A saláta csírázását hátráltatja a túl magas hőmérséklet (20 °C felett), ezért még a nyári termesztésre alkalmas fajtákat se vessük el 20 °C feletti nyári hőségben, ha nem tudunk számukra folyamatosan nedves talajt biztosítani.
Tipp: a salátapalántákat nem szabad mélyebbre ültetni, mint ahogy a palántanevelő helyen álltak. A saláta jó szomszédja a bab, borsó, uborka, káposztafélék, retek, paradicsom, hagyma. Ne ültessünk a saláta mellé petrezselymet, zellert és céklát. Állandóan tartsuk nedvesen a salátát, szárazságban hamar magszárat hoz és az íze is keserű lesz. A palántázott saláta hamarabb megy magszárba, mint a helybevetett.
magszám/gramm: 800-1000
vetőmagigény g/10nm: 2
vetésidő szabadföldi termesztéshez: III-IV, VIII-IX. hónap
vetésmélység: 0,5-1 cm
sor- és tőtávolság: 30 x 20 cm
csírázás: 12-18C fokon, 5-6 nap
Csávázásmentes termék! Miért fontos ez?
A csávázás vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés a vetőmag felületére tapadt belsejében levő kórokozók elpusztítására. Sajnos a vegyszerrel, főleg a neonikotinoidokkal csávázott vetőmagok veszélyt jelenthetnek a rovarvilág, főleg a különböző méhfajták számára. Az elmúlt években több méhész által megfigyelt tömeges méhpusztulások mögött is a neonikotinoidokkal, vagyis rovarirtó hatású csávázószerek állhatnak, illetve a madarak számának csökkenése is részben a mérgezett rovarok elfogyasztásával, illetve a rovarállomány csökkenésével magyarázható. Csávázásmentes vagy bio vetőmagokat választva biztosra mehetsz, hogy az általad nevelt növények vegyszermentesek, és nem jelentenek veszélyt az élővilágra.
