kevesebbet költeni a rezsire? Kérdések, amelyekre választ kaphat élõben, passzívház tervezésben, kivitelezésben járatos szakemberektõl, s az elégedett tulajdonosoktól. 2011. november 11-13. között látogatható lesz a hazánkban megépült, minõsített passzívházak egy része.
Energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthont szeretnék!

Energiatakarékos, egészséges és környezetbarát otthont szeretnék!

Manapság a csapból is a fenntarthatóbb, egészségesebb életmódra való ösztönzés folyik, ami nem csoda, hiszen a magas energiaárak, a klímaváltozást jelzõ egyre tomboló természeti erõk, a mind gyakrabban jelentkezõ betegségek (rák, allergia, stb.) mindenkit valamiféle megoldás keresésére ösztökélnek.
Civilek a szalmaépítésért

Civilek a szalmaépítésért

A szalmabála házat építeni vágyók nem félnek az egerektõl, bogaraktól vagy a tûztõl. Több mint száz éve, már az elsõ szalmaépítõk is rájöttek, józan paraszti ésszel, hogyan tudják kiküszöbölni ezeket, és a jó meleg szalmából tartós, és biztonságos épületeket építeni, melyeknek hõszigetelésével csak az utóbbi idõk passzívházai érhettek fel. A megoldások megtalálhatók a szakirodalomban. Nem ezek aggasztják hát a Magyarországon szalmaházban élni vágyókat. A figyelem középpontjában most az áll, vajon kinek lesz itthon engedélye rá?
II. Építs okosan! Építkezz ökologikusan! - Épületeink és az energia

II. Építs okosan! Építkezz ökologikusan! - Épületeink és az energia

Hogy egy épület mennyire barátja a környezetének, mindenekelõtt azon múlik, mennyire tud gazdálkodni az energiával. Természetesen fontos az is, hogy mibõl épül (errõl késõbb bõvebben), ám az az egyszeri környezetkárosítás, amely a létesítéshez szükséges idõvel fokozatosan elveszti jelentõségét. A meghatározó az a hatás lesz, amelyet fennállása során apránként, vagy nagy mértékben, de szüntelenül és hosszú ideig gyakorol majd a világra.
Kapcsolódó termékek
- 23Thomas Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyveThomas Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyve
készleten
2 980 Ft2 290 Ft 2 290 Ft/db
kosárba
- 17Gévai Csilla: Nagyon zöld könyvGévai Csilla: Nagyon zöld könyv
készleten
3 500 Ft2 890 Ft 2 890 Ft/db
kosárba
- 18Osztroluczky Miklós: HőszigetelésOsztroluczky Miklós: Hőszigetelés
készleten
3 995 Ft3 295 Ft 3 295 Ft/db
kosárba
- 4Gernot Minke - Benjamin Krick: Szalmabála-építésGernot Minke - Benjamin Krick: Szalmabála-építés
készleten
3 995 Ft3 855 Ft 3 855 Ft/db
kosárba
- 20Dominic Bradbury: Korszerű természetes házDominic Bradbury: Korszerű természetes ház
készleten
6 800 Ft5 440 Ft 5 440 Ft/db
kosárba